2010. november 30., kedd

Hazaért

Megérkezett világlátott csajunk!
Amikor elindultak nem bömböltem..Bezzeg most!Amikor elköszönt az egyik kislánytól,és összeölelkeztek..Meg amikor Gabi nénitől búcsúzott el.Most is könnybe lábad a szemem.
Ati..rohant az emberek,meg a bőröndök között,és kiabált,hogy PETRA!!Úgy ugrott a nyakába,hogy épp csak fel nem lökte.Melyik anya szeme maradna szárazon?Petrus tele volt élményekkel,és beszélt,és beszélt.Hozott ajándékokat,lelkes volt...
Kiderült,hogy interjú is készült,csak vele.Az egyik finn lapban jelent meg a képe,és a cikk.Hozta is az újságot.Petra P. 8 éves..No persze,egy kukkot sem értünk belőle,ezt tudtuk csak kisilabizálni.
Csinálok majd egy kis összefoglalót,mert készített jó kis képeket is.
Örülök,hogy részese lehetett ennek az élménynek,új barátokra tehetett szert,és csomó új ismerettel,érzéssel gazdagodott.Büszke vagyok rá,hogy így,egyedül el mert menni!
Olyan jó,hogy itthon van!! Esténként hiányoztunk neki,sírt is egy kicsit.Talán ezért is kaptuk azt ajándékul,ami az első képen látható.
Nem kell mondanom,hogy ezen is bömböltem egy sort!





Luca





Ezekkel készülök a vásárra!
Remélem lesz!

5.nap

5. nap képei!

2010. november 27., szombat

Antibigyó,tanulás,első hó

A helyzet épp azt hozta,hogy múlt hét szerda óta itthon parkolunk.Ati kezdett el köhögni,de valami brutális módon.Ehhez kapcsolódott Szabi,aki túl akart tenni a bátyján.Sikerült neki.Csiga verzióba ment át,és bőséges váladékot termelt,plusz köhögött ezerrel.Lázuk ugyan nem volt,de vittem őket a dokihoz.Ati addigra jobban volt,gyakorlatilag szétbontotta a várót.Cirka 2 órát vártunk ott,így nem is csoda,hogy türelmét vesztette.
Szabi antibiotikumra ítéltetett.Orrát szívjuk,gyógyszerezzük.Egy-egy ugri-bugri után hosszasan, ugatva köhög.
A képzésemet igen csak hanyagolom idén.Mennék én,de olyan rosszul szervezik.Egy héttel korábban tudjuk meg,hogy menni kell.stb..
Tegnap mégis neki indultam,amit persze hosszas szervezés előzött meg.Tudom,szörnyen hangzik,hogy beteg gyerek mellől,de azért nem olyan vészes a helyzet.Szerveztem segítséget a fiúk felvigyázására,és elindultam Pestre.Az M0 totál be volt állva,nem lehetett felhajtani rá.visszafordultam,és megálltam az ALDI előtt,hogy apától kérjek instrukciókat.A GPS nála volt,miért is ne..Ő pedig dolgozott.Végül el is indultam volna a városon át,de a kocsi meg sem kettyent.Az akkumulátor szenved egy ideje,megérett a cserére.Apa küldött is telefonon segítséget,de én megkértem egy kedves úriembert,hogy toljon be.Be is tudtam ugrasztani a kocsit,ami eddig nekem sosem sikerült.A srác meg ordított utánam,hogy DEFEKTES A BAL HÁTSÓ IS!A lehúzott ablakon át jól hallottam rémisztő szavait.Más se kell egy mazsolának.Mérlegeltem,hogy amennyiben megállok a kúton,hogy a gumival foglalkozzam,úgy ismét lefullad a kocsi,ha leállítom.Nézegettem,hogy húz-e valamerre.
Suliba menet végleg lefújva.Végül pöfögtem egy bő fél órát a következő áruház,LIDL előtt,mire jött a segítség.A kocsit nem mertem leállítani,de a gumiról diagnosztizáltam,hogy csak lapos,és nem lyukas.

Nos,ennyit a sikereimről.
Itthon nyomattam így Atikának egy kevéske iskola előkészítést.Kezdem megismertetni a furulyával.Rájöttem,hogy butaság lenne kiaknázatlanul hagyni,hogy én is jól tudok rajta játszani.Nosza,megtanítom előre.Nem tudom,hogy énekes osztályba kerül -e,de az ujjacskái is ügyesednek a hangszer által.
Ma pedig leesett az első hó,amit a két fiú,és Lilike nagyon élvezett.
A családunkban leginkább elhangzó mondat mostanság az,hogy HIÁNYZIK PETRA!
Atika teljesen elveszett,de nyitott Szabi felé is.Néha kicsit erősen lép ugyan fel,de sokkal több testi kontaktust,ölelést,puszit váltott vele az elmúlt két napban.Hiába,a lányok szervezik a férfiakat,tartást adnak nekik,még akkor is,ha kicsik!
Petra pedig nagyon hiányzik!






Mikulás

Délelőtt 10-től,délután 14 óráig van fent a Nap.A hőmérséklet pedig -17és
-23°között van! BRRR!


http://www.dgy.hu/aktualis/1
Második nap!

2010. november 25., csütörtök

Polar Expressz és amiről még sosem írtam..



Sosem írtam még arról,hogy Petra mennyire szerette 3 évesen ezt a mesét.2005 karácsonya volt,amikor a mese belépett az életünkbe.Igazi csoda volt neki a történet,ahol a gyerekek egy varázsvonattal elutaznak a Mikuláshoz. A vonat az Északi-sarkra megy,és tele van csodával az útja.A történet legfőbb mondanivalója a HIT maga.Hinni a szeretetben,a csodákban,a kézzel meg nem foghatóban,a Mikulásban.
Szép karácsonyunk volt akkor,sőt előtte a Mikulás is csodásan telt.
A következő év tavasza,a Húsvét viszont olyasmit hozott,amit nem is sejtettünk.Nem volt igazi előzménye,sem jele.
Petra beteg lett,kórházba került.Rögtön az első este bevittük neki a laptopot,amin a Polar Expresszt szerette volna megnézni.Amint a csodás történet zenéjét meghallottam,ismét sűrűn potyogtak a könnyeim. Kellett is nekünk akkor a HIT,úgy ahogy még talán soha.
Nehéz küzdelmes időszak következett,melynek során megtapasztaltam,hogy mekkora ereje is lehet kisgyermekeknek,és mekkora hite a szülőknek.Ismét példát kaptam abból,hogy az élet nem egy előre megírt forgatókönyv,és sosem tudhatjuk mi is következik majd.
Azt is megláttuk,hogy mennyire sok jó szándékú,segítő ember él körülöttünk.Orvosok,nővérek,és különböző szervezetek.
Petra 10 nap múlva 8 éves,egészséges mosolygós kislány ma már.Hatalmas lelke van,amit talán annak is köszönhet,hogy hamar megtapasztalta az emberi fájdalmat.
Hihetetlen vidám,felhőtlen kislány,aki minden nap emlékeztet arra minket,hogy mi is az,ami igazán fontos az életben.
A segítő szervezetek egyike megkeresett minket még szeptember végén.Nagy volt a csodálkozás,amikor kiderült,hogy a Polar Expressz álma válik valóra.
Elrepítik Petrust,és 24 társát Finnországba,Lapp föld fővárosába Roveniami-be,az északi sarkkörre,ahol a Mikulás lakik.
Ma reggel indult a csapat,köztük a cserfes Petra.Úgy kinyílt,és annyit beszélt ott,hogy csak néztünk.A repülőket meglátva egy pillanatra megrémült,de hamar elmúlt nála az első döbbenet.
3 fős csoportokba osztották a gyerekeket,akiknek egy-egy vezetője lett a felnőttek közül.Petrus Gabi néni csoportjába került,másik két kislánnyal.Mindenkit ledumált a porondról.Ő volt a rangidős,mert a másik két kislány elsős.Magasságra viszont ő volt megint a legkisebb. :)
Vitte a kis fényképezőjét,a hatalmas ,gurulós ,piros táskáját,amit az alapítványtól kaptak az utazáshoz.
Először Helsinkibe repültek 3 óra leforgása alatt,majd onnan a Mikulás városába.
Az első netes helyzetjelentést még nem kaptuk meg,és mondhatom reszketett a lábunk a nap során,mégis úgy gondolom,hogy ezek a gyerekek nagyon megérdemlik ezt a boldogságot.Hála azoknak a jó szándékú embereknek,akik lehetővé teszik nekik!
Petrus személyesen találkozik az igazi"Mikálóssal" ahogy 3 évesen mondta.
Nagyon jó érzés volt látni az örömét!








2010. november 24., szerda

A pénz értéke

Petra 30 euro-t vihet magával.
Azt kérdezte,hogy miért csak annyit.
Nézegette a pénzérméket,bankjegyeket.
Számolgatta,hogy az ott csak egy 5-ös.Mire lesz ez elég,és csak ilyen kevéske?
Amikor azt mondtam neki,hogy de ez bizony sokat ér több,mint ezer forint,nos mondhatom,hogy furán nézett rám.
Hogy lehet valami,ami 5 értékű, egyben ezer is?Magyarázgattuk már ezt nyáron is neki,amikor olasz országban mindenre azt hitte,hogy nagyon-nagyon olcsó.Az itthoni árkiírások mást mutatnak,ott meg sok minden tízes érték alatt volt.Furcsálta akkor is,de úgy volt vele,hogy mi kezeljük a pénzt,mi döntünk.Maximum nyöszörgött,hogy vegyünk meg ezt-azt,ami olyan "olcsó".
Most viszont ezt a pár euro-t neki kell majd kezelni.Ennyit lehet vinni magukkal,és ebből lehet ajándékot,képeslapot venni.
Mindenesetre itt is megmutatkozik,hogy a gyerekek gondolkodása mennyire "egyszerű" még.A szó jó értelmében.Mit érdekli még őket a gazdaság különböző alakulása,a pénzünk értéke..?Ők még azt hiszik el,amit látnak.Játékpénzzel tanulnak a suliban is.Ott is annyit ér az adott érme,amennyit.Ahogy az euro is annyit ér,amennyit.Maximum a mi pénzünkhöz képest ér egészen mást.
Milyen is a világ,amilyennek mondják,vagy amilyennek látom?

2010. november 21., vasárnap

Judo

Mint ahogy már írtam,Petra is elkezdett járni a judo edzésekre.5 alkalommal volt eddig.A második edzés után az edző külön odament apához,hogy referáljon a csajról.Azt mondta,hogy nagyon tehetséges a kisasszony.Olyan kis srácokat küzdött le,akik már egy-másfél éve járnak,és már övvizsgájuk is van.Apa csak lesett.Persze a technika elég tökéletlen még,de nagyon fogékony,és hatalmas harci tűz ég benne.
A legutóbbi edzésre bementünk családilag,és megnéztük mi is a helyzet.Csak lestem.Kibújik az összes fogásból,leszorításokból.Néha látványosan fájdalmas pozíciókból kiküzdötte magát,olyan fejjel,hogy épp csak nem szaladtam segíteni. :)
Megy előre.Egy ideig egy vele egyidős kislánnyal dolgozott,aki jóval nagyobb volt nála.A kislány meg sem tudott mozdulni,amikor Petra leszorította.
Az edző egy kisfiút adott mellé,akit külön megkért,hogy most már ne finomkodjon Petrával.A kisfiúnak is úgy nekiment,hogy csak lestem.Végül ő sem tudott mit kezdeni a lányommal.
Ott ég tehát a harci tűz a lelkében,csak fel kell kicsit paprikázni.Ez talán pont jó lesz,hogy megérezze az erejét,ami benne rejlik.Remélem fel is bátorodik általa.Itt jól érzi magát,az edző ugyan kemény,de nagyon ért a gyerekekhez.A társaság pedig jó.
Egyértelmű,hogy a mozgásos tevékenység Petra asztala.Amibe belefog a sportok közül,az mind jól megy neki.
A sulis úszáson legutóbb volt,amit ő tudott egyedül megcsinálni az osztályukból.Ötösöket kap sorra,holott a legerősebb csoportban dolgozik az úszó edzéseken.
Örülök,hogy ez is jól megy neki.Zárójelben megjegyzem,hogy a legutóbbi matekfelmérő is 99% lett,szóval nagyon büszkék vagyunk rá!


2010. november 20., szombat

Kettő meg egy fél

Pontosan ennyi éves a legkisebb.
Olyan kicsi,és mégis olyan nagy már.
A hosszát nem igen mértük mostanában,ahogy a súlyát sem.Azt viszont mérik a bölcsiben,és 15 kilónál is több a gyermek.Ezért tesz is,mi tagadás imádja a hasát.Félti az ételt,amit megszerez(legkisebb kölyökkutya effektus) azonnal behabzsolja.A bölcsiből pl. az uzsonnával kezében távozik,úgy fél órával az ebéd elfogyasztása után.Mire átsétálunk Atiért a szomszédos oviba,morzsa nem sok sem marad meg az uzsonnából.Hiába,rég volt az az ebéd.
Most a virsli a kedvence,álmából felkelve is rögtön azt kér.Apropó kérés,apropó beszéd...
Gyakorlatilag mindent kifejez már verbálisan.Szépen kér,és meg is köszön.Látszik a közösségi szocializáció hatása is nála.Tudja a bölcsis csoporttársai,gondozói nevét.Vannak barátai,akiket sokat emleget.Néha sztorizgat is a bölcsiben történt dolgokról.Ezt pl. imádom nála.Kivel játszott,ki harapta meg,és miért.Nagy harcos amúgy.Nem könnyen ad ki a kezéből dolgokat,hisz ezt is megtanulta itthon.(Ismét hivatkoznék a legkisebb kölyökkutyára.)Múltkor nem tudtam lebeszélni egy apró könyvecske beviteléről.Délután darabokban került elő.Hiába,más is meg akarta nézni,és küzdeni kellett érte.Ettől függetlenül imád menni a bölcsibe.Az apjának minden nap elmondja a bölcsi utáni telefonbeszélgetés során,hogy jó volt a bölcsiben!
A családtagok nevét is felsorolja.Én vagyok a "Csillag anya" Csilla után szabadon.A csillagnak van értelme,a Csillának meg nincs.A suli előtt pedig előre kiabálja a portásnak,hogy P. Petráért jöttünk.
Mondókákat ismeri,és a Cini-cini muzsika a kedvence,de nem egy exhibicionista.Én elkezdem mondani,akkor simán folytatja,de szerepelni,azt nem igen akar.
A játéktevékenysége is korának megfelelően érett.Kifejezetten szereti az irányított játékot.Vegyünk le valamit a polcról ,és csináljuk.Elég kitartó a figyelme is,ami meglepő,mert fiú gyermektől én nem egészen ehhez vagyok szokva.Látva a korban felette állót.Kedvencei közé tartoznak a gyöngyök,kirakók,lego,építőkocka. Egyezteti a színeket,válogatja őket.
Szeret gyurmázni,a kinyomó tetszik neki leginkább.Hangosan kiabálja a kinyomott gyurmakukacokat látva,hogy jön a kaki.Nem kell mondanom,hogy kiktől tanulta.
Alkotni is szeretne velünk,de ebből több atrocitás is származik.Általában épp arra a lapra ragaszt firkál,amire a nagyobbak valami maradandó értéket alkottak.Ezt olyan gyorsan teszi,hogy szinte képtelenség megakadályozni benne.Festeni szeret a leginkább,bár ehhez nekem kell pár szem nyugibogyó. :)
Közös játék..Nos az igazság jelenleg az,hogy bár ők hárman egy nagy csapat,mégis Szabi az,aki gyakran nem kívánatos személy.Korban a nagyok közel állnak egymáshoz,véd és dac szövetség köti őket,és máshol járnak fejlettségben is.Van úgy,hogy Szabit teli torokból üvöltve találom a becsukott gyerekszoba ajtaja előtt.Lebontja ugyanis a bunkit,lerombolja a várat,kitúrja a srácokat innen-onnan.Sajnálom,de értem is a dolgot.Próbálom elvenni az élét,és a nagyokat nagyobb érettségre sarkalni,ami persze nehezen várható el tőlük.Nyilván nem könnyű,de ez a csepp fiú csak közéjük akar tartozni,és saját eszközeit használja ehhez.Gyakori,hogy Petrát erős önvád,és lelkiismeret furdalás gyötri egy-egy ilyen beszélgetés után.Akkor megölelgeti,magával viszi a kicsit.Ati már keményebb játékos,"férfi a férfi ellen"motívum alapján nem is mindig finomkodik.Nem egyszerű na.
Idővel persze majd változik ez is,ahogy Szabi nő,és érik.
Borzalom ,hogy mennyire makacs,és dacos.Most kezd tetőzni a dolog.Nem akar fürdeni,nem óhajt beszállni a kádba.Utóbb kijönni sem akar,mindezek miatt hisztizik is ezerrel.Amikor nem óhajt együttműködni,akkor előadja a rongylábjanit,akit nem lehet lábra állítani.Bárhol lefekszik,és ordít.Igen ám,csak én sem most jöttem le a falvédőről.Petra még csak-csak megetetett ezzel,de Szabinak már nehezebb dolga van.Kedvencem,amikor kéri az ételt,pl kenyeret felvágottal.Egyenesen ordít érte.Aztán amikor megkapja ellöki,nem kéri,tovább ordít.Amikor elvesszük előle,akkor szintén ordít,hogy mégse adja.Múltkor egy ilyen eset kapcsán nemes egyszerűséggel felfaltam,amit ide-oda tolt.No,ez ki is ütötte nála a biztosítékot.(bumesz anya)
Másik kedvenc az autó.Csak úgy lehet kiszedni hátulról,ha a két nagy is bent van.Akkor nem tud merre menekülni.Ugyanis kicsatolja magát,és mindig az ellenkező oldalra tolakszik át,mint ahol az ajtót nyitjuk.Közben finoman szólva kiröhögi az embert.Ez akkor a legjobb,amikor bevásárló szatyor,és iskolatáska is lóg az emberen,és minimum még egy gyerek kiabál,hogy bepisil,ha nem nyitom ki azonnal a ház ajtaját.

Tegnap apánál szakadt el a cérna,és úgy döntött rázárja a kocsi ajtaját,hátha megijed a gyermek.No jó, nem hagyta ott,csak kísérletezett.A kis srác meg kinevette,megijedni eszében sem volt.
Szóval ilyesmiképp zajlanak napjaink a két és féléves Szabcsival. Amikor nevet,a szeme sem áll jól,és ez így tökéletes!

2010. november 18., csütörtök

Délutáni csendéletek,alkotások

Aktívak a gyerekek,ami az alkotást illeti.Nagy örömömre Atika is kapható már minden ilyesmire.
Sőt,a játéktevékenysége is sokat ért az utóbbi időben.
Az oviban készítettek harkályt papírcsík technikával.Ő vágta ki,ragasztotta stb..Szerintem nagyon jó lett.
Itthon is fűz,varr,fest.Legújabb a varrás.Először kilyukasztgattam a kartont lyukasztóval,és fonallal fűzte körbe a mintát.Az ötlet tőle származott,hogy betűket csináljunk.A feladat hasonló a fűzős táblákhoz,és a szem-kéz koordinációt,finom motorikát célozza meg.
Utóbb pedig ő is tűt szeretett volna ragadni.Kivarrogatott karton papíron egy nagy A,és egy nagy I betűt is,mert a nevét szerette volna megalkotni.
Apa pedig hozott valamelyik kollégájától egy csomó hungarocelt. Tervben van az iglu elkészítése,de egyenlőre ezt is felfűztük tű segítségével.
Petra is hímzett.Jórészt befejezte a kutyust,illetve ő is betűzött.A d-b néha még becsapja,így ezt varrogatta.
Szabi pedig a Málhás Csacsi játékot részesíti előnyben.Minden nap odaáll a polchoz,és kiabál a paciért.Aztán próbálja óvatosan felrakni az elemeket,majd hangosan sikít,amikor kirúg a paci.
Imádja még a Babilon készletet is rakosgatni.A mai műre azt mondta,hogy az egy sín.
Én meg csináltam egy ölelgetni való kis hóembert.Most sokszorosítom,mert ezt is eladásra szánja a lányom.Remélem eleget tudok készíteni a sulis vásárig.



2010. november 16., kedd

Köt,horgol,hímez

Mint a nagyok. Elképesztő,hogy mennyire rá van kattanva a témára.Már a suliból hazafelé megkérdezi,hogy csinálhatja-e tanulás után ezen tevékenységek egyikét.
Megtanítottam a kötés alapjaira ,és keresztszemezik is egy ideje.Jó,a hátulját nem kell nézni,de elöl egész OK. Gyerekeknek szánt darab,papír,szóval azért egyszerűbb.Mondhatni,hogy állandó látogatói lettünk már a helyi kreatív boltoknak.Ami nagyon jó,és tulajdonképpen egyenes következmény az az ,hogy még szebb lett az írásképe,és a furulyát is ügyesebben irányítja az ujjaival.Hiába,fejleszti magát a gyermek.
Én meg már karácsonyi lázban.Készülünk a sulis Luca napi vásárra. Horgolt angyalkák lesznek porondon,amit Petrus árul majd.Van még pár apró ötletem,amit majd elkészítünk addig.


2010. november 14., vasárnap

Amikről nem

Amikről nem írtam mostanság..
Magam is nehezen viseltem kislánykám elmúlt pár hetét.Megviselt az a szorongás,ami úrrá lett rajta.
Szeparációs szorongásnak is csúfolják az ilyesmit szaknyelven.Talán nem egészen teljesedett ki,de brutál volt na.Tudom,most talán a fejlődés természetes velejárójaként jelentkező tünetegyüttes jut sokak eszébe,de közel 8 évesen ez már kicsit más tészta.
A dolog azzal kezdődött,hogy az RSG edzésen rászóltak,hogy nem jól fogtuk össze a haját..Rászóltak?Ki is ültették a padra,hogy nem csinálhatja a tornát emiatt.A frizurát én rontottam el,mert nem az egész haját fogtam fel.Ő pedig irtó érzékeny.Az edzőnéni meg szigorú,amit meg is értek,de a frizuráról nem a gyerek tehet.Lényegében nem hibáztatok én senkit,csak összefüggéseket keresek.
No,többé a lábát nem volt hajlandó betenni az edzésre.Ordított a kocsiban,és ki nem lehetett könyörögni onnan.
Utóbb mindenre rávetült az ellenállása.Suliba sem akart menni,minden reggel sírva adtam be.Ő sírt,én csak amikor elváltunk..
Volt szülinap is,amire meghívták,de csak úgy volt hajlandó maradni,ha én is ott maradtam a két fiúval.
A lakásban sem távolodhattam el tőle két méterre sem.
A suliban sem egyszerű a pálya,legalábbis az érzékenyebb lelkűeknek.Petra még mindig nem értette meg a gyermeki csúfolódást,kiközösítést és társait.Egyszerűen nem része a személyiségének.Én meg edzem,mert tudom,hogy ezek természetes dolgok,érnek minket,amíg felnövünk.Egyszerűen nem szeretheti az embert mindenki.Azt pedig tudnia kell,hogy a szavak szintjén vissza kell vágni,mert különben megeszik..
Közbe jött a finnországi út is,amiről majd írok bővebben.Ez is megrémiszthette talán.(Hozzátéve,hogy a gyerekeknek is elmesélte,hogy megy.Néhányan pedig nem hittek neki,sőt kiröhögték.Arról is felvilágosították gyorsan,hogy nincs is Mikulás..Amikor bemutatta az igazgatónak írt kikérőmben megjelenő infót,hogy hová megy,akkor azt mondták neki,hogy nagy cucc,már ők is voltak ott!NO,talán nekem sem esne jól,az tuti.)
Összegezve érzelmileg igen komoly hetek vannak mögöttünk.Szinte depressziós volt a csaj.Persze változnak,érnek,alakul a fogalmi gondolkodásuk,bonyolultabb összefüggéseket értenek meg..
Talán túl vagyunk rajta.Vízválasztó volt,hogy a mamiéknál töltött 5 napot.Már majdnem nem mentünk el Bükfürdőre sem,de végül határozott voltam,és nem engedtem ebből.
Most újra jókedvű,felbátorodott.Vidám,huncut,mint korábban.
Sportot váltottunk,bár az RSG jó lett volna nagyon.Adottságai lennének hozzá,de nem lehet erőltetni.Jött a judo neki is.Ott van Atika,így nagyobb a biztonságérzete.
Mégis elutazik a Mikuláshoz ,mert már arról is letettünk majdnem.Tegnap megkapott egy csomó téli cuccot,overált,táskát,és kötöttem neki egy bogyós sálat.
Szóval..azt mondják kisgyerek kis gond,nagy gyerek meg nagy.Lehet ,hogy így van? Ráadásul még nem is szerelmes,máris mennek a lelki vívódások.:)

2010. november 12., péntek

Szabolcs és a JÁTÉK

Szabcsi nagyfiúsodik.
A nagyméretű gyöngyöket imádja fűzni.A színeket már megnevezés alapján szedi ki a tartályból.A formákat közösen mondogatjuk,de azok még nem mennek feltétlenül.
Újdonság,hogy már a cipőfűző végű zsinórra is felügyeskedi a gyöngyöket,nem csak a merev farúdra.Néha kicsit mérges,amikor nehezebben kapja el a végét,de kitartó.
A kirakókban pedig ő is verhetetlen. A nővére nagyon ügyes volt a kirakózás terén.2.5 évesen egyedül rakta ki a 12 darabból állókat.Egy év múlva pedig a 6 éveseknek valóval is elboldogult.(Sajnos abban az időben rengeteg ideje volt ezt gyakorolni..)
No,Szabi ezen a téren rá hasonlít,mivel ő is kirakja már a 9 darabosat is egyedül.A 3 részre tagolt képpel is remekül elboldogul,ami emellett persze nem is nehéz már.
Mellesleg kemény hisztik is jellemzik.Bárhol a földre veti magát,legyen az sár,vagy az óvoda folyosója,pontosan az ebédeskocsi útjában.Amire én azt mondom fehér,az Szabinak tuti fekete,csak hogy idomuljunk a színismeret témához.sok-sok ordítás jellemzi,és makacs ,mint a nővére.A két szélső pólus,hiába nagyon hasonlít!



Utólag

Tegnap volt a 10. évfordulónk,ami tulajdonképpen hihetetlen.
Nem tudom hogyan telhetett el ez a 10 év ilyen gyorsan.
Öregedtünk,vastagodtunk,vékonyodtunk..Legfontosabb,hogy azóta igazi család lettünk,3 kisgyerekkel.
Megható volt,ahogy a gyerekek földön kuporogva nézegették a 10 évvel ezelőtti fotókat,amikor is ő még nem is léteztek.A képek láttán szokás szerint nehezen értette meg Atika,hogy hogyan lehet ott az összes szeretett,kedvelt rokon,és ők pedig sehol..
Azt is hozzátette,hogy "királynősködöm" a képeken.Azt hittem megzabálom!

2010. november 7., vasárnap

Őszölés

A 10. házassági évfordulónkra 5 napos kikapcsolódást kaptunk a mamiéktól.Bükfürdőre mentünk,kivételesen kettesben.
Ez azért is "nagy" szó,mert amióta a gyerekek megvannak nem voltunk kettesben pihenni.
Az első pár órában folyamatosan a gyerekeket emlegettük,főleg azért,mert két éve épp itt voltunk velük együtt.Elhangzott pár emlékszel milyen aranyosak voltak itt,meg milyen jó volt amikor...kezdetű mondat is.Aztán persze ráéreztünk a dolog ízére,amikor este 7 után,egy pohár borocskával néztük nyugiban,kettesben a TV-t,és épp senkinek nem kellett felugrani,hogy segítsen különböző gyermeki igények kielégítésében.Gondolok itt a szomjas vagyok,pisilni kell stb..témakörökre.
A kezdetet beárnyékolta egy vírus,mely miatt apa már "próbafekvést" is végzett az egyik kanapén..A gyomrunk azóta sem jó,és az otthoniak épp így jártak.A gyerekek,sőt mamiék is rosszul lettek.
A folytatás viszont remek volt.Jó volt az idő,így a kinti medencék is nagyban üzemeltek.Mi pedig odakint sétálgattunk a strand kertjében,ragyogó napsütésben,miközben fagyit eszegettünk.Fürdőztünk a kellemes meleg vízben,beszélgettünk kicsit úgy,hogy senki nem vágott épp a szavunkba.Voltunk moziban Szombathelyen,pizzáztunk,sétáltunk egy csomót.
Klassz volt,sajnos hamar véget ért.