2010. július 31., szombat

ENYÉM

Szabi..Megfogja az arcom két oldalról,és azt mondja nekem,hogy:
-ENYÉM!
Az ember nem győz meghatódni!A gyermek pedig már birtokol.Birtokolni vágyik,mint ahogy mostanában minden mást is.Nem csak engem,de az ételt,játékot,szobát,ágyat,mindent!A maga szintjén persze.
Este öltöztettem a pizsamába.Ott volt a maci,amit a sógoroméktól kapott Karácsonyra.Azt mondta:
-Enyém,kaptam Kajácsomko!
Ez az a furcsa helyzet,amikor a gyermek olyan dolgot idéz fel,ami még a verbális kor előtti.Jó,ez itt nem teljesen igaz,hisz jó pár szava volt már másfél évesen is,de sokkal kevesebb,mint most.Emlékszik rá,mert emlegettük,de mégis hihetetlen kis alak!Imádom!

Nyugi

Keddtől péntekig élveztük Mami-Papi vendégszeretetét a 3 manóval.Igazi béke,és nyugalom.Szép környezet,szeretet,nosztalgia,humor.Ilyenkor az ember maga is újra gyerek lesz,ahogy a kikészített Nutella adagok is mutatják.Ott abból is 4 adag kerül elő.Jó is újra "gyereknek" lenni.

2010. július 23., péntek

Kajácsom

Amikor a meleg beűz minket a lakásba,olyankor próbálunk értelmesen tevékenykedni.Itt most nem az általam naponta nyolcvanötször előrántott porszívóra,felmosóra gondolok csak.(Sajna pedantéria nagy úr!)
Petra ír,olvas,számol,persze javarészt játékosan.Atesz szintúgy.Na jó,ő főleg színez,meg ilyesmi,és olvas pár betűt,esetleg pár szót,mert bizonyítani akar.Nem csak a görkori megy neki ugye..Így hozza az elsős olvasókönyvet,és kérdez..Ez mi,ez mi?..stb..Mindig mondták nekem,hogy a nagy húzza a kicsit,és lásd tényleg.
Épp ezért lehet az,hogy Szabi is hozza a könyveket,látván a többieket.
Ma nem csak a kedvenceit ragadta le a polcról,hanem egy alul megbúvót,ami karácsonyi lapozó volt..
-Kajácson,kajácson elment!
Olyan édes volt!Utána mutatta a mákos kalácsot,ami a képen szerepelt.
-Kajácson!Megeszem..Amikázom!
Mutatta is,hogy bekapja a kalácsot.
Ezután egész nap a Karácsony,és a kalácsom emlegetésével telt.Még jó,hogy a délelőtti vásárlás során hamburger buci is került a kosárba.Arról elhitte,hogy kalács.
Mind meg is ette.Karácsony?Kalácsom?Egyik se aktuális,de a gyereknek igen fontos nyáron is.

2010. július 21., szerda

Látogatások

Meggyőződésem,hogy vannak emberek,akiket nem véletlen sodor mellénk a sors.Abban szintén biztos vagyok,hogy vannak erős érzelmi kötelékek,amiknek nem mindig a vérszerinti rokonság az alapja.Lelki társ,talán előző életek hozadéka..ki tudja..
Nekem is vannak ilyen kapcsolataim.Nem sok,de ezek a legértékesebbek.Ezek akkor is működnek,ha messzire sodor az élet.
Az első,legerősebb ilyen kötődésem 3 éves koromra nyúlik vissza.Óvoda,kiscsoport.Rögtön egymás mellé szegődtünk társnak.Hosszú hajam volt,ami neki nagyon tetszett.Így indult a barátságunk,ami kitartott rengeteg éven,buktatón keresztül. Ott voltunk egymásnak az ovis,majd az iskolás évek alatt.Nekem bátyám van,de az évek során olyan lett számomra,mint egy lánytestvér.Megélte velem a legnagyobb bánatot,ami egy gyerek megélhet,ott volt sok kudarcnál,és hozott ajándékot a diplomaosztómra.Ott voltam,amikor egy igen vidám éjszakán megismerte élete nagy szerelmét,aki ma már a férje,és a kislánya apukája.Ott volt velem,amikor utoljára felhőtlen " gyerekként" nyaraltunk a Szelidi tó partján.Ez volt az a vakáció,ami után elkezdtem dolgozni,és kiléptem a nagybetűs életbe.Igen,ahogy az évek teltek távolodtunk is,bár talán csak térben.Ők Amerikában kerestek egy ideig boldogulást,én gyerekeket szültem.
Néhány telefon,néhány nosztalgikus beszélgetés.Sokszor megéreztem,hogy történik vele valami.Miután hazajöttek,volt úgy,hogy felhívtam,és ő épp kórházba került,mert rosszul lett.Megéreztem.Aztán babát várt,és én vele lelkesedtem,amikor megtudtam.Azt is megéreztem,hogy megszületett a kislánya.Sőt,azt is,hogy mikor kell felhívnom,mert szüksége volt a szavaimra.Ő az a személy,akivel bármennyi idő után találkozva sem feszengek,és mindig önmagam lehetek.
Tegnap meglátogattuk.Babanézős,beszélgetős délután volt ez.A srácok bemutatták milyen egy nagycsalád,kedvcsináló volt az újabb gyermek vállalásához.Nosztalgiáztunk.Mikor kicsik voltunk,eszméletlenül tudtunk vihogni az utcán.Erről dumáltunk persze tegnap is.Petruskám csak lesett.Szilvi pedig azt mondta neki:
-Petrus,majd egyszer neked is lesz egy ilyen barátnőd!
A kislányom ma visszakérdezett,hogy tényleg lesz neki is egy ilyen barátnője...nekem meg csak könnyek szöktek hirtelen a szemebe.31 éve már..Bizony,én is remélem,hogy a kislányom is rátalál erre,a barátságnak erre az igazán mély formájára..



Később,amikor felnőttként,ama átbulizott vakáció után felkerültem a fővárosba,és dolgozni kezdtem,bizony eléggé magamra maradtam.Igaz ott volt a bátyám,együtt laktunk egy lakásban,de a régi barátok,ismerősök maradtak a kisvárosban,ahol felnőttem.
Hamar kiderült,hogy a bátyám egy fiatal társasággal dolgozik,akik sűrűn,és fékevesztetten buliznak.Több se kellett nekem 22 évesen.Ekkor ismertem meg Katát.
Egyidősek voltunk,és hasonló momentumok sora szerepelt az életünkben.Hamar közel kerültünk egymáshoz.Vele aztán lehetett bulizni rendesen.Év végi Demjén koncert évről évre bejátszott.Egyszer csillagszóróval meg is gyújtottuk egy fickó haját.Kata által ismertem meg a férjemet is.Egy nyűgös téli reggelen is együtt lógtunk,pogácsáért indultunk a pékhez.Ő ismerte Attilát,és a sarkon összefutottunk vele.Bemutatott minket.
A bátyám kollégája pedig az ő férje lett.
Amikor én nagyon vágytam már kisbabára,ő épp terhes volt.Őt láttam először szoptatni is.Emlékszem,szájtátva csodáltam.Sok dolgot tőle lestem el.A második babánkat pedig együtt vártuk.Így lehetséges,hogy ma van mindkettőnknek egy-egy 5 éves fiacskája.
Tova sodort persze minket is az élet,jött sok nehézség,meg küzdelem. Aztán szinte szomszédos településekre költöztünk.
Ma hozzájuk készültünk nosztalgiázni,5 gyereket együtt terelgetni.Az autó nem indult,mert lemerült az aksi, de nem volt akadály,itt a HÉV.
Volt csivitelés,pancsolás,játék.Mi pedig beszélgettünk.Eltelt jó pár év,megnőttek a gyerekek.Ő felnőtt barátság.Más,de mégis igen hasonló,mint a gyermekkori.Talán ők ketten azok akikkel a legtöbbet nevettem és sírtam együtt életemben.Azt mondják,ez elég meghatározó.
(Amikor Kata nagy fia ölébe ülteti Szabit..No ehhez pl. nem kell komment..)

2010. július 19., hétfő

Bunker...sokadszor

Hiába na!Így vegyen az ember szebbnél-szebb kis heverőket a gyerekeinek.Minek, végtére is mindenféle rongyikákat,meg ágyneműhuzatokat kifeszítve igen jó bunker készíthető.Ezáltal feleslegessé válik az ágy,mint olyan.Érteném én,csak fel nem foghatom,hogy valaki önszántából szándékozik a földön aludni,mikor van kényelmes ágya is.
Ez a bunkerépítés is amolyan örök dolog a gyerekek körében.Sosem veszti el a népszerűségét.Én máig emlékszem a rózsaszín,mintás gyerekpléd minden díszére,amit két szék közé kifeszítve használtam sátor gyanánt.Volt benne valami varázsos,az én kis világom,ahová el lehet bújni,táborozni hagyni,hogy szárnyaljon a képzeletem.
No,de aludni?! :)
ui.: Már mindkettő a mi ágyunkban van.Mégis rájönnek azért,hogy a föld az kemény.Alapkérdés még mindig az,hogy minek is vesz akkor az ember szebbnél szebb kis heverőket.

2010. július 18., vasárnap

Hétvégi összeröffenések

Ez a hétvége a "buliké" volt.No ,nem ereszd el a hajamat formában,persze már akinek.Pénteken a fiúk nem feltétlen ismerték fel a kellő korlátaikat,és a határt,ami a "jókedvüket" illeti.A gyerekek jól érezték magukat együtt,mi pedig jól eldumáltunk a barátnőmmel.
Ma a testvérek,sógorok,sógornők napját tartottuk itt nálunk,egy kevéske pörkölttel megkoronázva az estébe nyúló délutánt.
A gyerekek szokásukhoz híven agyon nyúzták a sógoromat.Még a kissé leromlott vízminőséggel rendelkező medencét is meghódították közösen.(Én béna,leégettem a vízforgatót,és a klórtabi is elfogyott,az algaölő meg köszönte,jól elvolt az algával együtt a vízben.) Sógorom szerint kicsit tó érzete volt a dolognak.Végtére is van akkor saját kerti tavunk.
Szabi mostanság mindenkinek azt vágja a fejéhez,hogy buta.Ateszka mondta pár alkalommal neki,amikor a játékokat döntötte szét,és nem hagyta a nagyokat érvényesülni. Sógornőm vastagon megkapta a jelzőt a délután során.Hiába,kedves a gyerek..na..
Szerencsére a levegő is felfrissült kicsit. Végre!
Klassz ez a nyár,csak sajnos gyorsan telik..











2010. július 15., csütörtök

Kori

Sosem voltam egy sportlady.Kicsit sem.Az úszást szerettem,az jól is ment.Sajnos a településen,ahol felnőttem nem volt jó ideig uszoda,mire építettek,addigra már nem voltam elég fiatalka.
Aerobik volt a későbbi mozgás,amit már fogyókúra kiegészítésként végeztem tiniként.
A későbbiekben pedig csak a fogyókúra maradt,mert volt miből.Három gyerek,három bálnakorszak.
12 évesen megtanultam jégkorizni.Egész jól ment,de kb. 18 éves korom óta ezt sem gyakoroltam.
A gyerekeim elég jól görkoriznak,ami a nagyokat illeti.A kicsit még nem állítottuk guruló kerekekre,érthető okok miatt.
Addig nézegettem,ahogy gurulnak a srácok,míg a nyaraláson kiszakadt belőlem a gondolat. Veszek magamnak is egy görkorit!
Tegnap meg is vettem.Fel is vettem.Rögtön popóra is kerültem.
Apa azt sem tudta sírjon,vagy nevessen.Megkérdezte,hogy biztosan komolyan gondolom én ezt.Ráadásul szégyenszemre még csak felállni sem tudtam egyedül.
Igen,komolyan gondolom!Menni fogok vele,ha addig élek is,amire van esély..
Elolvastam pár fórumot a felnőtt görkori rajongóktól.Kinek csukója,kinek karja tört.Csuklóvédőm,meg kobakom még nincs,de vennem kell.
Azért pár métert mondjuk gurultam is tegnap,de nem jöttem még rá a technikára.Másként kell hajtani,mint a jégkorit.No,meg nem is 18 éves vagyok,hanem lassan a duplája.
Mégis,nagyon rákattantam,és menni szeretnék vele.
Elég vacak,hogy nincs aszfalt felénk,maximum sokkal beljebb a városban.Legalább lesz pár vidám perce az itt lakóknak.
Csodálom a gyerekeim,hogy ezt pikk-pakk megtanulták.Milyen fura,hogy sok dolog lehet,amiben gyengébben teljesítünk,mint pl. a saját 5 éves fiunk.Ők oly könnyedén suhannak vele,hogy totál könnyűnek tűnik a dolog.Én meg rögtön elesek.Nem baj,kell a mozgás,és fő a lelkesedés!Milyen jó lesz,amikor együtt gurulunk..reméljük menni fog!

2010. július 13., kedd

Emlékek BIBIONE

Tavaly is készítettem egy "kis" összefoglalót a nyaralásról.Addig kell megörökíteni,amíg élesen a fejemben van.
Hamar eltelt idén is,ez talán a legrosszabb tulajdonsága a nyaralásoknak.
Hajnali 4 óra volt,amikor elindultunk a célunk felé.
Az előző napok információk gyűjtésével,hozzávalók beszerzésével teltek.(Smallflower!Köszi minden adatot,nélküled nehezebben boldogultunk volna.Minden úgy volt,ahogy írtad!)
A gyerekek aludtak a kocsiban,aztán olvasgattak,játszottak,ettek,majd ismét aludtak.Nem volt különösebb gond.
Szlovénia felé vettük utunkat.Sajnos a GPS nem lett frissítve,így nem ismerte az új autópálya részeket.Remekül elvezérelt minket ..Hegyi kaptatókon haladtunk,szerpentineken,ahol még a motorosokat is tábla figyelmeztette a veszélyes útszakaszra.Az ország maga gyönyörű,és rendezett.A benzinkút mellékhelyiségében külön gyerek WC volt,kicsi kellékekkel,bordűrrel a falon,popsitörlővel,pelenkázóval..csili-vili volt.Ahhoz képest nagy különbség,hogy itthon még akkor is örülünk,ha WC papír akad a mellékhelyiségben.
Nos,minden viszontagság ellenére kb. 6 és fél óra alatt oda is értünk.Ismét keresztülhaladtunk jó pár alagúton,amit a gyerekek felettébb élveztek.
Apartmanban szálltunk meg.A kulcsok átvételénél elővettem kevéske angoltudásom,de hamar kiderült,hogy a hölgy beszél magyarul.Épp így volt ez a boltokban is.Egy-egy szót tudnak,és kell is!Bizony sok a magyar.
Azt tudtuk előre,hogy Bibione amolyan" tömegüdültetés" a tavalyi horvát parthoz képest.A tengerpart széles,homokos,tele a sok napernyővel.Gusztán néz ki,bár kicsit korlátozva érzi magát az ember,amikor kiváltja a parton a maga kis helyét.5. sor,10. napernyő..szabadság..Mégis jó ötlet ez,mert a tűző nap elől van hová elbújni,főleg a gyerekekkel.Ennek hátránya,hogy a gyerekek remekül képesek eltévedni.Nekik nem feltétlen jut eszükbe a szektorokat,színeket figyelni.Mi a békás szektor tagjai voltunk.
Sok a játszótér a parton,és van animáció is a srácoknak.Igaz oda rendszeresen elfelejtettem levinni a dokumentumaimat.Ennek hiányában nem hagyhattam ott őket játszani.
A strand maga ideális a gyerekeknek.Lassan mélyül,homokozónak pedig hatalmas.Arról,hogy a víz sós Szabi hamar megbizonyosodott.Utána sokszor elmondta,hogy "NEM PANCSIZOK!"
Végül persze pancsizott,főleg ,ha mondókával eltereltük a figyelmét.
Bezzeg Petráék!Ki sem jöttek a vízből.Összebarátkoztak egy 7 éves ,olasz kisfiúval.Mateo volt a neve kb. ,mint minden második fiúnak a parton.Fociztak is Atival.Hozta a formát a magyar játékos,többet volt a földön,mint a labda közelében.Apával meg közvetítettük a magyar-olasz döntőt.
A strandon ezer lehetőség akad,hogy költse az ember a pénzt.Kínaiak,négerek kínálják portékáikat.Petra haját lépten nyomon afro fonással kívánták ellátni. Cirka 25 Euro lett volna a dolog.A néger nők a hátukon vitték a babáikat,úgy fonták a gyerekek haját is.Jó volt látni ezt a dolgot olyanoknál,akiktől származik.Figyeltem is,hogy miképp ,milyen eszközzel kötötték fel a babát.Leginkább egyszerű kendő volt,amit még a maguk ruhája is takart.Én sajnos itthon felejtettem a magam hordozóját,pedig jól jött volna nem is egyszer.
A fonást tehát kihagytuk,de lett helyette henna tetkó.Pikk-pakk kifakult persze a víztől,naptól.Azért nagy volt az öröm.
Kínai bácsitól pedig sárkányt vettünk,ami ott remekül repült,jók a légáramlatok.Itthon majd elmegyünk vele valami pusztaságba.
Tömeg..Aki nyugis,csendes nyaralásra vágyik,annak nem való ez a hely.Szerintem minden túlzás nélkül több ezer ember hemzsegett a parton,és esténként az utcákon is.Olyan érzés volt,mint a régi EFOT tömegek koncerteken,csak ez egy sétáló utcában.Lépni nem lehetett.
Rengeteg olasz nyaral itt,azt mondják 80% otthon tölti el a nyaralásra szánt idejét.
Nos,az ő gyermekhordozási szokásaik merőben mások.Mindenki babakocsit tol,abban simán Petra korú gyerekek is ülnek.Sőt,néha két,három gyerek is egy sima kocsiban.A nagyobb is alszik,rajta pedig a kis tesó fekszik..Nekem ez furcsa volt,de a lányom azért kipróbálta.Ő is beleült Szabi kocsijába.Hamar megunta.
Ők görkorival nyomultak.Le a partra,meg bele az éjszakába.
Az a feltevésem most megdőlt,miszerint Atesznak mozgással kapcsolatos gondjai lennének.Indulás előtt kapta a görkorit,és rögtön megállt rajta,sőt amikor másodszor vette a lábára ,már vér profin ment vele.Nem azt mondom,egyszer-egyszer elesik,de simán elment vele az éjszakába.Lavírozott a tömegben úgy,hogy közben még fagyi is volt a kezében.Lejtőkön legurultak,nagyon élvezték.Az már kevésbé volt vicces,amikor a közért előtt levetettem a lábukról,és kézben hozták be vásárolni.Atesz simán közelített a polcok felé,és csapkodott a kezében lévő korival..Polcok..Nosztalgia sörök,nacionalizmus.A II.VH nagy alakjai a címkéken.Ezen totál meglepődtem.Simán árulták.Itthon ilyet nem látni..
A pizza fincsi,a fagyi remek.Ettünk is belőle eleget.Szabi már messziről kiszúrta a fagyisokat,és kiabálta,hogy "OTT A BAGYI!"

Amúgy egyszerű kajákat készítettünk magunknak is.Vásárolni Lignanoba jártunk át,ott van egy LIDL.Muris,hogy még az elrendezése is olyan volt,mint itthon.Jobb hátsó sarok tejtermék..Úgy éreztem maga,mintha a vásárlás befejeztével indulhatnék is haza.Nem drágább jelentősen,mint itthon.Van néhány nemzeti jellegzetesség,amit árulnak,de nagyjából ugyanaz ,mint itt.
Kedden piac is volt.Hatalmas,és nagyjából azok a dolgok akadnak,amiket itthon is árulnak a hasonló piacokon.Bőrkabátok gyönyörűek voltak.Sajnos a gyerekeim vásárlási kényszerben szenvedvén,folyton kapni akartak valamit,így végül menekvést hagytuk el a piac területét.
Kedden volt spagetti est is.EURO-party.Az iroda szervezte,amivel mentünk.Az itt készült remek képeim valószínűleg elvesztek,mert a memóriakártya úgy döntött,hogy szétporlik..Több soron eltörött.Ettől félig idegösszeroppanást kaptam.Volt rajta vagy 300 kép.A fényképezőgépünk formatálni kívánta..Bementem egy olasz fotós boltba,hogy ugyan dugja be a PC-be,hátha az látja a kártyát.Caputó!Közölte a pasi..Köszi,gondoltam magamban.Most a sógorom elvitte a főnökéhez,aki fájlok mentésével foglalkozik.Sérült adathordozók..stb..Reménykedünk.
A party remek volt.Tálalták a spagettit,amit Ati kb. két lépés után megbotolva,azonnal ki is borított a fűbe.Ezen egy nagyobb darab ukrán hölgy szinte azonnal el is csúszott,szerencsére nem esett el.Szóval ki tudja,Ati mozgása ugye..
Volt tánci,meg animáció a gyerekeknek,no meg borfogyasztás a felnőtteknek.A spagettis ügy után rám is fért.Itt is akadt ezer játszótér,meg mászóka.

Három gyerekkel nem a legpihentetőbb persze a nyaralás.Mindig figyelni kell valamire.Apa esténként, lefekvés után el is sorolta,milyen rémképek futnak át az agyán.Szabi a teraszra viszi a széket bentről,és feláll rá,majd kiugrik.Ez onnan eredhetett,hogy Szabi gyakorlatilag mindent kidobott a teraszról.Párnáját,fésűt,Petra hajgumiját,végül pedig az ajtótámasznak odakészített kődarabot,amit addig fel sem fedeztünk...csak miután repült.Még jó,hogy nem esett egyik parkoló kocsira sem.Alattunk ugyanis a parkoló terült el,a leggagyibb kocsi pedig a miénk volt benne..
Az sem volt piskóta,amikor az olajoshalat elfogyasztva valamiféle inditatást kapott a legkisebb,és ledugta a kezét a torkára.Persze lett róka belőle,szintén a teraszra.Kihoztam a takarítóeszközöket,és rendbe tettem a dolgot.Visszavittem a vödröt,papírt..Mire újra kiértem,már oda is pisilt,épp ugyanarra a helyre.Újabb takarítás.Pisilt bizony!SZOBATISZTA lett a hét során.(Akkor egy baleset történt épp...)
A strandon végig kisgatya volt rajta.Néhányszor becsúszott a pisi,és szinte láttam,hogy hogyan esik le neki a húszas.Rájött a dolog ízére.Azóta napközben nincs rajta pelus,és este is szól,hogy pisilni kell.Meg kell zabálni.Legújabb neve Szabbioni..
Onnan indultunk Velencébe.Jesolo kikötője.A gyerekek elnevezték Szabi városának.Köze nincs hozzá,de a hangzása jó.
Velence...Szép,de nem 50 fok melegben ,és ezer turista társaságában kell megnézni..Megkockáztatom,hogy nem is 3 gyerekkel.Atinak 10 perc elteltével pisilni kellett.A macskakövön mutatta a nyíl,hogy hol a WC..Kb fél órát kanyarogtunk,már úgy voltam,hogy feltépem a következő nyilat.Végre meglett. 2 EURO egy pisi.Automatába kell dobni az aprót,bár van igen "kedves" néni is.Tele volt a pénztárcám apróval,így uzsgyi raktam is.Ja,de a tele 1,80-at jelentett.A többi 1 centes,5 centes..Tíz alatt nem fogadott el.Hiába nyomtam a kiadó gombot,nem történt semmi.Ati sírt.Én meg angolul próbáltam meggyőzni a nénit szorult helyzetünkről.Ő meg mint az olasz filmekben,hangosan,és olaszul nyomta,hogy valszeg idióta vagyok,hogy nem néztem meg milyen érme kell..Miért nem ad vissza,ez nem derült ki.Amikor elfordult a néni,gyorsan beküldtem Atit a forgó alatt pisilni.Sajna a néni kiszúrta,és amikor a dolgával végzett a fiam,hát ujjal mutogatva kísérte ki.Kár,hogy nem tudok olaszul káromkodni...meg egy szót sem ..
Ez egy negatív eset,de van ilyen. A Szent Márk tér tényleg csodás.Főleg amikor Szabi a szeletelt kenyérből egész szeleteket vágott a galambokhoz.Amúgy rászállnak az emberre..stb..Tetszett,bár nagyon meleg volt.
Vicket-vackot itt is kinéztek a srácok,meg ugye ment a szokásos nyafi is.Volt pl. liszt-lufi "gyurma" figura.3 EURO.Itthon 10 darabot csináltam azóta nekik,szerintem 100 Ft volt az összes alapanyag hozzá.
Ja igen..és ellopták a homokozó játékunkat.Mindenki lent hagyta a parton,rákötve a napernyő szárára.Mi felvittük,és az apartman lépcső alatti tárolójában hagytuk, épp úgy,mint sokan mások a matracot,babakocsit..stb..
Egy ukrán család ment aznap haza,valószínűleg nekik hiányzott a boldogságukhoz a gyerekeim cucca.A kalapjaikat szerencsére otthagyták,mert az is benne volt a zacskóban.Eddig eljöttek,de homokozóra már nem futotta.Kiírtam én,hogy sürgősen kérem vissza a holmit,de kiderült,hogy ők mentek el aznap egyedül.
Nos,volt tehát néhány negatív élményünk,és sok szép,és jó.Tartalmas nyaralás volt.
A gyerekek nagyon élvezték,jól elfáradtak.Náluk jobban már csak mi lettünk fáradtak.
Főleg,amikor hazafelé is eltévedtünk Szlovéniában. :)

Bibone 2010.


szólj hozzá: Bibione

2010. július 2., péntek

Komolyan mondom neked

Ati olyan gondoskodó testvér.Bármit,bármikor odaad Petrának,mindent megoszt vele.Ritka,hogy ellenállna a nővérének.Segíteni kell,hát rögtön megy, és szolgálatkészen keresgél pl. különböző játékokat stb..
Bátyókának is igen komoly tesó.Szabira mindig érzékenyen reagál.Amint sír,megy és segíteni próbál.Szabinak épp bili próbálkozása akadt,főleg azért,mert mostanság nehezen jön ki a végtermék nála.Ati fogta a Verdák c. könyvét,Szabi mellé,a földre telepedett,és vigasztalásul "olvasott" a kicsinek a könyvből.Remélte,hogy eltereli a figyelmét.
Este szabi fáradt volt,semmi nem volt jó neki.Próbáltam lefektetni,de attól is csak üvöltött.Leültettem a kanapéra.Ati mellé kucorodott,és próbálta megnyugtatni.Duruzsolt neki,hozta a takaróját,hogy betakarja vele.Aztán magyarázni próbálta a világ folyását.-
-Most komolyan mondom neked Szabi!Figyelj rám!
Azt hittem megzabálom,annyira kis édeske volt!
Olyan jó látni,hogy ennyi törődés,szeretet lakik benne.Jó,hogy ilyen jó testvérek.
Délelőtt is épp ezt gondoltam,amikor az uncsiöcsik névnapjára kéz a kézben ment a két nagy.

2010. július 1., csütörtök

Az a hangulat...





Mennyire vágytam már utána..

Egyen..

A focicsapat.Így a világbajnokság idején talán ez a legkézenfekvőbb,bár a létszám nem egy csapatnyi.
A nyaralás során sem jön rosszul,ha láthatóan egy csapatban játszanak.