2012. február 29., szerda

Szakdolgozat

Elkészült. Így három gyerek,munka, plusz munkák,háztartás mellett,mit mondjak,nem volt egyszerű.
Köszönet érte mindazon szülőknek,akik emlékeiket,érzéseiket,gondolataikat osztották meg velem,hogy a munkám elkészülhessen!(Talán a legfájóbb emlékeiket..)
Köszönet a családomnak,akik az utóbbi időben(kvázi 3 hete) kibírtak,elviseltek!
Köszönet a férjemnek,akik rengeteget segített a gyerekek körül,a háztartásban,és az ő munkáját dicséri a dolgozat szerkesztése is! Ma ő vitte el köttetni a 3 példányt,szóval jogosan fogalmaz úgy,hogy már egy ideje szakdolgozatot ÍRUNK!
Köszönet az ovinkban,irodán dolgozó lányoknak,akik ma,amikor egy kisebb hibát vettem észre a fedlapokon,azonnal segítségemre siettek.Újraírták az adott oldalt,nyomtatták,és hozzáfűzték a dolgozathoz a javított példányt.(Azt mondták, kedvencük a Carte Dor fagyi.)
Szóval,sok embernek lehetek hálás!
Kész van,bár így nyomtatva találtam benne pár hibát,néhány hivatkozás formai része..nem tökéletes,elsiklott felette a figyelmem.Hiába,későn van az a hajnali egy,kettő,három óra..
Holnap leadom.Valamikor tavasszal megvédem.Legalábbis remélem!
Aztán már "csak" a júniusi államvizsga,no meg a második kötelező nyelvvizsga kell..
Attila meg is kérdezte,hogy mi lesz a következő képzés, amire jelentkezem...Nem is értem miért? :)

2012. február 23., csütörtök

Legjobb csaj..

Egy ideje meg akarom örökíteni az utókornak,csak mindig elmarad..
Még a Ki mit tud alkalmával került sor a beszélgetésre, M. anyukájával.
Hogy is mondjam,az ember tudja,hogy előbb-utóbb eljön ez az időszak,és bájos is,kedves is,csak bizony..gyorsan itt van.
Új fiú jött idén az osztályba, M. Közismert,sokszor fellép a városban.A gyerekek örültek neki.Arról is ismert,hogy..úgymond "csajozós".Harmadikban lehet ilyet mondani a gyerekekről?Talán..
M. Petra mellett ült hónapokig. A lányok hol irigyelték,hogy sajnálták emiatt a lányom.Petra alapvetően kedveli a kisfiút,elvoltak egymás mellett. Egy időben Petra gyűjtötte a kitört ceruzahegyeket.Amikor ezt elmondta a kisfiúnak, ő fogta,és a pad alatt kitörte pár ceruzája hegyét,hogy a lányomnak adhassa.Bájos..
Aztán hol könyvjelzőt,hol műanyag szívecskét,hol ezt,hol azt kapott tőle Petra.Gyanús..
A fentebb említett rendezvényen aztán M. anyukája odajött hozzám.Örömmel konstatálta,hogy végre megtudta ki is az a P. Petra és ,hogy én vagyok az anyukája.
Elmesélte,hogy a fia hónapokig regélt a lányról.A következőképp fogalmazott az anyukájának.
" Jó,hogy P. Petra mellett ülök,mert Ő A LEGJOBB CSAJ az osztályban."
Nos,ez is eljött.Attila is hallotta a párbeszédet,és mosolya mögött megcsillanni véltem azt az apai érzést,melyet idővel minden apa megél..Az ő kicsi lánya,aki egyszer NŐ lesz,és már nem apa lesz az első férfi az életében..
Bár nem ülnek már egymás mellett,azért biza Petra még mindig megbecsült személy M. számára.
Hiába,telnek az évek..

2012. február 18., szombat

Ne csináljuk semmit..

Az Anna Peti Gergő sorozatból nemrégiben olvastuk el ismét azt a részt,ahol úgymond,nem csinálnak semmit.Persze a történet szerint is egy csomó dolgot csinálnak aznap..No,mi ilyen napot tartottuk..volna.Persze takarítani kellett,amiben mindjárt férfi segítőm is akadt.Szabi lelkesen takarít.:)A babház is akcióba került,a két végpont játszott vele.Annyira jól mutat,ahogy Petra ,és Szabi együtt rakosgatja benne a babákat.
Aztán elővették a tetemes kirakókészletet. Petra imád kirakózni. Három éves kora után pár hónappal már kirakott 54 darabos puzzle képeket is.Szabi mára szintén kirakja az 54 darabos,apróbb kirakót.Petrus azóta ezer darabos képekkel is elbánik.
Mellesleg alkottunk is függőket papírból a farsang jegyében.
A napnak pedig még nincs vége. Lesz még sulis bál is,ahol Petra fellép a kórussal.
A matekversenyre kapott egy újabb emléklapot,nagyon büszke rá. Az eredményt még nem ismerjük,de azt mondja ,hogy elég nehezek voltak a feladatok.





2012. február 17., péntek

Zajlik a medrében

Szerencsére jól zajlik az élet!
A baleset következményeit viszonylag jól feldolgoztuk.Kaptunk a károkozótól egy kölcsönautót addig,amíg nem rendeződnek a dolgok.. Meglátjuk. Igazából jó lenne egy nagyobb,családi autó,mert a gyerekek is egyre nőnek,nehezen férünk el.
Zajlik a farsangi időszak is.Szabi túl van a dolgon,a többiek jövőhéten. Obi Wan Kenobi volt.:)
Petrus,és Atesz babaház lázban égtek,miután elcsíptek pár hete néhány mondatot a Barátok közt adásából.Babaház! Vettünk pár éve egy tök jó, fa babaházat. Kb. két hét alatt lecsengett a népszerűsége. Később takarítani is csak parancsszóra voltak hajlandóak a porosodó házat. Túladtam a darabon. No,most újabb hullám babaházügyben.
Mit tesz egy anya..? Elkuncsorogtam az oviból egyet.Mostanság mellőzték ,így elhoztam pár hétre.Nem semmi darab,olyan magas,mint Petra..Ezzel játszanak is,most még..

Petra épp Zrínyi matekversenyt ír,épp zajlik a dolog a suliban. Apával készültek tegnap.( A matek kifejezetten az ő asztala.)Kíváncsi leszek!Van amit tök jól értett,van amibe beletörik a bicskája. Kerestünk 3. osztályos verseny feladatokat.Mit mondjak,nem egyszerű! Nem baj,alakul a gondolkodása..

Ati fekete pontot kapott tesiórán. Nem semmi csóka!Kérdezem tőle,hogy miért kapta,mire azt feleli,hogy már nem emlékszik.Fenyegetem,hogy megkérdezem a tanítónénit,mire ő
Na jó,azért kaptuk,mert piszkáltuk a csajokat!(Az összes fiú kapott.)
Mi másért is na.. ? Kész vagyok tőle..:)

Nálam a helyzet változatlan,tartalom bővében..Szakdolit Március elején kell leadni.Három nap szabival meg is valósítottam a befejezést.Már csak a választ várom a konzulenstől..Aztán köttetem. :)Remélem!!!!

2012. február 5., vasárnap

Sorsolás



ErzsébetJan 5, 2012 05:49 AM

Egy ilyen édes baglyos sapiért szívesen játszanék :-)


Ő a nyertesünk! Ő választhat egy baglyos sapkát színben és méretben a saját igénye szerint!

2012. február 4., szombat

Baleset

A hét újabb tanulságokkal szolgált. Valamiért vastagon tanít az élet.Tanít,de szerencsésnek mondhatjuk magunkat.Tanít,a lecke általában nehéz,de a kimenetele dominánsan szerencsés.
Valamit talán meg kellene végre értenem,vagy talán értem,csak nem alkalmazom,nem igazodom hozzá.
Talán túl szabályozott,és túl programozott az életünk/tem..
Igyekszem..Többek között sosem akartam olyan ember lenni,aki a saját életétől nem látja másokét..pl..Olyan sem,aki nem bízik másokban. Az évek mégis rám nyomtak ezt-azt.
Mindig féltem a kocsiban,és mivel 4 éves a jogsim,elég bátortalan voltam. Mára ez sokat javult,már Budapesten is simán közlekedem,amit sosem hittem volna..Főként a gyerekek miatt tanultam meg vezetni.Vinni őket oviba,suliba,stb..Viszem is őket,nap mint nap,még ez is magabiztosan megy.Ment eddig..
A családi autónk egy 5 éves Suzuki swift. Ideális 5 főre..:)
Ezzel járok én. Emellett volt egy 12 éves Punto,amit Attila nyúzott.Dolgozni járt vele,gyerekekért délutánonként.
Csütörtökön is ő jött Szabiért,aki a munkahelyemre jár oviba.
Ott volt Atika is.Kicsit zsörtölődtem velük. Atinak "csak" 90% lett a matekfelmérője..Micsoda nagy dolog!Utóbb bánom is,mint a kutya.
Beszélgettünk,hogy igyekszem majd haza munka után,hogy együtt legyen a család.Attila elmegy Petráért a suliba ..stb..
Nem így alakult.Mennyire igaz,hogy ember tervez..Isten végez..
Egy saroknyira az ovitól van egy kereszteződés,védett út. Itt telibe nekik szaladt egy Ford focus.Nem adta meg a sofőr az elsőbbséget.Tolta,gyűrte maga előtt a kis Puntot.Elöl találta el,a vezetőülés,környékén.Szerencse,hogy nem hátrébb..
Szinte az összes ablaka berobbant,felgyűrődött a motorházteteje,behorpadt végig az Oldala,kitört elöl a kereke..Mondhatjuk,alig lehetett ráismerni.Kifolyt belőle minden.
Attila látta a periférián,hogy jön,még a pillanatra is emlékszik,de kivédeni már nem tudta.Azt mondja,hogy mindjárt hátranézett a csattanás után.Nézte a gyerekeket.
Ahogy írtam,berobbantak a szélvédők,Szabi kapucnijából,és ruhájáról seperni lehetett a szilánkokat.Csak ha arra gondolok,hogy egy szilánk másként repül,vagy a nyakához,és elvágja jobban.Jó,hogy Tél van,és nyakig fel voltak öltözve.
Szabi arcát így is megvágta néhány szilánk.A sarki házból egyből kiszaladt egy nő a csattanást hallva, bevitte,rendbe is tette a gyerekeket,leragasztotta a sebeket.
A vétkes sofőr mindent elismert.
Én az ovi hosszú folyosójának végén álltam,és szedegettem össze a srácokat,hogy foglalkozást tartsak nekik.Innen szaladtam végig előre,bőgve,remegve..mikor jött a telefon. Visszanézve..szinte olyan ez az állapot,mintha nem is lennénk ott.Voltam már hasonlóképp sokkos állapotban,sajnos ismerem ezt az érzést.
Odaértem a kocsival a baleset helyszínére.No,ez még sokkolóbb. Látni a gyerekek holmiját,ahogy lógnak ki a roncsból.A roncs,ami valahol az életünk része volt,és rommá tört.Uzsonna a földön..Szabi minden délután azonnal,a kocsiban felfalja a frissen kapott uzsit.Gondolom most is épp ezt tette.Tappancsújság,ami Atika kezében volt...Szabika overáljának alja kilógott a vezetőülés melletti ajtón.Atika táskája ..
Nem bánom a kocsit, ez legyen a legkevesebb.(Tegnap voltunk a telephelyen,ahol áll.Papírokat töltöttünk ki a másik sofőrrel..stb.Csodálom ,hogy ebből a roncsból sérülés nélkül kiszálltak.Józanabbul szemlélve..brutális módon összetört..Elmentünk vagy háromszor mellette,nézegettük is.Attila le is akarta fényképezni..Utóbb nem tette sőt,itthon arra sem emlékezett,hogy ott állt,és néztük..Kész,törli az agya.Azt mondja,több dologra nem emlékszik..)
Amikor odaértem tehát a helyszínre,nem láttam a gyerekeket.Attila a vétkes kocsijában ült..én meg csak kiabáltam,hogy hol vannak a gyerekek..
Bent voltak a házban,a hölgy kihozta őket.Szabi reszketett,és sírt,kiabálta,hogy ANYA!!!!
Borzalmas rossz volt arra gondolni,hogy nem tudtam megvédeni..
Atika csak csendben volt,mutogatta az ujját,hogy megvágta a szilánk..
Felhívtam Petra tanítónőjét,hogy vigye be a gyereket,ne várjon ránk az aulában. Nem tudom,hogy hogyan beszéltem,de szegény tanítónéni,többször nyugtatott,és kérte,hogy ismételjem meg,mert nem érti,hogy mit mondok.
Amikor végül elmentünk érte,és beültünk mind az öten a kocsiba..akkor ismét bőgni kezdtem..ISTENEM,de jó,hogy itt vagyunk mind!
Az utcák,ahol nap ,mint nap járunk,épp olyanok,és mennyire örülök neki.A délután is zajlik,és milyen jó,hogy moroghatok a srácokkal,tanuljanak már.Talán inkább sose morogjak.
Mekkora érték van a kezünkben.
Bízni..Egy idegen belerongyolt az életünkben. Azt vágtam a fejéhez,hogy rohadjon meg..Jogosnak vélte,nem is tiltakozott.
Felajánlotta a segítségét,rendes volt.(Ez mondjuk a minimum.)Nem bíztunk benne,pedig tartotta a szavát.
Megbocsátani nem feltétlen tudom neki..
Mégis..eszméletlen bántja a dolog,és amit ígért,be is tartotta.
Szóval megvolt a tanulság.Bár sosem kapnánk leckéket..? Nem tudom..
Mindenki jól van,és itt van.Ez a lényeg!