2009. február 28., szombat

Tropikárium

Ma elmentünk megnézni a cápákat,rájákat.
A gyerekeket nem kötötte le annyira,bár számítottam is erre.
Azért nem gondoltam ennyire nehéz falatnak a dolgot.
Ami tetszett nekik,az a cápás rész volt,meg a Bohóc halak a Némó miatt.A rájáknál meg a csőbe való bebújás jött be leginkább.Erről csináltam is jópofa képet.Olyan,mintha a víz alatt lennének.

Fürcsike


Tegnap este kicsit elcsúsztunk a dolgainkkal.Kapkodtam picit lévén ,hogy apa nem volt itthon.gondoltam,hogy amíg a nagyok befejezik a vacsit,addig Szabit kivételesen a kis kádban fürcsiztetem meg.Igen ám,de arra nem számítottam,hogy ehhez a nagyok is kedvet kapnak.
A végeredmény az lett,hogy mindenki a kis kádban fürdött.Kivéve persze engem,mert az világraszóló élmény lett volna.(Testes asszony kádba ragadt- címmel emlékeztünk volna meg ezen eseményről.)
Ők hárman sem fértek persze egyszerre be,így a nagyok váltották egymást.
Ahogy egymásra tudnak ezek a tesókák nézni,no az leírhatatlan.A képek sem adják hűen vissza.

Adjon Isten Komám asszony!

A farsangi szöveg.. video

Farsang Utolsó felvonás


Tegnap volt a gyerekek igazi farsangi bulija.
Ide mi nem mehettünk be,így reggel készítettem pár képet róluk.
Jól érezték magukat!

2009. február 27., péntek

Annus csodái




Ütközések

A munkahelyemen team-ben dolgozunk.Ez azt is jelenti,hogy 2 hetente összegyűlünk,és egy kis kupaktanács zajlik szakmai dolgokról.Általában ilyenkor valaki előadást is tart a többieknek.Meg kell mondanom ,hogy ezt imádom!Vég nélkül tudnám hallgatni,és beszélgetni a témáról,vitázni stb..
Kolléganőim közt gyermekpszichológusok is akadnak,akiknek előadásai egyenesen nyitott mondatokat oldanak meg az érzéseimmel,kérdéseimmel kapcsolatban.Magamról,a világról,sok mindenről.
Számomra lebilincselő,és AHA élményként hatol néhány dolog a lelkemig.
Tegnap előtt is volt egy ilyen előadás,ami azóta is gondolatokat ébreszt bennem,annyira,hogy megörökítem őket.
Hangsúlyosan hozzátéve,hogy más tollaival ékeskedem,de saját érzések tömkelege kapcsolódik a gondolatokhoz.
Az agresszióról beszéltünk,és annak szerepéről a mai társadalomban.Negatívumként szerepel az agyunkban,pedig eredeti jelentése szerint közeledést,odalépést jelentett.
Ma úgy kezeljük,mint rossz dolgot,pedig emberi természetünk része.
Az előadáshoz példaként kapcsolódott egy film.
www.chars.gportal.hu

Ütközések a címe. A film elején egymásnak ütközik két autó.Az egyik férfi szereplő elmondja,hogy talán azért ütközünk egymásnak,mert kevés a kapcsolat köztünk,és így "lépünk" oda a másikhoz,így teremtünk kapcsolatot.
Valóban..fém dobozokba zárva utazunk,egymással nem érintkezve.Hazaérve magunkra zárjuk az ajtót.Az emberi kapcsolatok színterei egyre szűkebbek.Mesterséges csatornákon tartunk kapcsolatot egymással.
Az előadásban szerepelt még Konrad Lorenz etológus is.
Ő megfogalmazta az emberiség fő bűneit:
http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=2796&PHPSESSID=c
Itt szerepel az érzelmi elsivárosodás.
"Maradj távol,érzelmileg ne keveredj bele!"

A társadalom uniformizálódik,nem fogalmazunk meg saját véleményt,tesszük csak a dolgunkat érzelmi odalépés nélkül.
Az agresszió tehát lehet éppen ezen okok következménye is.Sok mindent elfojtunk magunkban,nincsenek kapcsolataink,érzelmileg nem lépünk kellően oda egymáshoz.
A negatív érzések is természetünk részei,és lehetünk dühösek azokra is,akiket szeretünk.
Manapság a gyerekeket is a pozitív megerősítéssel próbáljuk motiválni,ami nagyon helyes,és jó eszme.Az viszont elértékteleníti,amikor valakit már azért is megdicsérünk,ha megáll két percig nyugodtan.Egy idő után nem fogja így betölteni a funkcióját maga a dicséret,a pozitívum.
Sokszor valóban nem fogalmazzuk meg saját véleményünket bizonyos dolgokkal kapcsolatban,hanem hárítunk:
Érzelmileg ne keveredj bele!
Túlnépesedünk,és ennek csomó következményére nem készültünk fel.
Az elmúlt napok ovis farsangjai valami furcsa,gyomorszorító érzést is hoztak.Jó volt közösségben lenni,valahová tartozni,valami azonos,fontos ok miatt.Jelesül a legfontosabb miatt:Gyermekeink!
Rájöttem,hogy mennyire kevés ilyen alkalom van az életünkben.Megyünk,tesszük a dolgunk,sokszor valóban gépiesen,egymásra alig figyelve.Aztán jön valami természetes,emberi..néhány mosoly a másiktól,vagy egy gesztus.Ezekre lassan már rá is kell csodálkoznunk....?
Kapcsoltok hiánya?Ütközések hiánya?
Nemrégiben épp volt hasonló tapasztalatom.Véleményeket mondtam dolgokról,érzelmileg is odaléptem.Nem feltétlenül értjük egymást egy ilyen helyzetben.Elfogadás?Igen,kell,hogy elfogadjuk egymást,de az is kell,hogy ütközzünk.Amennyiben nem ,az agressziót szül.
Ezek nagyon érdekes dolgok számomra.Nem tudom olyan jól összefoglalni,ahogyan azt az előadó tette.
Mindenesetre jó lenne,ha a világ csak egy picit jobban odalépne érzelmileg is.Álmodom még,hogy a gyermekeim talán élhetnek majd egy érzelmileg bátrabb világban.
(B.Csilla nyomán)

2009. február 25., szerda

Farsang..Második Felvonás..

Ma volt Petrus fellépése az oviban.A különbség az volt,hogy Apa ma dolgozott.Egyedül vágtam tehát neki a kalandnak a 3 gyerekkel.Négyig dolgoztam,akkor elszáguldottam Szabiért,és az oviba vettük az irányt.Felnyaláboltam Atikát,vettünk tombolát,meg ruhatárba adtuk a kabátokat.
Szabinak akkor már szopizni is kellett volna,de nem tudtam,hogy melyik csoport fogja először előadni a maga szerepét.Így gyorsan elfoglaltunk oldalt egy jónak tűnő helyet,és vártunk.Akkor még Szabi is nyugis volt.Először a középsősök jöttek.Szabász hamar kiborult,így kiosontunk.Megszoptattam Petráék csoportszobájának előterében.Alig bírtam ki,hogy ne kukucskáljak be a terembe,ahol már izgatott készülődés hallatszott.
Sokat nem kellett várnom.Petra egyszerűen gyönyörű volt!Sajna a fényképező nem akart az előadás alatt működni.Azért után csináltam pár képet.Szabi épp akkor kezdett el hangosan sírni,amikor Petra következett volna.Elég tehetetlennek éreztem magam,mert maradni akartam,de Szabi is zavaró volt.Egy másik csoport óvónénije látva a helyzetem odajött,és kisétált Szabival.Közben mutogatta,hogy maradjak csak.Ez is csak erősítette bennem az oviról alkotott véleményemet.Minden úgy,és ott van benne,ahogyan kell!
Petra gyönyörűen,hangosan mondta szöveget,ahogy azt előre meg is beszéltük.Nyilván nem maradt száraz a szemem.
Először nem látott meg minket,és olyan elkeseredetten tekintgetett.Rögtön felragyogott az arca,amikor látta,hogy ott vagyunk.
A hangulat ma is jó volt.Tényleg mindenki kedves,és segítőkész volt.Amíg szoptattam őrt álltak az ajtóban,figyelt valaki a két nagyobbra addig...stb..
Milyen jó lenne,ha ez a fajta emberi közelség,és viszonyulás általános lenne.Kár,hogy meglepődünk a létezésén,mert egyébkét eltávolodunk egymástól a hétköznapokban.
No,volt tehát büfézés,meg tombola ma is.Zsákbamacskáról ne is beszéljünk.
Petra olyan fáradt volt már a végén,hogy a legtöbb képen csak bambul.
Felöltöztettem őket egyesével,aztán bepakoltam mindet a kocsiba.Szabász- jelezvén,hogy elege van a farsangból-az egész tortúrát végigordította.
A kocsiban még jól megdicsértem Petrát.Elmondtam,hogy milyen büszke vagyok,hogy olyan szép hangosan,érthetően mondta a szövegét.
Erre ő azt felelte:
-Anya! Rád gondoltam közben,és mindjárt sikerült!

No,nekem sem kellett több,egyből eltörött a mécses.
Kell is ennél több bármi az életben?
nem..Ilyen pillanatból viszont annál inkább!

Fogak fent,rugózás..

A tegnapi farsang adott alkalmat arra is,hogy Szabi szájában felfedezzük a két felső metszőfogacskát,melyek kidugták a hegyüket.No jó,éppen csak látszik a tetejük,de ott vannak.
Estére pedig eszét vesztve rugózott a gyermek.Ennyire még sosem csinálta.Akkora lendülettel tette,és olyan sokáig...így halad,még végül elhiszem,hogy hamarosan mégis mászni fog!(?)Néha előre is vetődött a lendülettel,ami leginkább orra vitte őt.
Apa diktálta a tempót.Rugó kettő,három négy..Kicsi rugi- rugóka.
Ami még új,hogy eszméletlen muzikális. Ma Ági blogját néztem,ahol zene is szól.No,egyből elkezdte a tegnap már bemutatott éneklős dünnyögést.Ringatózott is hozzá.

2009. február 24., kedd

Farsang ...Első felvonás..

Ma volt Atika farsangi fellépése az oviban.
Nagyon édesek voltak,és totálisan meghatódtam az előadáson.Konkrétan előre félek már,mert tudom,hogy bőgni fogok.Már akkor bőgtem,amikor bekapcsolták a bevonuló zenét.Ateszka ügyes volt.Szépen hangosan mondta a szerepét.Gyönyörű volt kutyusnak álcázva.Igazán nem szeppent meg.
Petra a pad tetejére mászott,és mindent megtett,hogy láthassa az öcsikéjét.Jó látni,ahogy keresik egymást,a testbeszédüket,ahogy a közösségben is megölelik a másikat,biztonságot adnak egymásnak.
Szabi ügyes volt,csak a végén kellett vele kisétálni,mert akkor picit hangosan kezdett unatkozni.Amikor a közönség tapsolt,hát ő is azt tette.Amikor a gyerekek énekeltek ő is dallamosan dünnyögött.(Ez valóban érdekes volt,ilyet még nem csinált..)
Készült egy csomó kép,meg felvétel is.
Családilag megjelentünk ezen a jeles eseményen.Szeretem ezt az óvodát.Otthon érezzük itt magunkat.Családias a hangulat,a pedagógusok jól értik a szakmájukat.Mindenkinek van egy-egy kedves szava az emberhez.A rendezvény is ilyen volt.Családias.Sokan voltunk ugyan,volt még egy nagycsoport is.Mégis mindenki türelmesen megvárta a másik gyerekét is.Volt zsákbamacska,amin a "gyáva macska" helyett kacsát,meg emberkét sikerült begyűjtenünk.A tombolát hiába vártuk végig,mert nem nyertünk semmit,mégis izgi volt.A büfében fogyasztottuk a szülők által készített sütiket.Az arcok ismerősek voltak a mindennapokból.A gyerekek is.Olyan kisvárosi hangulata volt a dolognak.
A srácok táncoltak ,rohangáltak,ettek,ittak.A szülők beszélgettek,gyönyörködtek a gyerekekben.Óvónénik táncoltak a picikkel.Közösséget teremtett,jó volt.
Nem bánom,hogy ide költöztünk,mert ez itt mégis egy kisváros,ahol csendesebben,lassabban folynak az események.Az emberek jobban ismerik egymást,több a figyelem.Jó érzés ehhez a közösséghez tartozni a családommal együtt.Az meg külön jól esett,hogy sok kisgyerek ,aki jár hozzám fejlesztésre örömmel látott,lelkesen kérdezte,hogy láttam-e őt.A szülők látják,hogy én is közéjük tartozom.Van aki most jött rá,hogy honnan is ismert korábban.Elmondták,hogy mennyire szeret hozzám jönni a gyerekecske.Jól esik!Jó ide tartozni!
Holnap ismét itt a farsang,áll a bál!Petra lesz mosónő!
Képek:

2009. február 23., hétfő

Csutak Úrfi

Orsi barátosném jegyezte meg egyszer,hogy Szabi olyan mint Csutak Úrfi a Minimaxon.Feláll a haja,és eláll a füle.
Manapság én is egyre jobban látok hasonlóságot.
"Csutak Úrfi egyszer férfi lesz,ő sose változik..."





Mágnes négyes

Minden apró kütyütől féltem Szabit,mert netán lenyeli ugye..Bár eddig nem tűnik egy túlzottan szájba pakolós fickónak.Majd később..
A hűtőnk tele van mágneses műanyag betűkkel,és számokkal.
Petra irkál velük ezt azt,és alakít ki számsorokat.Gyakran igen csak váltakozó szabályú sorok ezek,magam sem jövök rá,hogy hogyan kéne folytatni.
Ma délelőtt sütöttem,mert holnap az oviba vinni kell sütit a farsangara,meg ígértem a srácoknak egy csiga alakú kenyeret is.
Szabi közben jött-ment.Lekapta a hűtőre direkt magasan elhelyezett számok közül a négyest.Addig ácsingózott,míg valahogy sikerült.
Aztán a sütőhöz vette az irányt,és mintha mindig is ezt csinálta volna,feltapasztotta a fém részre a számot.
Ezen tapasztalásnak igen csak megörült,és újra,meg újra levette-feltette.
Abban a korban van ,amikor egyre inkább megtapasztalja,hogy hatást tud gyakorolni a környezetére,és ennek eredménye örömmel tölti el.Így ezt a funkciót ismételgeti,gyakorolja.
Közben néha meglátta a másik babát is a sütő üvegében.Rá is hatalmasakat mosolygott.Gondolta magában,hogy:
Te is felrakod ezt a színes izét? Ugye milyen klassz?





Közben én ezeket alkottam:



2009. február 22., vasárnap

Játszóház



Ma játszóházban voltunk.
Lurdy Házba mentünk,mert múltkor ott voltunk babatalin, és így megtudhattam milyen klassz játszó van itt.
Csemeték élvezték a dolgot.Mindent kipróbáltak.
Petra azonnal barátkozott.Atesz meg hódolhatott ugráló szenvedélyének.Volt falmászás,csúszdázás,szivacslabda kilövés..stb.Minden ami szemnek,szájnak ingere.
Szabi is felült err-arra,persze az én vezetésemmel.Lecsúszott a csuszikon is,meg kúszogatott.
Szeretem az ilyen családi programokat.Tavaly sok-sok hétvégéet töltöttünk kisebb-nagyobb kirándulásokkal.Most,hogy kevesebbet vagyunk együtt,különösen jó érzés volt együtt kimozdulni.

2009. február 21., szombat

Méretek



Szabász 73cm,és 9440 g így 9 hónaposan.

Szabi 9 hónapos

Szabika tegnap 9 hónapos volt.
Sok mindent írhatok róla.Imádom,hogy olyan kis nyugodt,mosolygós baba.Jókat alszik napközben is,legalább két alkalommal.Azt éjszakát teljesen végigalussza.Elalváshoz a takaróját húzza az arcába,ez annyira jópofa szokása.
Édes ahogy kacag,tapsol,és mutatja,hogy gyere.Sokat cuppog máig ,és mostanság megtanult csettegni a nyelvével,ahogy a lovak patkóinak dobogását utánozzuk.
Imádom,ahogy kicsit féloldalasan ugyan,de körbe kúszik a lakáson.Pakol,rámol,tapasztal.Eljut mindenhová.Csukni kell az ajtókat,mert ő mindent megnéz,akár a WC-ben is.(Gyerekek gyakran nyitva fejetik az ajtót.)Gyakorta nyüzsög a konyhában,az asztal alatt is.Borsószemeket szed össze,vagy morzsákat morzsolgat.
A nagyok szobája is kedvenc célpontja.Rémülettel tölt el minden Baribie cipő,vagy pici lego darab.
A srácokhoz is egyre inkább odacsapódik,legyen szó bármiféle játékról.Mindkettővel került már összetűzésbe.Atika is sírt,és Petra is,mert Szabi behatolt a territoriumára,vagy szétverte az épp megépített csodálatos kockavárat.Ráadásul ezek csak a kezdetek.Emellett az is biztos,hogy nincs boldogabb pillanat,mint amikor őket együtt látom.Amikor a kádban a nagy okos nővére lelkesen fogja,vagy Ateszka bohóckodik neki,mert azt szeretné,hogy rámosolyogjon,vagy Petra produkálja magát kukucs játékkal a takaró mögül.
Manapság igen nagy lelkesedéssel húzza a hajukat is,ami Petra esetében hatalmas üvöltéssel jár.Szabi képes ezen is nevetni.
Nem tanult még meg mászni,sem felállni,de én nem aggódom emiatt.Látom,hogy fejlődik,és nincs vele semmi gond.Nekem,nekünk így is tökéletes.Nem hajtja a tatár.
Négykézláb sokat kutyázik,és próbálkozott már lépegetni is előre.
A hasát szereti,szerencsére még szopizik bőven.
A főzelékek nagy kedvencei,ezek közül is a cékla,meg a sütőtök ami a legkedvesebb a pocakjának.Evett már husit,és a napokban egy leheletnyi sajtot is.
Gyümölcsöket továbbra sem kedveli különösebben.A banán almával még elmegy.A bolti,üveges gyümi bezzeg lecsúszik néha napján.
Annyi ideje van itt kint a napvilágon,mint amennyit a pocakomban volt.
Máig emlékszem annak a hajnalnak,annak a napnak minden pillanatára,amikor megszületett.Jó,hogy ide,közénk kívánkozott.Alakított mindannyiunkon,más lett a családunk vele.Azthiszem jobb nem is történhetett volna velünk,mint Szabász mester!

A mi teknősünk



Van úgy,hogy a gyerekek is látják,amit épp nézek itt.
Minap épp egy teknőst,ami tésztából sült erre a világra.
Ma nekem is gyártani kellett ilyet.Igazán nem utánzásból,de muszaj volt,mert megígértem.
Nem olyan jó,és szuper,mint az a másik.Sokkal több a hibája,de az én gyerekeim ennek is örülnek.Nekik ez a legjobb,legszebb!

2009. február 19., csütörtök

Elaludt..


Miután széttépett egy terhességről szóló könyvet(Talán jelent valamit a dolog.)és szétdobált ezt-azt a lakásban..másodpercek alatt elaludt a földön.Letette a fejét,és mikor szóltam hozzá,már aludt is.Néha elgondolkodtat,hogy ennyire nyugis,alvós gyerek..Lehetne kicsit temperamentumosabb.

Ági játéka

család:Az életem legfontosabb közege.Itt érzem biztonságban magam.Szeretném,ha még bővülne ezen,számomra csodálatos emberek létszáma.
fiatalság:Emlékek.Gondtalan,és bohókás.Az első szerelmek emlékei buli,féktelenség,nyár...
példakép:Volt már néhány.Mostanában nincs.Sokakra felnézek,de mélyebben nem gondolkodom el azon,hogy kire szeretnék esetleg hasonlítani,vagy követni az ő példáját.
erdő:Gyerekkoromban Dunaszentbenedeken volt telkünk.Rögtön a Duna mellett.Gyönyörű ártéri erdő húzódott a töltés mellett.Azon keresztül jutottunk a partra.Sose felejtem el a látványt,ahogy a napsugarak átszűrődtek a fák lombjai közt.Olyan rejtélyes,ősi volt az érzés,ahogy ott sétáltunk.A rengeteg szúnyog,meg szemben a paksi atomerőmű kevésbé szép emlék.
zene:Leginkább a kocsiban hallgatom.Nem rajongok már énekesekért,de a jó,dallamos zene jókedvre derít.
:Hóemberépítés,hógolyózás,buli a gyerekekkel.Régen utáltam,ma épp ezekért szeretem.
jövő:Rejtély,félelmetes,ismeretlen,de sokat ígérő is.Régen azt akartam ,hogy gyorsan eljöjjön.Ma már nem sürgetem,jobban szeretem a jelenidőt.
ünnepek:Karácsony,születésnapok.Igazából ezek fontosak.
tenger:Nagyon vágyom a partjára.Szeretném,ha a gyerekekkel is eljutnánk oda.Jó hallgatni a hullámok moraját.Megnyugtat.
játék: "Minden csak játék,ha nem tudtad volna!Minden az lehet ,amit gondolsz róla.A képzelet szeretnéd mindent elvarázsol,tiéd a világ,amikor játszol!" Mikola Péter

Tegnap




Tegnap mégis kijutott nekem a télből.
Elmentünk szánkózni a két naggyal,amíg Szabász itthon aludt Apával.
Klassz volt,ragyogott a szem.
Kerestünk egy alkalmas lejtőt,és lecsúsztak jópárszor rajta.
Egy másik lejtőn meg én estem fenékre úgy,hogy még sírtam is.Édesek voltak,mert rögtön vigasztaltak,meg puszilgattak.
Azért nem maradok le talán semmiről!



Este meg apa szórakoztatott.Szabit ismertette a sörrel.Mégiscsak férfi.

Amikor rájuk nézek elmúlik minden bánatom,és rossz gondolatom!

2009. február 17., kedd

Jó ember a hóember





A gyerekek apával hóembert építettek délelőtt.Egész télen erre vártak.Tavaly velem építették,és máig emlékeznek rá.Petra akkor tanulta meg görgetni a havat,hogy alakuljon hóember pocakká.

A hóember jó ember.Igaz estére sajnos olvadni kezdett.

2009. február 16., hétfő

Szoptatás

Nekem gyönyörű,és még mindig csodás érzés.
Talán furcsa így kitenni,de nem látszik sok ,és nem az a lényeg.





Olyan pici még,és olyan jó ilyen közel lenni hozzá.Közben már ilyen nagyfiú is ő!

Jelmezek

Közeleg a farsang az oviban.
Itt színdarabot adnak elő a gyerekek.Atiék kutyásat,Petráék meg mosónők (?)lesznek.Titkos előkészületek folynak,így nem tudom miről van szó,csak azt,hogy mi kell a jelmezhez.
Atinak épp vásárolni akartam kutyás jelmezt,mikor egy kedves hölgy meghallván ezt felajánlotta az övéket.Oda járt az ő fia is oviba,így épp ezt a darabot adták elő.A nagymama varrt egy jelmezt.Én nem vagyok elég kreatív,és ügyes ehhez.Elfogadtam tehát a felajánlást.


Petra kap ruhát az óvónénitől.Kopogós cipő kell hozzá,de azt kapott a fogtündértől.
Jövő héten minden nap farsang van az oviban.Minden nap más csoport ,más szülők. A bevétel persze az ovi alapítványának megy.Vinni kell zsákbamacskát,meg tombola felajánlást.Sütni házi süteményt a büfébe.(Most kivételesen,mert amúgy tiltja az ÁNTSZ.)Kicsit túlzónak tartom,de megértem,hogy így jutnak pénzhez.
Pénteken viszont mindenki beöltözhet annak,aminek akar,és bulizhatnak a gyerekek.Gyanítom,ők csak ez fogják élvezni.
Petra mi más akarna lenni,mint hercegnő,vagy szárnyas tündér.No,apa nem is tudott ellenállni tegnap egy doboznyi ilyen jelmeznek.Hármasával árulják ugyanis,hogy többet el lehessen adni,jó áron..
A lány gyönyörű benne.




Ma hasmenése volt,és hányt.Haza kellett hozni az oviból.A tündérjelmezt azért magára öltötte.Kókadt tündér címen szerepelt egy ideig.



Aztán félt,hogy belecsúszik a barna,és levettük.Egyem a kis előrelátó gondolkodását.
Remélem holnapra ismét virgonc lesz a tündér,mert jövőhéten itt a farsang,áll a bál!

2009. február 14., szombat

Szöveg nélkül






Teáznak a plüssök



Petra ma teadélutánt tartott a plüssfiguráknak.
Kirakta az apró teáskészletet,és kezdődhetett a buli.
Annyira édes volt,magának is "öntött"és teázott a néppel.

Békaváros nálunk

Egy kedves ismerősöm írt a minap Békavárosról.
Tegnap Annus barátnémmal az IKEA-ban jártunk.Petra,és Ati vágyott olyan békás tányérra,amit Szabi a Jézuskától kapott.Mi az,hogy ők nem kaptak csőrös poharat ,meg előkét.(Lassan mindenből hármat kell majd venni.)
No, tegnap kaptak.Pont nekik való! :)