Tanítgatom Szabit,és a gazella esete

Bővítsük legkisebb gyermekünk általános ismereteit.
Hány éves vagy,hol laksz,szüleid,testvéreid neve stb..Szüleid foglalkozása?
Szabi oda jár oviba,ahol én dolgozom.Ott én "Csilla néni" vagyok,szinte mindenkinek.
Kérdést intézek tehát a gyermekhez.
-Anya foglalkozása?
Mire ő..
-Csilla néni!
Atikát nagyon érdekli a biológia,történelem,és az irodalom sem hagyja hidegen.
Folyton kérdez..
Félálomban a kocsiban,Karácsony másnapján,Kalocsára igyekezve,kicsit félrebeszélve.
-Anya, a Gizella az egy gyors állat?
-Az attól függ kisfiam,de a gazella biztosan az.:)
Még egy kis ráadás:

Naspolyát eszik Attila, Petrus kérdezi tőle,hogy mi is az.
-Gyümölcs kislányom,kicsit úgy néz ki,mintha rohadt lenne.
-Pfujj,tényleg!Ilyet én is tudok csinálni a táskámban.

Milyen igaz,már nem egyszer fordult elő idén egy kis rohadt alma,körte,narancs a legeldugottabb zugocskában,a táska mélyén.Lány ugyan,de ..

Szabinak ígérgetjük,hogy fürdés után levágjuk a lábán a körmöket.Jön is buzgón a fürdés végeztével,és nagy szemekkel néz rám:
-Anya,levágod végre a lábamat?

Hétköznapi párbeszédek.. és mindeféle más

Szabi a cipőjétől,ruháitól szabadul a bejárati ajtónál.Ebben segíti őt apukája.
Közben párbeszéd is zajlik.
Apa: Hány hangyát ettél meg?
Szabi:Egyet.Itt a számban,csikiz..
Nos igen,egy közel 3 éves kapcsán semmin nem lepődünk meg.
Enyém anyámból már én anyámmá finomodtunk,amihez hozzáteszi azt is,hogy a többiek anyja is vagyok.Imádom a beszédmotiváltságát,folyton mond valami édeset.
Fertőzi a világ.Apa új mobilt kapott,amin van pár új játék is.Nem sokat ugyan,de azért játszanak a gyerekek ilyesmivel.Így néha Szabi is.Ő leginkább a "kocsis" játékokat kultiválja. Vezeti a versenyautókat,a "viűs"(nénózó, szirénázó) autóktól pedig fél.
Mindig azt mondja,hogy ő vezeti a játékban szereplő kocsit,és én ülök mellette.Minő megtiszteltetés!
Ő is elért a bunkerépítő korszak csúcspontjára.Ott,a bunkiban kíván délután álomba szenderülni,amíg a két nagy tanul,alkot..stb..Főleg akkor,ha engem nem térít el egy telefonhívás.Amennyiben eltérít,úgy Atika dinóvá avanzsál,aki nem általam fejlesztődik,hanem Szabihoz ront be,őskori hangokat hallatván.Ez persze remek rémisztő hatással bír a közel 3 évesre.Mi lehetne jobb vigasz,mint egy gondoskodó nővérke,aki tanulás helyett vigasztal,és mesél.A mese arról szól,hogy a bunki sarkába(modern kor gyermeke) Petra felszerel egy kamerát,amit a konyhából,tanulás közben is lehet figyelni.Megígéri Szabinak,hogy onnan figyeli majd őt,és dinómentesít.A kicsi erre nyugis álomba szenderül,mindezt az én közreműködésem nélkül.Nos,hát..
Szóval duma van,az élet pedig zajlik.
Közben készítettünk pár húsvéti dekorációt,és játékot is gyártottam házilag.Alakult egy sapi Petrának is.Sok idő nincs már erre,mert tavasz lévén vagy kertészkedünk,vagy az utcán nyomjuk a biciklizést.Petra kapott is egy új brinyát,amivel Ati azonnal neki is ment,amikor kipróbálta.Petra féltékenységből elé ugrott.Mi az,hogy fél méternél többet ment az ő új cangájával..?Ettől az ütközéstől Petra erőteljes foltokkal rendelkezett pár napig.Ati ennek egyenes következményeként átült Petrától örökölt brinyájára(én is mindig a bátyám levetett holmiját örököltem..pfujj,de ez van..)amivel rögtön egy olyan ágacskára futott rá,ami kiszúrta a kerekét.Mondom,zajlik.
Ágacska..Dolgozatot írtak Petráék a kötelező olvasmányból,ami az Ágacska volt.Nem szólt,hogy dolgozat lesz.Sírt,izgult,hogy nem is sikerült jól,hisz nem gyakoroltuk.Épp csak nem én voltam a hibás,hogy magamtól nem tudom,hogy dolgozat lesz.Aztán végül ötöst kapott rá.Kishitű sajnos,de majd alakul.
Bezzeg a természetismeret!Emlős állatokról tanulnak.Elhangzott az is az órán,hogy az anyaállat emlőiben termelődő tejével táplálja...
Ez jó,mert mint kiderült az én lányom ide mindjárt élő példát hozott.Szabit és engem!Amikor az anya táplálta a kistesót..Tényleg klassz,csak épp a szarvasmarha mellett???:)
Nagyjából így..
Végül néhány kép a mindenféléről..(mindjárt)
Az újrahasznosítást,mint kifejezést remekül nyomják a srácok,én pedig büszke vagyok,hogy WC gurigák díszítik a lakást.Éljen a természettudatos nevelés!!!:)

A pénz értéke

Petra 30 euro-t vihet magával.
Azt kérdezte,hogy miért csak annyit.
Nézegette a pénzérméket,bankjegyeket.
Számolgatta,hogy az ott csak egy 5-ös.Mire lesz ez elég,és csak ilyen kevéske?
Amikor azt mondtam neki,hogy de ez bizony sokat ér több,mint ezer forint,nos mondhatom,hogy furán nézett rám.
Hogy lehet valami,ami 5 értékű, egyben ezer is?Magyarázgattuk már ezt nyáron is neki,amikor olasz országban mindenre azt hitte,hogy nagyon-nagyon olcsó.Az itthoni árkiírások mást mutatnak,ott meg sok minden tízes érték alatt volt.Furcsálta akkor is,de úgy volt vele,hogy mi kezeljük a pénzt,mi döntünk.Maximum nyöszörgött,hogy vegyünk meg ezt-azt,ami olyan "olcsó".
Most viszont ezt a pár euro-t neki kell majd kezelni.Ennyit lehet vinni magukkal,és ebből lehet ajándékot,képeslapot venni.
Mindenesetre itt is megmutatkozik,hogy a gyerekek gondolkodása mennyire "egyszerű" még.A szó jó értelmében.Mit érdekli még őket a gazdaság különböző alakulása,a pénzünk értéke..?Ők még azt hiszik el,amit látnak.Játékpénzzel tanulnak a suliban is.Ott is annyit ér az adott érme,amennyit.Ahogy az euro is annyit ér,amennyit.Maximum a mi pénzünkhöz képest ér egészen mást.
Milyen is a világ,amilyennek mondják,vagy amilyennek látom?

Egy hétig nem szólok hozzád

Front volt,van és lesz.Nálunk ezt mindig megérzik a gyerekek.Ma nagyon rossz napjuk volt.Ati és Petra egyenesen képtelen volt egy levegőt szívni.Folyamatosan egymás vérét szívták.Szabolcs pedig aláfestésként ordított,amúgy ok nélkül.
Kemény érzelmi csaták dúlnak.
-Olyan vagy Atika!Most legalább egy-egy...hétig nem fogok hozzád szólni!
Mondta sipítós hangon Petra.Majd így folytatta:
-Este is csak Szabival fogok összebújni! Veled nem,egyáltalán nem..
Ati csapkodott egy kicsit,dúlt-fúlt,megjegyezte,hogy jó,akkor ne is bújjon hozzá a nővére,majd bement a szobájukba.
Petra morci fejjel ült a fotelban,míg Atika odabent Dinó trükkös autópályát kezdett építeni.
Kis idő elteltével Petra bebaktatott hozzá,és megkérdezte tőle:
-Játszhatok veled úgy,hogy közben nem szólok hozzád?
Makacs a csaj..Nem szól ugye,mert ezt helyezte kilátásba,no de az ember lányának csak hiányzik a tesója.
Mikor aztán erre felhívtam a figyelmét,azt felelte,hogy holnaptól kezdődik a beszélgetés szüneteltetése.Kiskapu,kiskapu..
Pár perc,és úgy játszottak együtt,mintha mi sem történt volna.
Petra szülinapi bulin van.Atika kb százszor kérdezte meg az elmúlt két órában,hogy mikor jön haza Petra,mert hiányzik neki..
Ennyit az egy hetes mosolyszünetekről,némasági fogadalmakról,tesóháborúról.

Enyém Anyám

Birtokolni vágynak,féltékenyek..stb..
Mindez egyszerre.
Amikor Atika ül az ölemben,hirtelen Petra is odavágyik.
Ati sem száll le,és végül Szabolcs is beszáll a versengésbe.
Mostanában odahúzza az arcát az enyémhez,és a legnagyobb komolysággal kijelenti,hogy:
-Enyém anyám!
Ezzel is jelezni kívánja,hogy csak az övé vagyok.Amikor a többiek szeretnék elmagyarázni neki,hogy mindegyikük anyukája vagyok,akkor begurul.
Olyankor hangját felemelve ismételgeti,hogy:
-Nem,enyém anyám!
Az esti fektetésnél mellé kell bújni,miközben a nagyok is követelnek magukhoz.Szabi annál jobban szorít,minél hangosabban igényelnek a nagyok.
Hiába,lesz még pár meccsük.Az enyém anyám mindenesetre igen szívmelengető meghatározás.

Komolyan mondom neked

Ati olyan gondoskodó testvér.Bármit,bármikor odaad Petrának,mindent megoszt vele.Ritka,hogy ellenállna a nővérének.Segíteni kell,hát rögtön megy, és szolgálatkészen keresgél pl. különböző játékokat stb..
Bátyókának is igen komoly tesó.Szabira mindig érzékenyen reagál.Amint sír,megy és segíteni próbál.Szabinak épp bili próbálkozása akadt,főleg azért,mert mostanság nehezen jön ki a végtermék nála.Ati fogta a Verdák c. könyvét,Szabi mellé,a földre telepedett,és vigasztalásul "olvasott" a kicsinek a könyvből.Remélte,hogy eltereli a figyelmét.
Este szabi fáradt volt,semmi nem volt jó neki.Próbáltam lefektetni,de attól is csak üvöltött.Leültettem a kanapéra.Ati mellé kucorodott,és próbálta megnyugtatni.Duruzsolt neki,hozta a takaróját,hogy betakarja vele.Aztán magyarázni próbálta a világ folyását.-
-Most komolyan mondom neked Szabi!Figyelj rám!
Azt hittem megzabálom,annyira kis édeske volt!
Olyan jó látni,hogy ennyi törődés,szeretet lakik benne.Jó,hogy ilyen jó testvérek.
Délelőtt is épp ezt gondoltam,amikor az uncsiöcsik névnapjára kéz a kézben ment a két nagy.

Jelentés+ 21 hónap

Szabi szerencsére jobban van..talán.A köröcskék eltűntek a lábáról,valószínűleg a fertőzés kapcsán jelentek meg,én legalábbis így gondolom.
Azért,hogy ne legyen unalmas,Atinak fáj egy kicsit a füle,meg a feje.Petrának a hasa,és ezzel kapcsolatosan akad egy kevéske hasmenése is.Jó,ez konkrétan azután,amikor vagy 5 gombócot evett meg anyósom töltöttkáposztájából.Szerintem nekem is menne a hasam,sőt fájna is.Mostanában szó szerint zabál..elnézést.Lassan akkora hátsó akad nála,mint az anyjáé..No jó, ez egy kis túlzás..
Szabi..visszatérve.. ráadásul kétszer egymásután esett fejre a dohányzóasztalról,ahová a fülfájós bátyja invitálta.Onnan remekül lehet papírrepülőt elhajítani,főleg amikor az ember tök álmos,meg be is van lázcsillapítva.. Ne adja a jó Isten!Ami egy kisgyerekes családnál akad,az itt minálunk is fennforog tehát.
Szabi elérte a 21 hónapos életkort.Számomra igen megdöbbentő,mert konkrétan olyan,mintha tegnap szirénázott volna velem keresztül,szeretett városkám utcáin ama bizonyos mentőautó,ama bizonyos reggelen.Szinte hihetetlen,hogy 3 gyorsan tovaszálló hónap,és 2 éves lesz a harmadik babánk.
Manócska igen bújós,így 21 hónaposan.Betudható ez a betegségnek is.
A beszéde roham tempóban fejlődik.Egyszerű mondatokat használ.Csomó új szóval bővelkedik.
pl.
Ati mééé sísssz?-Ati miért sírsz?
aszik-alszik
bezász-bezársz
kocsi-kocsi
lesik-leesik
visi-virsli
vigyázz-vigyázz
jó-jó
stb..
Reggeli párbeszéd a nővérével:
-Szabi!Tudod hányan voltunk,amíg te meg nem születtél?
-Nem.
-Négyen,jó?
-JÓ!
Mondhatom jól mulatunk az ilyen mélyenszántó párbeszédeken.
Nagyon édes,segítőkész manó is ez a Szabika.Máig szeret hajszárítóra elaludni.Ma épp a helyére készült vinni az eszközt.A fürdőszobába tért be,pont fürdés után.Nyilván hanyatt is esett a kifröcskölt vízen,ez szinte borítékolható volt.(Nem vagyok elég gyors!)Nem volt elég a dohányzóasztalhoz kötődő manőversorozat.
Imádja a tesókat.Mindent utánoz,amit azok cselekednek,épp ezért kerül néha elképesztő helyzetekbe.
Elég önálló.Etetni nem lehet,csak egyedül eszik.(Sajna mostanság alig...)
Egyedül fel tudja venni a bakancsát,ami elég nagy dolog,mert azzal még én is vért izzadok.
Szeret firkálni,főleg a falra.
Bilivel próbálkozik,de hatalmas sikerekről nem számolhatunk be.
Mindent kipróbál,és megszerez,rendkívül fifikás gyermek.
Írhatnék persze még ezer dolgot.Jó lenne,ha végre meggyógyulna,és újra olyan gondtalan figura lenne,akire öröm ránézni,aki amolyan igazi harmadik gyerek!

Kálváriánk... na meg a H1N1

Hosszú lesz,de tanulságos.
Kifejtős,elemzős,gondolatfűzős,felháborodós..stb..

Hétfőn kezdődött.Reggel Szabolcs két korty kakaó után sugárban hányt.Kicsit később ismét kérte,én balga adtam is.Újabb fuldoklás,köhögés,sugárhányás.Anyai mivoltom romokban,mert magamat is nehezen tartottam.Valahogy elvittük azért a nagyokat az intézményekbe,majd betértünk Szabival a nev. tanácsadóba,hogy leadjam az értesítendő gyerekek listáját az adminisztrátornak.Felhívtam 3 óvodát,hogy nem megyek.Ezután hazatértünk.Szabolcs sírt,vonaglott,lázasodott.Felhívtam a gyerekorvost,hogy jöjjön ki,mert beteg vagyok,így nem tudom egykönnyen bevinni a gyereket.Nem jön,mert nem lesznek sokan délután ,és vigyem be.Délután kettőtől kérhetek is időpontot,mondta.Lázcsillapítás után lefektettem a totál bágyadt,elesett gyereket,és magam is mellé roskadtam.Épp csak megpihentem,mikor csengett a telefon.Óvóbácsi.Atesz hisztérikusan ordít,vonaglik,hogy fáj a háta.No,mit is tegyek?Szabi épp csak elaludt..Mindenki dolgozik,bátyám,sógornőm,apjuk,sőt az egész utca..Szegény Annus,végül őt kértem meg,és rögtön el is indult,holott Marci sem volt jól.
Ati hazaérve kicsit megnyugodott,aztán a hasát is fájlalta,sírt.Épp megjött az apjuk.
Háromnegyed kettő volt,amikor hívtam a gyerekrendelőt.Foglalat volt,legalább 10 percig.(Csak a rendelés kezdetétől lehet időpontot kérni,ami eleve ellentmondás szerintem..)Mire felvették, az összes időpont elfogyott.Kérdeztem én,hogy ez miképp lehetséges,mert ugye még csak most lehetett hívni..Hja kérem,hát ők múlt hét csütörtökön,pénteken kiadtak jó pár időpontot a visszarendelt,kontrollos gyerekeknek.Azt hittem rosszul hallok,hogy a gyógyulófélben lévő gyereket veszik előre,és nem az akut,lázas,fájdalmakkal küszködőt. Ennek hangot is adtam.Mégis meddig várjak ott egy alig ébreszthető picivel,órákat? Nem..nem..majd behívnak.
2 körül végül elindultunk,a két kisfiú,Apjuk,meg én.Én betértem a felnőtt rendelésre,Apa a fiúkkal a gyerek váróba.Ezren voltak,csomó köhögő ,beteg,nagy gyerek.Büdös volt,levegőtlenség,leszakadt bútorok.Igazai balkán.
A felnőttorvos végig sem hallgatott.(Jó szokása amúgy,de majd erre is kerítek sort..)Ráhallgatott a hátamra,és azonnal tüdőgyulladást kiáltott,meg azonnali mellkasröntgent,és egy méregerős gyógyszert.Így otthagytam a családot a váróban,(laza másfél órája vártak)és elmentem egy másik eü. intézménybe röntgenre.Kicsit felzaklatott a lehetőség,hogy tüdőgyuszim van.A röntgen előtt megdöbbentő,eddig nem tapasztalt sorok,kornyadó emberek.Sokára bejutottam.Mindenki épp amiatt jött,mint én.Hiába,a máskor felületesebb orvosok is félnek,hogy nehogy valami észrevétlen maradjon.Hívtam közben Apát,de még mindig vártak.Csodáltam,hogy nem borított még asztalt,ismerve hirtelen természetét.
Vártam a leletre,amikor is hívott Apa,hogy azonnal jöjjek,mert nagy a baj.Ati rosszul lett a váróban.Földre vetette magát,ordított,hogy nem kap levegőt,kapkodott,fájt a hasa.Apa természetesen berontott vele a rendelőbe.Akkor mindjárt sürgős lett a dolog.Ijedt doktornő,és védőnő.Tahypnoes,orrszárnyi légzést,és tüdőgyulladást állapított meg.(Ezt utóbb tudtam csak meg,mert Apa olyannyira zaklatott,mérges,ideges volt,hogy keveset fogott abból,amit neki mondtak.A papíron meg félreolvasta és a "szíves" vizsgálatból szívproblémára következtetett.Kapkodva,rápillantva,felületesen olvasott.) Annyira megrémültem,hogy otthagyva csapot-papot-leletet,magamat megtagadva,nyikorgó kerekekkel száguldottam ki a rendelő elől,és nagy sebességgel száguldottam haza,közben bömböltem,hogy a kisfiam szívbeteg.Borzalmas percek voltak..
Itthon aztán kissé megnyugodtam,amikor a kezembe kaptam a papírt,bár a csökkent légzéshang,tahypnoé,azért elég para volt..
Hihetetlen a természet.Előző este egy kirántott fiókot is alig bírta a helyére emelni,most pedig felkaptam a 20 kg-s gyereket a nagy táskával,nem is éreztem semmit,csak ,hogy rohannom kell.A bátyámék vigyáztak Petrára,és a picire,mi pedig elindultunk a Tűzoltóba.No,már ez is ijesztő volt,hogy miért épp ide küldtek.(Utóbb megtudtam,hogy ez a körzetes nekünk.)
Útközben felhívtam a védőnőt,aki asszisztált a vizsgálatnál.Ő súlyos tüdőgyulladást mondott és,hogy estére rosszabbodhat,és akkor biztosítani kell a légzését..stb..No,ezen ismét zokogni kezdtem,bár én tudom legjobban,hogy gyerek előtt sosem szabad.
Ateszka is sírt,mert itthon maradt az alvós cimbije,az oroszlánja.
Rögtön felvettek minket a pulmonológiai osztályra.Anyuka maradhat,a baba-mama szoba 5000/éjszaka,VIP szoba 7000/éjszaka.Amúgy ülhetek egy széken ingyen.Lázas betegen.Rendben.
Végül megkönyörültek,látván állapotomat,és adtak egy ágyat ingyen.
Vérvétel,anamnézis stb.A vérvételről ki akartak küldeni,nehogy elájuljon az anyuka.Épp csak ki nem nevettem őket,mondván,hogy a gyerekem szúrása nálam"rutin"sajnos,és ennél különb dolgokat is láttam én már,ismét sajnos.
A fizikális vizsgálat nem igazolta a doktornő állításait.A hallgatózási lelet is negatív volt.Lázas,kicsit érdes a légzése,de semmi vészesen komoly.Lázcsillapítás OK.
Miután kissé megnyugodtunk Apa hazajött az oroszlánért.
Este zuhanyozni indultam volna,de fenn,az osztályon nem lehet a szülőknek.Lent kérjem el a portástól a "közös " kulcsot,és menjek.Érdekes!Otthagytam a félig alvó Atit,és egy kis meleg víz reményében tértem a zuhanyzóba.Szerencsére nem kellett várni.Gyanús volt,hogy a portás szólt,engedjem jól ki..
Engedtem én ,vagy 20 percig,de jéghideg volt.Ez idő alatt teli is lett a zuhanytálca,a víz nem folyt le,ott állt benne.A baba-mama szobához lett volna fenn zuhanyzó is,meleg vízzel.Hiába,és nem fizetek elég TB-t,nem vagyok kellően erős pénzforrás,hogy nem fizetek a kilátásba helyezett egy hétért 35ezer forintot.Így nem is jár más,mint hideg víz,távol a gyerektől,aki fenn fekszik az osztályon.Bp. egy híres,speciális,súlyos betegekkel foglalkozó gyermekklinikáján..
A főépületből visszavezető folyosót úgy tettem meg,mint egy fagyosszent..és olybá jelképesnek láttam a folyosót,falain mosolygó Spongya Bobbok..mesefigurák.Hol is van az a szép haza,melynek szeretetére oly bőszen neveltek?
Atesz lázas ,levert volt két napig.Kizárólag lázcsillapítót kapott,mást nem,mert a vérleletek is vírusfertőzésre utaltak.Nincs mit tenni,várni.A vizitelő főorvos asszony közölte,hogy valszeg a H1N1 vírus,de a kórháznak nincs pénze minden leoltást kifizetni,mert gyerekenként 16ezer Ft,és nekik összesen van 50ezer erre.Emellé kusza mosoly is bujkált a szájzugában,talán zavarban volt saját mondatától is.Mondtam én,hogy nálunk olyan a családi előzmény,(kértem nézze meg az anamnézist)hogy jó lenne pontosan tudni,mégis mi ez.Főleg,hogy oltás előtt állna a gyerek..stb..Oltassam be akkor is,az a biztos!Még,ha lappang is benne!(?)
Nem értem én..Amivel egy világot riogatnak,buzdítanak,hogy oltasd ellene a gyerekedet,magadat..AZ lehet,hogy megfertőzte a családomat.Tudni szeretném,hogy így van-e,de ekkor már azt a választ kapom,hogy a dolog irreleváns,mindegy,hogy mely vírus,mert bármely őszi lehet.Irreleváns,mindegy,mert nincs rá pénz.Akkor kifizetem!
"Anyuka felesleges ,értse meg,mert ez is influenza!"
Na,akkor mit is gondoljak tehát?MIT IS?
Kimentem a Ferenc körútra.Berögzült rutin,vigyünk valami játékot a kicsinek.Százforintos boltot tudok ott jót,ahol játék is akad.Majdnem megfulladtam,míg kiértem,mert biza nehézlégzésem akadt nekem is.Amikor körülnéztem,újabb döbbenet.Csomó "idegenarcú",félelmetes ember,rohanó autók,siető,közönyös emberek.Zúgó forgalom.Elszoktam én ettől.Milyen jó,hogy már nem Bp-en lakunk.
A klinika ablakán kinézve a látvány,egy leszakadt,lógó redőnyökkel,ablakokkal felszerelt ház,hatalmas tűzfallal.Az udvar teli szeméttel,lommal.Balkán ez,vagy hol is vagyunk?Merült fel ismét bennem.
Ateszkát fülész is nézte.Teli volt orvostanhallgatókkal a szoba.Hallásvizsgálat is történt.Sajna a tavasszal felszúrt fülében tipikus középfül gyulladásos maradványtünet.Savós kp. gyulladás.Észleltem én,hogy többször kérdez vissza,de nem tudtam eldönteni,hogy ez figyelmi probléma-e,vagy a halló szerv problémája.Fúvógyakorlatokat kell végezni,melegíteni a fülét.3 hét múlva kontroll.
Megmutattam a fütyikét is sebésznek,mert egy darabon még mindig visszatapadt neki.A dokibácsi rendesen visszarántotta,amitől Ati borzalmasan sírt.Szörnyű volt,de legalább túl volt rajta.
Röntgenen is voltunk,de az sem igazolt tüdőgyuszit.Apa bediktálta az én leletemet is,és az is negatív lett.A fogam viszont begyulladt alul,és be is dagadt,fájt+minden végtagom,torkom.Ahogy Ati javult,rajtam úgy hatalmasodtak el újra a tünetek.
Felhívtam a háziorvosom a leletemmel,és azzal,hogy mikor mehetek a táppénzes papírért.Ő elkezdett értetlenkedni,hogy nem ír ki táppnézre,ha felvettek a gyerekkel kórházba.Eleve abból indult ki,hogy át akarom verni,mégpedig azzal,hogy nem vettek fel az osztályra.Nem vettek ugye fel,mert nem fizettem,így ellátás sem járt.Próbáltam elmondani neki ezt,és ,hogy jobban lássa,viccből hozzátettem,hogy hideg vízben zuhanyzom napok óta,mire ő azt felelte,hogy ne akarjak benne együttérzést kelteni.Végül is orvos,miért is kellene együtt éreznie?Ezt tőle is megkérdeztem.Apa nem volt ilyen finom,felhívta és elmondta a véleményét,hozzátéve azt,hogy a receptem sem volt jó,mert abban a kiszerelésben nem létezik.Így azt sem tudtam beszedni.Ismét fantasztikus magyar eü. és együtt érző orvos..
3 éjszakát maradni kell,hogy a gyerek "leláztalanodjon"meg gondolom,hogy a kórház is...
A 3. nap Ati felmászott a rácsos ágyon,ugrált verekedett a szobatárssal stb..Aludni nem sokat tudtunk,mert éjjel folyamatosan sírt valamelyik gyerek,vagy a hűtőfürdőtől,vagy mástól.
Ati édeseket mondott .
-Anya! Ez a kórház olyan ,mint egy szálloda!(?)Ezt is a netről nézted ki?
-Testvérkék mikor hozzák a lázcsillapítót?(Nővérkék=testvérkék,mert neki nővére van,és így asszociált a testvér szóra.)
Vettem neki bűnös mód két nyalókát,az egyiket rögtön eltette Petrának,hogy ő azt elhozza haza.Édes volt!
Tegnap hazajutottunk.(Fogam eddigre totál kész..)
Ati lefogyva,de törve nem.Ugrál a bútorokon,mintha mi sem történt volna.
Ma délelőtt felkerestem a SZTK-t.Magán rendelésre eddig elvből nem mentem,de ez most megdőlt.
Egy idősebb doktornő volt,aki megállapította,hogy a fogam begyulladt,és feldagadt az arcom.Ezt én is láttam.Ki kell húzni,mondta.Még sosem húzták ki a fogamat,így eléggé tele lett a gatyám.Felkészített,hogy a szuri se lesz egyszerű,mert gyulladt felület..stb..Na,már ott reszketett a lábam.Kb 10 percet ültem kint,de alig zsibbadt el a szám.A fogamat totál jól éreztem.Szóltam én,de ő azt felelte,hogy a gyulladás miatt nem is fog elérzéstelenedni teljesen.(?)
Láttam,ahogy emelte a műszert.Tudtam,hogy be fogok pisilni,és rákaptam a karfára.Mindent éreztem,totálisan,teljesen.Ordítottam.Szégyen vagy sem,és patakzottak a könnyeim.Ő nem adta fel,míg nem hallottam a ropogást.Szédültem,hányingerem volt.Néma csendben voltak,majd elnézést kértek az asszisztenssel.Alig vánszorogtam ki a kocsiig,sírtam,és fogalmam sincs hogyan jutottam haza.Hiába,ez kérem nem fizetős,ez állami,hát fájjon kérem,nohát!
Most kétszer akkora a fejem,mint amúgy,és alig birok beszélni.
Többet ide soha,inkább fizetek duplán.Egyszer TB-t,egyszer magándokit.Ez már csak így van.
A gyerekek szerencsére jól,bár Petra gyanús,lázasodik.
Atesz nem eszik,de vidám.
Szabi teljesen jól,szokásos maszatos,huncut bohóc.(Ráadásul 18 hónapos!)
A tanulságok,tanulságok.Mindenki levonja a magáét.
A háziorvosok félnek,így ránk ijesztenek.
Logikát itt semmiben ne keress!Nem az aktuálisan rosszul lévő élvezi az előnyt.
A H1N1 bizonyos szövegkörnyezetben irrelevánssá válik,főleg,HA A MONDAT MÁSIK FELE A PÉNZ..
Az emberek bizalmatlanok,a háziorvos felháborodik,ha együtt kéne éreznie.
Nem fizetsz,érzéstelenítés nélkül húzzák ki a fogadat.
A nővérekben ismét nem csalódtam.Kedvesek,szolgálatkészek,szeretettel veszik körül a kis betegeket,pedig nehéz körülmények között dolgoznak.
Itt mifelénk,mindig tanul újat az ember,még akkor is,ha (sajnos) rutinosnak hiszi magát!
A gyerekek pedig minden helyzetben meglátják a jót,és mindig keresik a pozitívumot,legyen bármi is az!
Itthon a 3 gyerek olyan szorosan ült egymás mellett a kanapén,ahogy ritkán.Úgy örültek egymásnak,ahogy csak 3 testvér tud,és ez az egészben a legfontosabb.

Ez vajon mi?

Nagyon vacakul lettem mára.Reggel tüsszentettem,de olyan rosszul mozdultam,hogy megrándul(becsípődött?)valami a hátamban.Aztán elkezdtek fájni a végtagjaim,a fogaim mind,égett a szemem,alig bírtam menni.
Ez azért is remek,mert apjuk ma dolgozott.Nagy nehézségek árán átlavíroztunk a napon.Több volt a mai TV nézés a kelleténél,de egyszerűen képtelen voltam bármire.
Egy pár Algopirinnel odébb most pillanatnyilag jó.Srácok lefektetve,én meg nézem a háziorvos rendelését.Történelmi esemény,mert kb 10 éve nem voltam ilyen okból orvosnál.Most muszáj,mert így nem mehetek gyerekek közé.Mellesleg azt sem tudom,hogy reggel hogyan viszem a sajátjaimat bárhová is,mert apa vizsgáztatni viszi a kocsit,és időpontra megy.Amennyiben nem megy,úgy várhatunk egy új időpontra,és lejár a műszaki..ÁÁÁÁ!
Azért pár aranyos dolgot le kell írnom.
Ateszka kapott tegnap egy új hótaposót.A parkolóban rá is adtuk,ragyogott az örömtől.Hazafelé azt mondta,hogy ő ebben a cipőben akár a bolttól elfutott volna hazáig.Imádom!(Itthon Szabolcs is rástartolt a bakancsra,sőt sírt,amikor levettük a lábáról.Ő ugyan az egyik párral is megelégedett.)Ateszka emellett a ki tudja hányadik kérdező korszakát éli.szerintem ez nála vagy 20 évig is eltart..ami jó,csak sok választ nehéz megfogalmazni.Főleg ma,amikor koncentráltam erősen a nap túlélésére.
Szabolcs meg olyan jól ért már sok mindent.Elveszett a lázmérő kupakja , persze utoljára az ő kezében volt.Kerestem,kutattam, ő pedig hozta nagy boldogan,hogy na,itt a megoldás.Ugyan így tett a DVD távkapcsolójával is.Azt is égre-földre kerestem,és ő tudta,hogy hol van,sőt mindjárt a helyére is tette vissza,a TV mellé.A cumizós buli sajnos nem csak fellángolás,legalábbis úgy tűnik.Még mindig cumizik..Na jó,nem folyton,de amennyiben megtalálja rögtön a szájába dugja,és úgy vagánykodik.Legjobb,amikor úgy is beszél.Cummogni nem cummogja,szóval nem igazán tudja mire is való,csak a többiektől látta a böliben és milyen jó buli ez..
Petra meg a nagy alkotót korszakában van,így mesékhez készített illusztrációt egész hétvégén.
Írtak a Mikulásnak is,illetve Ateszka rajzolt.Kitettük az ablakba,hogy szelek szárnyán megkaphassa a nagyszakállú.
Én kicsit később kivánszorogtam,hogy szél képében elvigyem a levelet.Olyan jó,hogy még hiszik,bár azt hiszem Petrát felvilágosítják az idén.Hiába,már sulisok,sokan tudják már az igazat..
Tegnap gyereksereg is volt,mert a "nagycsaládos", osztálytárs anyuka két nagyobbik gyermeke jött át játszani hozzánk.(Jól megfogalmaztam,szóval Petra osztálytára,és a húga.Amúgy épp annyi idősek,mint az én két nagyobbik gyermekem.)Akkor még jól voltam,így remek képet is sikerült elkapni róluk.
Ateszka közölte ma este a kádban,hogy én vagyok neki a környék "legszépebb" anyukája..ráadásul jelen állapotomban mondta.
Ennél szebbet nem is hallhattam volna.
Nos,reméljük holnap kiderül,hogy ez vajon mi,és a srácok nem kapják el!!!!

Összefoglaló

Tegnap csak a képekre volt időm,mert Apával moziztunk.Ma leírok pár emléket,jelentősebb dolgot az elmúlt pár napunkról.
A programok közül legfontosabb a fürdőzés volt,főként a gyerekek számára.Tehették volna,hát egész nap pancsiznak.
Petruska úszott,merült,lubickolt,barátkozott.Mindjárt a szálloda igazgatójának kislányával..(Jópofa volt,amikor megkérdezte Petrától,hogy a te apukád hol dolgozik,aztán a viszonzott kérdésre a legnagyobb természeteséggel felelte,hogy Ő a szálloda igazgatója. :))
A fiúk kaptak karúszókat,amivel ügyesen ellavíroztak a vízben.Szabi is élvezte,hogy fenntartja őt,de leginkább apával óhajtott fürödni,mert Apa szórakozott vele,ugráltatta..stb.Én gyáva vagyok,így velem nem volt buli a pancsi.(Petrus is kiharcolt magának egy úszókart,bár tök felesleges volt.Váltig állította,hogy neki fája a kis szíve,ha a fiúk kapnak,és ő nem.Aztán az első használat során nekihúzta a csempének,így ki is lyukadt.Akkor meg ezért sírt vigasztalhatatlanul.Persze bolondanyu vette neki másikat,csak el ne kényeztesse.)
Voltak persze kellemetlenebb élmények is,mert kicsi volt a wellness rész a vendégszámhoz.Nem volt gyerekmedence..stb. Pont egy olyan alkalommal,amikor a gyerekek nem is ugráltak,nem is fröcsköltek,csak nevettek.Egy idősebb német úr rájuk ordított...szó szerint.Na, apjuknak sem kellett több.Mindjárt feltette a kérdést,hogy mi is a probléma.Az úr csak morgott valamit az orra alatt,erre apánk felállt,és a maga 80 kilójával ugrott egy nagy bombát a vízbe,épp az öreg úr elé.Természetesen szóhoz sem jutott a bácsi,és látszott rajta,hogy mit gondol..milyen is legyen a gyerek,ha a szülő ilyen...No de,engedtessék már meg a gyereknek is ,hogy jól érezze magát,főleg,ha nem fröcsköl,és nem ugrál senkin keresztül.Majd MI,a szülők rászólunk,ha úgy gondoljuk,hogy nem megfelelő a viselkedése.Akkor sem artikulálatlanul üvöltve fogjuk ezt tenni....talán :)Hiába,a gyerekek sokszor zavarják az őket körülvevő közeget,pedig ők nem rosszak,csak gyerekek.
Szabi is kelthetett ilyen érzéseket,mégpedig a pincérekben..Pontosan akkor,amikor a paradicsomos húsgombóccal felületkezelte a a selyem terítőt,és az étterem többi alkatrészét...
Apropó étterem,hát ott is összeférhetetlenkedtünk picit,épp a a gyermek kényelmét szolgáló,és az étterem eszközeit védő(úgy,mint asztalterítő..) etetőszék kapcsán.Kértük egyik pincér segítségét,aki türelmet kért háttal,majd kisvártatva elballagott szó nélkül.Aztán másik pincérét,aki azt felelte,hogy jó-jó,mindent,azonnal,hogyne.Ez persze jó is,szép is,csak a gesztusai,és a hanghordozása egészen mást közvetítettek.Akkor már kicsit erélyesebbek lettünk,és láss csodát,lett azért etetőszék is,meg gyertya is az asztalra.
Szerencsére a személyzet zöme kedves,és segítőkész volt.Szükség is volt erre,mert a nagyok igen önállóan járkáltak már az ételekért.A palacsintát pl. látványkonyha módjára,az orruk előtt sütötték,és dobálták,így azért rendszeresen sorban álltak, szigorúan kettesben.(Atika néha egyedül ment el,mert előbb végzett az étellel,de Petrus mindig utána ment,mondván,hogy szegény öccse ne álljon ott egyedül.Édesek voltak,ahogy ott álltak a nagy sipkás szakács előtt,és várták a palacsintát.)
A szobában a bútorok voltak a legérdekesebbek.Szabi előszeretettel feküdt le a fiókokba aludni,és Atival rendszeresen bunkiztak a TV alatti komód polcain.Bebújtak,és Szabi kiabálta,hogy "ATÓ!ATÓ!"Magyarán valaki csukja rájuk az ajtót.Szabolcs kedvenc helye volt még a hálószoba.Itt felült az éjjeliszekrényekre,és kapcsolgatta a lámpákat.
Sokat sétáltunk,kisvonatoztunk,megnéztük a környék nevezetességeit.Magában a tóban végül nem fürödtünk,mert gyerekeknek nem ajánlott,és Szabolcs kicsit be is lázasodott,így végképp nem kockáztattuk a szabadtéri fürdőzést.Megnéztük a sümegi várat,amit az Anna,Peti és Gergő c. könyvből már ismernek a srácok.Vettünk ott kürtöskalácsot is,ahogy a történetben szereplő 3 testvér.Megmásztunk minden emeletet,bástyát.Láttunk szép lovakat,és a várjátékok helyszínét is.
Keszthelyen is voltunk, a kastély kertjében,de be nem jutottunk már,mert zárásra értünk oda.
Sokat voltunk együtt,addig aludtunk,amíg Szabi hagyott,nem csörgött az óra..Szaunáztunk,gőzfürdőztünk,jókat ettünk.
A gyerekeknek akadtak édes mondataik is..Petrus mindent elolvas,amit csak ismer.Amit nem,azt kiegészíti,vagy megkérdezi,és beépíti.Nagyon ügyesen halad.Vártunk a lift előtt,és ő folyamatosan olvasta a számokat a kijelzőről,mígnem valaki a mélygarázsba ment.A kijelzőn a -1 jelent meg.Petrus kicsit zavarba jött,majd közölte,hogy ez egy olyan egyes,ami előtt egy csík van!
Atika néha keveri az általa ismert kifejezéseket.A ruhájában volt egy királydinnye,ami szúrta.Erre azt mondat,hogy itt egy királyi tüske,és nagyon szúr.Nagyon jól jött ki.
Ati számára ismeretlenebb szavak is zavart okoznak néha.A csokilikőr láttán vissza is kérdezett,hogy anya ez "alkulhalos".
Annyi dolog akad egy-egy ilyen közös élmény kapcsán,amit leírna az ember,hogy később is emlékezzen erre a jó hangulatra,hogy felidézze majd,és tudjon újra mosolyogni,esetleg bosszankodni rajta.Hirtelen,röviden ezek jutottak eszembe.Jó volt,szép volt.Hamar véget ért,épp úgy,ahogy az ilyen programok.Mindig túl gyorsan elröppennek.
Hazafelé megnéztük a Balatont,egészen addig nem siettünk,míg Petrus nem közölte,hogy fája füle.Mindjárt ügyeletre akartunk menni,de végül azt mondta,már nem fáj.
Itthon nosztalgiaképp palacsintát óhajtott a nép.Szerencse,hogy 6 nap után még tojás is akadt a hűtőben.Úgy kellett összekészítenem a hozzávalókat,mint a szállodában,úgy is kellett hajtogatni,háromszögletűre.Porcukrot daráltunk hozzá,úgy este fél kilenc magasságában.Még jó,hogy sipkát nem kértek a fejemre.Feldobni egy ideje már sikerül.A vidámság közepette Apa ivott egy pohárka bort is.Az utolsó korty után közölte Petrus,hogy mégis fáj a füle.Irány a Bethesda,ahová én vezettem.Sötétben imádok.. :(
Mindjárt vissza is csöppentünk a magyar valóságba,amikor 2 órát kellett várni a fülészeti ügyeleten.Az előttem váró anyuka ki is kelt magából,mondván,hogy a másik,3 hónapos gyerekét meg fent szurkálják az emeleten..Mire az orvos rémült arccal visszakérdezett,hogy ki szurkálja..No ki?A vérvételt végző nővér.Esetleg a késes gyilkosra gondolt?No,itt már kínunkban nevettünk.
A hallójárat gyulladást azért úgy fél 12 körül sikerült diagnosztizálni.Mire kimentünk a fiúk hangosan horkoltak a kocsiban.
Szerencsére ma már Petrus kevésbé fájlalta a fülecskét,így holnap iskola..
Ilyen volt tehát nálunk,eme 2009. évi őszi szünidő..

Én és a kisöcsém...

"Én,és a kisöcsém ,
fütyülünk a nőkre az idén!"

"Cigány asszony jósold meg nekem!..."

"Ha végre itt a nyár,és meleg az idő..."

Ezen slágerszövegek jutnak eszembe a mai képhalom láttán...mert kép az bizony van nálunk is bőséggel.Egyszerűen nem lehet betelni velük!
Ateszka is egyre jobban ráhangolódik Szabira.Olyan édes a két minipasi együtt! Olyan kis vagányak.
Atesz heverészik délután a kanapén,és közli:
-Anya,én nemsoká csajozni fogok!
Na ja,gondolom én.Apa már edzi most,ő meg használja is a szófordulatot.Én meg tudom,hogy jóideig még az én pasim lesz mindkettő.Idén meg még tuti fütyülnek a csajokra.:)
Petra meg olyan csajos,hogy az elképesztő.Vettem neki egy nagylányos,nyárias fejkendőt,aminek gumis a hátulja,így hajráfként is funkcionál.Apa szerint olyan benne,mint egy kis cigány lány.Le is barnult,a kendőn meg nagyok a virágminták.Délután a füléhez illesztette az én függőmet,így végképp jó volt az összhatás.

A nyár meg dübörög.A srácok pancsiznak,tombolnak a kertben.Hol Szabi medencéjében nyomulnak,hol a nagyot lepik el.A létszám változó,de minimum akad 2 -3 szomszéd gyermek,meg uncsitesó.
Néha össze is vesznek,néha teljes az összhang.
Szabi is belemerészkedik már a saját kis medencéjébe,sőt mondhatni élvezi is.
Estére aztán mindenki jól megéhezik(szabi 3.5 dl babatejjel ma rekordot döntött.) és mindenki jól elfárad.Mostanság én is..:)

Ne húzd ki a gyufát!

Este fektettem le Petrát,és Ateszkát. Atika délután hosszasan aludt,így nem volt éppen álmos.Csapkodott,vergődött,kuncogott,nyüzsgött.Mondtam neki,hogy aludjon végre,de ő csak folytatta az imént felsorolt tevékenységeket.
Mire azt mondtam neki,hogy:
-Atika!Ne húzd ki a gyufát!
Mire ő:
-Miért Anya,neked van gyufád?
Olyan őszinte csodálkozás volt a kis hangjában,ami nem is csoda,tekintve,hogy villanytűzhelyünk van,ergo szinte sosincs itthon gyufa.A szülinapos tortáknál is rendesen szenvedünk,kölcsönkérünk,mert nincs mivel meggyújtani.
Tekintve ezen körülményt ,elég furcsa szólás-mondás volt részemről a fenyegetés. :)
A gyerek ezen aztán úgy elálmélkodott,hogy hamarosan mégis elaludt.

Kiskori duma

Ma a sógornőmmel felidéztük,hogy milyen édes dumája volt Petrának.Én szóról-szóra nem is vágtam úgy a dolgot,ahogyan ő.Nagyon jó volt megélni az érzést,ami ezekhez a sete-suta kis szavakhoz kapcsolódott.Az első nagy csoda!
Petrusnak ugyanis esti rituáléja volt.Amikor már verbális utasítássá tudta formálni igényeit,bizony jó diktátor módjára nekilátott parancsolgatni.Ezen szokásához amúgy máig ragaszkodik,bár vannak lázadások az őt szolgáló nép körében.:-)
Nos,a 2 éves forma lány már akkor utasítgatott minket,mégpedig az esti lefekvés kapcsán.

"Csudd de ajtót, tacsold le vijanyt,tataj de!"

Magyarán->Csukd be ajtót,kapcsold le villanyt,takarj be!
Emlékszem mennyire aranyos volt!Olyan nagy lett,és azt veszem észre,hogy sok régi dolog kiesik a fejemből.Miket mondtak,milyenek voltak..
Ezért is jó,ha az ember ilyesforma blog írására adja a fejét.
Ezek hosszú évek múlva is szívet melengető,arcot felderítő emlékek,melyeket visszaolvasni is igazán jó lesz!

Édes dumák

Van egy "mekis" kutyánk,ami ugatva énekel,ha az orrán lévő csíkot megnyomjuk.Elég morbid szegény,de Szabinak igen csak tetszik.Volt belőle kettő is anno,de az egyik hollétét sötét homály fedi.
A kutyus mostanság ismét kedvelt játék lett,főleg ,hogy a pici bezsong tőle,táncol rá.
Ma a srácok kitalálták,hogy azt a "szöveget"hallják ki az ugatásából,hogy :
"El ne menj te ugró disznó,el ne menj te ugró disznó!"
Próbáltam győzködni őket,hogy kevés disznót láttam életemben,aki tudott volna ugrálni..
Ők viszont hosszasan,és hörögve kacagtak a szövegükön.Mitagadás a ritmus illik a szótagokhoz,kijön a rím,és az ugatás száma. :)
Végül beálltam a buliba,és rapp-es kézmozdulatokat végezve nyomattam én is a szöveget.Na, ettől végképp dőltek a manók.

Elmondhatjuk magunkról,hogy igazi gyűjtök vagyunk,ugyanis az Anna,Peti és Gergő sorozat összes megjelent kötete a birtokunkban van.
A Peti könyvben van egy story,ahol Petike elcseni a rumos sütiket,és bepityókázik tőlük.Atika már a cím hallatán is képes gurgulázni.Evidens ,hogy ezt a történetet olvastam el legtöbbször az utóbbi időben.
Atika hallási észlelése szelektív is,meg néha kevéssé jó,és igazán gyermeki gondolkodásának köszönhető,hogy behelyettesít olyasmit az ismeretlen szavak helyére,ami számára értelmes.Szerencsére a RUM,mint olyan számára értelmetlen szó.Nem ismeri..
Így lesz a rumos sütiből "BRUMMOS SÜTI".Meg kell zabálni,ahogyan mondja.

Mostanság azon is versengenek,hogy ki tud cifrább kedveskedést faragni anyának.
"Te vagy a szívem csücske!"
"Te vagy az én csillagom!"
"Te vagy a legjobb Anyuka a világon!"
Nyilván elég megható a dolog,és néha méltánytalannak érzem magam ezen elismerésekre,főleg amikor türelmetlen voltam velük,vagy nem volt olyan gördülékeny az életünk,ahogy szeretném.
Nos, a versengésben ma Petra csúcsot döntött.
"Anya! Én megdicsérlek azért ,ahogy hullahoppozol!"
Ez a legnagyobb bók,amit kaphattam,tekintve ,hogy kb. egy fél pörgetés után lezuhan a derekamról az említett karika.Dicséretet csak egy igen elfogult emberke adhat ezért.Ki más,mint az ember kislánya.

Szabi,sok más babához hasonlóan minden állatnak tűnő dolgot "VU-VU-VU" felkiáltással illet.Néha épp eltalálja,mint ma a tesóméknál Morci kutyát.
Azért az elég cuki,amikor este,a kádban mondogatja ezt,a tusfürdőt tartalmazó gumi fókára,amit épp szétrágni készül.Az is egy igazi VU-VU-VU!
Hiába,mindhárman édes dumával rendelkeznek,úgy a maguk korának megfelelően. :)

Üdülési Tanácsadó

Tegnap elmentünk a kedvenc könyvesboltomba.Szeretem,mert sok jó szakkönyvet árul,és segédanyagokból,fejlesztő játékokból is jó a kínálat.(Krasznár)
Velem voltak a gyerekek is.Szaladgáltak,mindent megnéztek.Amennyiben rajtuk múlt volna a dolog,hát vettünk volna sok játékot is.Aztán kezdték unni,hogy anya órákig válogat,és indultak volna kifelé.
Atika rákérdezett a vásárlásom céljára:
-Anya! Ezeket az Üdülési Tanácsadóba veszed?

Jó hangosan mondta,így az eladónő is jót szórakozott rajta.
Mostanában hallotta az üdülési csekk szót,és gondolom összevonta a kettőt.Amúgy is sokkal vonzóbb számára az üdülés szó,mint a nevelés. :)

Szanálás

A gyerekszobában bizony felgyülemlett a felesleges cucc.
Ennek több oka is van.Sok apróságot,játékot kapnak a srácok,röviden szólva nagyon el vannak kényeztetve.
A másik oka az,hogy igazából mindenhez ragaszkodnak.Az utolsó vitaminos doboz tetejét sem lehet kidobni,épp úgy,ahogy a bugyik pici tasakját sem.Van több papírdoboz,ami kincses dobozzá avanzsált,és telve lett mondhatni szeméttel.
Vannak játéktartók is szép számmal,dobozok,meg hálók.Van olyan is,amihez hónapok óta nem is nyúltak.
Ma volt a napja,hogy szanálni kezdtünk. Akkor akartam,amikor oviban vannak,de elszóltam magam,így a jelenlétükben kellett sort keríteni a műveletre.
Atika előre közölte:
-Anya!Ne "szaláld" ki a játékainkat! szanáld után szabadon.
Végül együtt "szaláltunk".Petra elég rugalmas volt,ami a kupakokat,meg a cukorkás papírokat illeti.Sőt,több funkcióját vesztett játék is elhagyta a szobát.Volt ami sose működött,mint pl. a játékporszívó,ami hőstettként az első bekapcsoláskor szétfújta a benne lévő összes fehér kis golyót,de összeszívni sose szívta többé.Kicserélni meg nem lehetett.
A játéktartókban leltünk néhány rég elfelejtett babát is.Volt amelyik már itt -ott meg is sérült.Maszatos lett a feje,és nem mozgatta a mozgatni való testrészeit.Petra örömmel csodálkozott rájuk,és az alkalomra is pontosan emlékezett,amire kapta őket.
Sara baba is igen sérült állapotban került elő.A szeme kancsal lett,és nem pislogott.Csak sírt,de nem mozgott a keze-lába.Galád filctollak összefirkálták a fejét..stb..
Petra öröme alább is hagyott,és nagyon elkeseredett.Még sírt is,mert lelkiismeret furdalása volt,hogy régen nem játszott vele,sőt felé se nézett.Annyira imádom,hogy így tele van őszinte,gyermeki érzésekkel.Annyira aranyos.
Megmosta Sara fejét,apa megigazította a szemét,és elemet is kerestünk hozzá.Ugyan nem tökéletes már,és nem is rugdalózik úgy,ahogy valaha.Jó példa volt arra,hogy nem azért szeretünk valakit/valamit,mert az tökéletes,hanem magáért.
Mondtam Petrának,hogy engem is szeret,pedig nem vagyok én sem tökéletes,és tök jól értette a lényeget.Most ott alszik Sara az ágya mellett,és holnap őt viszi magával az oviba.
Mennyi tanulság lehet egy "szalálás" kapcsán.

Gyáva macska

Atika lelkesen mesél az óvodai élményekről.Meg kell vallanom,néha fogalmam sincs mit beszél,mert azért akadnak még zavaros fogalmai,amik így,a szituációból kiragadva nehezen értelmezhetőek.Ilyenkor általában hosszas kérdezősködésbe megyünk át,hogy mit is akar közölni a ded. Sajnos ez általában úgy végződik,hogy Atika berág,sír,hisztizik,hogy nem értjük,meg nem is azt mondta,és különben is..Mostanság próbálok tehát finom körüljárással,apró kérdésekkel eljutni a válaszig.
Készülnek a farsangra.Nagy hacacáré lesz,színdarabot adnak elő,meg lesz tombola,zsákbamacska,amit nyilván nekünk magunknak kell vinni,hogy aztán megvehessük másét..
Atika azt mondja ma minden előzmény nélkül:

-Andi néni egyszer nyert egy gyáva macskát!
-Micsodát?-kérdem én.

Erre Petra felvilágosít,hogy a zsákbamacskáról van szó.
Így kiderült Atika "téveszméje"ami a tárgyhoz kötött gyermeki gondolkodásából fakad.A zsákbamacska lehetőségét ő természetesen egy igazi macskához való hozzájutással azonosította, a farsang keretei közt.Sőt,lehetőség szerint akár lehet gyáva is ezen jószág,mivel a zsákban lévő macskának nincs sok értelme,de olyat azért már hallott a mesékben,hogy gyáva macska!
Azt hiszem,hogy totál jó lehet kis srácnak lenni!

Tiéd a világ amikor játszol

Ateszka manapság nagyon rákapott az építésre,és a kirakóra.
Nagy újdonság,hogy kirakja egyedül az 54 darabos puzzle-t.Eddig ennek a közelében sem volt,és most egyik napról a másikra belejött.
Múlt héten rengeteg dolgot játszottunk együtt,lévén ,hogy betegeskedtünk.Közben hallgattuk Mikloa Péter gyerekeknek szóló dalait.
Egyik szám szövegének egy részlete igencsak felkeltette Atika figyelmét.
"Tiéd a világ,amikor játszol.."
A játékról,meg a gyermekkorról szól a dal szövege.
Kirakózás közben azt mondja Atika Apának:
-A gyerekeké a világ,igaz?Amikor játszanak..Miénk a világ!
Annyira aranyos,ártatlan szöveg volt,hogy ismét vastagon meghatódtam!

Puszilni azért tudsz?

Ma reggel arra ébredtem,hogy borzasztóan fáj a jobb hátsó bölcsesség fogam.Nem nőtt ki teljesen,és most úgy döntött megteszi.Bedagadt az arcom,a szám alig tudtam kinyitni.Milyen jó is ez,ha az ember fogyózik.
Apa vitte a srácokat oviba,nekem meg hozott gyógyszert.Azzal létezgettem napközben.
El is voltam úgy ,viszonylag tűrhető volt a fájdalom.
Estére viszont ismét belobbant,és kínzott nagyon.
A gyerekeket figyelmeztettem,hogy most ne csapkodjanak körülöttem ,cséphadaró módjára,mert amennyiben betalálnak az arcomba,hát megőrülök.
Este a szokásoktól eltérően nem Anna Peti ,és Gergő volt a mese anya szájából(az ugyanis a szájzár állapotához közelít) hanem Mekkelek volt a menü DVD-ről.
Atika még a kis heverőn fekve is próbálkozott,hogy legalább a "fejemből olvassak"ahogy szoktam,a saját gyerekkoromról.Alig érthetően elmotyogtam,hogy nem igazán tudok beszélni.A pusziig itt még nem értünk el,így Atika feltette a kérdést:
-Anya!Puszilni azért tudsz?
Azt hittem megzabálom!
Jól összecsókolgattam ,mert minden fájdalom csillapítónál jobb érzés volt,amit mondott.
Imádom őket!
Apával néztünk egy filmet,mert aludni nem is bírtam még.Aztán rossz artikulációval felidéztem Apának az imént leírt jelenetet.Mire ő elkezdte sorolni,hogy Atesz milyen nagy fiú már,milyen édeseket mond,és néha milyen nehezeket kérdez!
"Alig tudok rá válaszolni!"
Kérdezem,hogy pl. mire gondol,mit kérdezett Ati.
Erre azt mondja Apa,hogy reggel is megkérdezte pl,hogy milyen nap van!
No,mondom,ez igazán nehéz kérdés volt,erre nem tudott válaszolni...?
Apának tehát vannak azért aranyköpései..Menetségére szolgál,hogy nem szokványos a munkarendje,így nem hétköznapokban,meg hétvégékben számol.Így a MILYEN NAP VAN MA ? c. kérdés akár nehéz is lehet!:)

Petra figyelj!

Mondja Atika ma este az ágyban...Egymás mellett alszanak mostanában,és Atika ágyában fekszenek le.
Óvodai történetek jutnak eszükbe ilyenkor,amiről nagy kacarászva el is beszélgetnek.Ilyenkor picit kívülállónak érzem magam,de ez ugye a rendje..
No, azt mondja Atesz hosszas hallgatás után:

-Petra Figyelj! F.Dávid is szerelmes beléd,mondta ma nekem!(kuncogás)

Petra természetesen örömködve,piromkodva vett tudomást az újabb rajongóról.
Ahogy belefolytunk a társalgásba kiderült,hogy Atesz csoporttársai nagyrészt odáig vannak a nővéréért,ami Petrának nagyon imponál.
Azért azt nem gondoltam,hogy 6 évesen ilyen érzelmi dömpingre kell számítani.:)

Amikor ezt szépen kivesézték,és kuncogtak jó nagyokat rajta Atika is igényt formált a nővérére.Ásító hangon megkérdezte,hogy:
-Összebújunk Petrus?
Megtették,és szépen elaludt a menő csaj,meg az öccse! :)