Tudatosan

Valahogy kikívánkozik pár sor ide erről. A napokban sokat eszemben volt ez a dolog.

Tudom,manapság talán elcsépelt közhely,hogy fogyasztói társadalomban élünk,ahol nem az ember a lényeg,hanem a bevétel.
A mai kor embere Hipermarketekben vásárol,sokszor nem azt, amire igazán szüksége van,hanem azt, amit az orra alá dugnak. Hogyan értem ezt?
Elmegyünk vásárolni,és nem feltétlenül azt vesszük csak meg,amit akartunk,amire szükségünk van. Megvesszük azt amire ráírták,hogy akciós,mert milyen jó is az az akció.Veszünk szépen becsomagoltat,meg gusztán kinézőt, meg valamit, amit épp megláttunk. A pénztárnál meg csak nézünk,hogy mire is ment el az a nagyobb összeg. Mennyi az ,amit ezen cuccból utólag kidobunk a szemétbe? Szerintem nagyon sok..Ezek a felesleges dolgok. Aztán ott vannak az egészségtelen dolgok is. Igen,nagyon nehéz vásárolnunk.A tartósítók,meg ilyen- olyan fokozók szinte kikerülhetetlenek.
Mi az "olvasgató, lista alapján csak a felírtakat megvásárolók" táborát igyekszünk gazdagítani.(Olvasgatásban apa a legprofibb.)
Azért nem vagyok az az édesanya sem,akinek soha nem látnak a gyerekei csokit,vagy sosem isznak lötyit. Ezen dolgok teljes mellőzésével sem értek persze egyet,mert a gyerek később,amikor nagyobb lesz úgyis talál alkalmat,hogy megvegye,megegye...főleg ,ha eddig tilos volt.
Nos!mi is ez a hosszú bevezetés?
A gyerekek táplálása hogyan jön ide?
A fogyasztói társadalomnak ők is szerves részei,sőt az egyik jól megcélzott rétege.
Az egészségük,mint ahogy a felnőtteké is igen gyenge lábakon áll.(Allergiások,cukorbetegek,túlsúlyosak..sorolhatnék még sok mást..)
Mit esznek?Ezért mi vagyunk a felelősek. Az ételt mi tesszük eléjük.
Mikor én gyerek voltam a kertből,a fáról szedtem a cseresznyét,és nem volt minden ételben méreg,vagy nem ennyi.Ma a cseresznye sem az,ami régen volt.
A nagyok etetésében vannak sarkalatos pontok,amiket próbálok betartani.Alap, jól ismert dolgok ezek, de nem is olyan könnyűek.
Itt van viszont a pici.Neki még most alakul az immunrendszere,és olyan kiszolgáltatott.Ő aztán tényleg azt eszi,amit én adok neki.Sok múlik rajta,mert "AZ VAGY AMIT MEGESZEL!"
Ő még nem tud tiltakozni,sok mindent nem tud feldolgozni a szervezete ,és bár megenné a nem neki való ételt is,ez itt már a az én felelősségem.
Annyi hír szól manapság a táplálkozás jelentősségéről, a csecsemőtáplálás ésszerűségének fontosságáról.
Az a pici ember ne üres kalóriákat,allergizáló dolgokat vigyen a szervezetébe az első hónapokban.Én azt gondolom ezek igen fontos dolgok,mert mi alapozunk meg sok mindent.(Nem egy anyuval találkoztam már ,aki még büszke is arra,hogy mi mindent eszik már a babája.Főleg olyasmiket amiket nem kéne még. Ezt én nehezen értem,de próbálom elfogadni.)

Én sajnos már megéltem,hogy beteg lett a gyermekem. Nem telt úgy el nap,hogy ne marcangoltam volna magam,és ne tettem volna fel kérdéseket,hogy vajon mit rontottam el ,és miért történt az ami..Aki nem volt hasonló helyzetben ,az nem is érti talán ezt.
Én épp ezért is érzem fontosnak,hogy mi az amivel a védtelen kis szervezetük először találkozik.(Mikor már méhen belül,meg az anyatejjel is megkapja azokat a"szar" anyagokat ,amiket a piac megetet velünk.)
Én azt is látom immáron 11 éve,hogy mit tesz az allergia egy emberrel. Amikor reggel nem látom a párom szemét,mert úgy bedagad,hogy csak egy csík látható a helyén.Amikor napokig nem tud aludni,és létezni,mert folyik,mert viszket,mert fáj..
Felnőtt emberek vagyunk,és anyaként nem csak magunkért felelősek.
Igaz,lehet akármivel is táplálni a gyermekünket, csak visszanézve ne érezzük,hogy talán mégsem kellett volna.Ne legyintsünk,és mondjuk,hogy ez nem is lényeges kérdés.Ez csak trend,és régen is felnőttek a gyerekek..meg túl van ez már lihegve,és bolhából elefánt a kérdés..Pont ma,pont most ne tegyük ezt!
Így én minél tovább szoptatok.("Szerencsém" van,mert van tejem,meg tettem érte eleget.)
A hozzátáplálást pedig próbálom a legésszerűbben,legóvatosabban tenni.
Az első évben tejterméket,tojást nem is tervezek adni.Húst is majd egyéves szülinap környékére teszek a főzelékbe.
A későbbi,kézbe adható rágcsálnivaló is inkább alma lesz,meg banán.
Nyilván néha bűnbe is fogunk majd esni,és nyilván nem leszünk tökéletesek,de azért a tudatosság része lesz az életünknek,és az ésszerűség is.
Nagyobb ajándékot (Én már tudom.) nem adhatunk az egészségnél!
Ezen sorok csupán az én értékrendemet tükrözik,vagy még azt sem..inkább amilyenné válni, szeretnék már egy ideje.