2011. július 30., szombat

WINNERGAMES..Olimpia

Bizony már csak pár nap van az indulásig,és az én apróka,olimpikon lányom nekimegy a nagyvilágnak.
Augusztus 3. napja,szerda lesz,negyedike helyett.Valamiért megváltoztatták a szervezők az időpontot.
Sajnos ez mindenképp egybeesik a balatoni nyaralásunkkal,de mivel két hétre megyünk,így Petrának is lesz bőven alkalma a Balatonban pancsizni.
Úszni sajnos azóta sem tudtunk,mert rossz az idő.Futni meg eleget futott a kéthetes judo edzőtáborban.Persze az más,de mégis jó hatással volt.
Közben megkerestek a szervezők,hogy 3. számban is indulhatna.Mi az,amiben még tudna?
Kitaláltuk,hogy sportlövészet legyen a dolog.(Foci,és sakk volt még..)
A bátyám át is hozta az airsoft fegyvert,de az kicsit nagynak bizonyult.Megtartani sem bírta a leánygyermek.:)
Mindegy,célozni talán megtanította a nagybátyja.
Izgulunk,izgulunk!Nagyon akar,én meg csak hajtogatom,hogy a részvétel a fontos!
Egy kép a tavalyi csapat bevonulásáról.Ahányszor ránézek,mindannyiszor könnybe lábad a szemem.A verseny oldaláról pedig ne is beszéljek!
http://www.winnersgames.ru/teams

2011. július 29., péntek

Második másodunokatesó!!!

Dóra ma negyed háromkor megérkezett!4 napos túlhordással,hosszú vajúdás után,spontán született a kislány,aki 49 cm,és 3090g.
Méreteit tekintve tehát igazodik a családunkat jellemző,mai viszonylatban kisebb születési súlyhoz hosszhoz.Túlhordás viszont egyáltalán nem jellemzi a famíliát,sőt!
Kedves unokahúgom tehát anyuka lett.
Anyukám révén unokahúgom ő,egyidősek vagyunk.A nyarakat szinte kivétel nélkül együtt töltöttük gyerekként.Együtt jártunk úszótanfolyásra is.Olyan volt nekem,mint egy édestestvér. A bátyám mellett egy lánytesó.Volt olyan is,hogy ikreknek néztek minket,amikor anyu egyforma ruhát adott ránk.
Aztán távolra vetett minket a sors,anyukám halálával lazultak a kötelékek.
Szerencsére újra egymásra találtunk!Én pedig nem győztem csodálni benne a hasonlóságot,ami a közös gyökereinket erősíti.
Ők máig anyukám szülőhelyén laknak.Hányszor felrémlik bennem a város,ahol talán már 15-20 éve nem is jártam.
Amikor találkoztunk,ők jöttek el hozzánk.
Most itt tehát az apropó meglátogatni őket! DÓRA:)

2011. július 27., szerda

Sapijáték

Újabb játékra adtam a fejem!
Amennyiben játszani akarsz velem,úgy:
-Hagyj itt egy megjegyzést!
-Legyél a rendszeres olvasom,kövesd a blogot!
- Tedd ki a játékot az oldaladra!(Amennyiben van..)

A nyeremény egy horgolt sapi lesz.A színe,és a nagysága a nyertes igényeitől függ.
Lehet kisfiú sapi is,készítettem már a fiúknak is jó párat!
A játék határideje AUGUSZTUS 18.

---

Aki az elhunyt anyuka kislányának mozgásfejlesztésére,támogatására így ismeretlenül is szánna pár forintot,az itt tudja megtenni!
http://veronika-emleke.blogspot.com/2011/07/deveny-anna-alapitvany.html

2011. július 26., kedd

2011. július 24., vasárnap

Ami felfoghatatlan

Másfél hete volt egy baleset a városunkban.Innen-onnan halottam róla,de miután az is az információk között volt,hogy a baleset halálos áldozata egy fiatal anyuka..nem,nem tudtam belemenni a részletekbe.
http://automenedzser.hu/hirek/20110715_szigetszentmiklos.aspx
Ma vásárolni voltunk,és összefutottunk egy anyukával,aki Atika csoporttársának édesanyja. Sírva kezdett bele már a mondatba is..Hallottátok?
Nem,nem..mit..?
A baleset áldozta Atikám csoporttársának,egyik legjobb barátjának édesanyja volt.
Szülinapok,az első farsangok,szülői értekezletek..Reggeli beszélgetések a gyerekek öltöztetése közben.Egy-egy mosoly,ami az érzések közösségét adta.Kedves nő volt,szerényen mosolygott mindig.Imádta a gyerekeit.A kislánya még csak 4 éves..Fog-e emlékezni rá...?
A ballagás,amit közösen sírtunk végig. Izgult,hogy miként fogja venni majd a kisfia az iskolát.
A búcsúnap,ahol családilag vettünk részt. Sorversenyeztünk,és ő vezette a csapatot.Biztattuk,hogy kellően gyorsak legyünk,és ügyesek.
Mennyire tetszettek neki Petrám horgolt kalapjai,meg is egyeztünk,hogy készítek majd Esztinek is.
Aztán az első suli szülői,ahol ismét csak összemosolyogtunk.Egy osztályba fognak járni a fiaink.
Nem ismertük igazán jól egymást,de együtt éltünk meg sok szép,és fontos dolgot,amit a gyerekeink hoztak az életünkbe.
Egyidősek voltunk.
Utoljára két hete találkoztunk egy szülinapi bulin.Vidáman ,boldogan hozta a kisfiát,csinos volt és fiatal.
Felfoghatatlan,hogy egy értelmetlen baleset elvette a két kisgyermek édesanyját.
Ennyi az életünk..Bárcsak pár perccel később indultak volna el,vagy ne ezen az útvonalon haladtak volna..Nem tudom.
Csak sírok,és alig tudok mit mondani a kisfiamnak,aki hallotta a történteket!
Sajnálom! Nyugodjon békében!
http://veronika-emleke.blogspot.com/

2011. július 23., szombat

Nosztalgikus

Van egy volt kolléganőm.Sokat köszönhetek neki,úgy gondolom jó példa volt számomra,nem csak szakmailag.
Két pici fia volt,amikor elkezdtünk együtt dolgozni. Akkor jött vissza GYES-ről.
A nagyobbik fia nagycsoportos,a kicsi kiscsoportos volt akkor.
Aztán oda jártak suliba,ahol akkor dolgoztunk.
Emlékszem,amikor a nagyobbik gyermeke volt elsős.Vékonyka,félénk kisfiú volt.Minden szünetben jött az anyukájához.MAMI..így szólította az anyut.Elmesélte a szünetekben sikereit,kudarcait neki,a MAMINAK.
A kolléganőm azon a napon volt 40 éves,amikor mi házasságot kötöttünk.Máig emlékszem.
Aztán távolra sodort az élet minket..A közösségi oldalaknak köszönhetően néha bekukkantok hozzá,mi is lehet velük.
Mára a nagyobbik fia felnőtt,izmos,kisportolt FÉRFI.21 éves,egyetemre jár.Nagyon helyes emberke lett belőle.Bennem meg csak a döbbenet!!!(Megjegyzem,hogy az első osztályom tagjai 21-22 évesek,és akad közöttük olyan,akinek Szabimmal egyidős gyermeke van!Hja,valamikor én tanítottam az anyut olvasni!)Mintha tegnap lett volna.
Talán önző dolog a részemről,de ettől valahol félek.Nem,nem az idő múlásától ami engem illet.Nem bánom a mimikai rácaim sem..,de valahol mégis rémít ,hogy gyorsan megy az idő.Nagyon hamar lesznek ekkorák majd az én srácaim is..Sokat gondolkodom ezen.
Ez az élet rendje,de valahol tényszerűen"mutogatni" kéne ezt!EMBER,figyelj!Az idő elrepül!Használj ki minden percet!Ne vesd túl gyakran a TV,számítógép elé gyermeked!Csodáld a szemét,a tekintetét,ahogyan rád néz!Legyél vele nap,mint nap,és szerezz közös élményeket!Hamar felnő,és a perc,a pillanat elillan.Úgy hiszem csodás megélni,és látni,ahogy felcseperedik egy kisgyerek,a mi kisgyermekünk.Mégis..hihetetlen gyors!Talán ezért is..
Meg azért is,mert az unokahúgom Július 25-re várja első kislányát Dórát,aki közel,s távol a második kislány lesz a családunkban Petrám után..
Miután egy anyuka,akit rendszeresen követek nem rég szülte meg 3. babáját,és miután ma láttam egy szintén nosztalgiázó anyu képét..Szóval épp ezért pár megörökített csodát néztem át ma..Ebből szemezgetve ide..






Jó napok ..

Imádom a nyarat!Leginkább a jó idő végett,na meg a szabadság miatt.Sokáig világos van,együtt vagyunk..szóval ez az én évszakom!
Amikor nincs jó idő,még akkor sem elégedetlenkedem.
Tegnap például olyan klassz kis napunk kerekedett.
Apa is itthon volt,így kirakták,befejezték a srácokkal azt a bizonyos hatalmas kirakót.
A gyerekekkel alkottunk is ezt-azt.Cserép békát,és készen vásárolt,alkotós cuccot is.3D képet ragasztottak.Apa is beszállt Szabival.Édesek voltak,ahogy apa a nagy kezével rakosgatta a kisfiának a pici ragacsokat.
Megjavították a kutyaház leszakadt elejét is,sőt a gyerekek készítettek feliratot is az elejére.
Aztán zárásként pogácsát is sütöttek.Nekem csak begyúrni kellett,ők hárman elintézték a többit,mondhatni különösebb segítség nélkül.Főként a két nagy dolgozott serényen.A pogácsába egyébként nem akartam már belefogni,mert késő volt,és a terasz is fel volt dúlva az alkotás nyomaival.Atika Olyan szorgalmasan segített,csak süssük meg a pogácsát!Seperte a teraszt,vitte a szemetet!Imádom!
A tészta szaggatása végén készítettek pár kis csigát,hogy azt is süssük ki.Annyira jó,hogy ilyen kis picurkák még,és ott van a pogácsákon a gyermekkor keze nyoma is.
Ráadásul a múlt héten kaptam apától egy mosogatógépet is.Ez ugyan egészen más téma,de a boldogságomat nagyban befolyásolja.Csak úgy kitalálta,mert hát 3 gyerek mellett akad mit mosogatni.
Bizti lökött vagyok,de imádom bepakolgatni,meg töltögetni bele ezt azt,nézegetni,hogy milyen szépek lesznek az edények.A gyerekek pedig minden este közösen nyomják meg az indítógombot.Egyik este Atika keze van alul,másikon pedig Petráé.Petra azt mondta,ha nagy lesz neki is lesz mosogatógépe,mert neki nagyon tetszenek a fiókok benne,meg a pakolgatás,töltögetés.Hiába,az én lányom.
Ráadásul eltűnt a konyhából a hatalmas edényhegy,ami a mosogatásra várt.
Szóval jó a nyár,még akkor is,ha vacak az idő.
Rubint Rékát viszont Június óta gyakorta emlegetem.Rászántam magam,hogy márpedig én tornázni fogok itthon.
Főként akkor emlegettem őt szaporán,amikor a mellékhelyiségben segítségre szorultam,hogy felálljak ama bizonyos helyről.
Apa pedig csak korlátozottan röhögött ki,viszont segített felállni.
Nem szokta a cigány a szántást.
Nos,most zanzásítottam ide pár dolgot,jöjjenek a képek is..





2011. július 22., péntek

Táskám

Elkészült első horgolt táskám.Ki is béleltem,ami elég utálatos dolog volt.Azt is kézzel csináltam,ráadásul életemben először.
Nem lett tökéletes,de ez is megvan,kipipálva.Rég készültem már rá,most van egy jó kis nyári tatyóm.
Petra meg is jegyezte,hogy ez kicsi lesz nekem,amennyi cuccot én hordok.Mindezt amolyan sejtelmesen.Amikor megnyugtattam,hogy nem,nem lesz kicsi,akkor hozzátette,hogy ugye neki is csinálok majd egyet.
Biztosan,de most pár napig horgolótűt sem akarok látni.Na ja,mindig ezt mondom amúgy.. :)

2011. július 20., szerda

Jó időben és esőben

Jó időben kint alszanak a kertben.Elfoglalják a nyugágyakat,és keleti kényelemben nyomulnak.
Bringázni is jókat lehet estefelé.Szabi másfél hónapja tudja hajtani a brinyát,és hatalmas távokat is megtesz.Tegnap este körbetekertük a környéket.Végül szakadt róla a víz,és rendesen kipirosodott.Nagyon édesen kacsázik a nagyok után.
Rossz időben pedig beszorulunk a házba.Kirakózás van,és alkotás.Néha a tanulásra is rászorítom a népet,ami persze nem a legnépszerűbb dolog.
Ma zebra készült WC papír gurigából.




2011. július 19., kedd

Az anyaságról..avagy egy hatgyerekes példakép

Vannak az életben dolgok,amiket nagyon másként élünk,érzünk gondolunk.Míg éretlenebb tacskó voltam,sokszor nehezen tudtam azonosulni mások elképzeléseivel,érzéseivel,ítéleteivel.(Néha megbotlom most is..)Talán túl fekete-fehér volt a világ.
Azoktól az emberektől ,akik ismernek,szeretnek engem(személyesen is) szerencsére sok pozitív visszajelzést kapok.Néha értetlenül állok ezen dolgok előtt.
Hogyan csinálom én? Három gyerekem van,dolgozom,tanulok,van hobbim,amit rendszeresen űzök,rend van a házkörül,a kertben,az életünkben..nagyjából..
Bezzeg én néha nem így látom.Porcicák itt-ott-amott,szakdolgozattal elmaradva,munkahely ügyben bizonytalanul,és néha türelmetlen anyaként..Szóval,ha önkritikával nézem magamat,vannak gyengébb pontok,DE megtanultam már,hogy ember vagyok,és mint ilyen tökéletlen.
Van a környezetemben olyan ember,aki talán sosem fog gyermeket vállalni,és ezt képviseli is.Ilyen-olyan okból,de neki így,gyerek nélkül jó,holott korban előrébb jár,mint én.Nem,nem mondom azt,hogy számomra ez nem furcsa,de ma már nem akarok ítélkezni efölött.Ki vagyok én,hogy ezt tegyem?Mások vagyunk,és van akinek tényleg..talán így kerek,így harmonikus az élete.Miért ne?
A dolgok valóban ott belül,bennünk dőlnek el,de jó ha tudjuk mit akarunk,és tudunk is abban a létformában működni.Van aki szerint pl. az már rengeteg áldozat(???) amit én hozok,én pedig nem így érzem..
Vannak emberek,akikkel találkozunk,és bár nem ismerjük őket mélyen,pár szót váltunk velük,a hétköznapok szintjén ütközünk néha..mégis valamiféle hitet,tudást kapunk általuk.
Van a városkánkban egy hatgyerekes anyuka.Én az ő csodálója vagyok.Nekem az az emberfeletti,megfoghatatlan,amit ő képvisel,bár itt megerősítést is nyer számomra a teória,a dolgok megéléséről,a belső harmóniáról.
5 fia,és egy pici lánya van ennek az anyukának.Szinte mindig biciklivel jár,és már az egészen pici babáját felültette a bringára,úgy közlekedett vele.(Sőt,hatalmas pocakkal is ezt tette.)Ez az anyuka mindig mosolyog,még akkor is,ha épp megoldhatatlan szituban van.Soha nem éreztem még rajta fáradságot,vagy negatív impulzusokat.Mindig csinos,nőies,igényes.Legfőképp,mindig vidám!Ott van az a sokat emlegetett kisugárzás,amit bizonyos emberek kapcsán szinte tapinthatóan érezni.Jó mellé kerülni,mert olyan nyugalom veszi körül,hogy átkerül még a környezetére is.(Mellesleg ugyanaz a hobbija,mint nekem.)
A nagyobb gyermekei egytől egyig jó tanulók,rendezett,szervezett gyerekek.
Mindig van pár jó szava felém,pedig tényleg ,alig ismerjük egymást.
A múltkor épp a kocsiba pakoltam egy helyi bolt előtt,mikor is hasonló mennyiségű cuccal,bringával haladt el mellettem.Biztosan vannak nehéz napok,és nehéz órák,minden ember életében akadnak..hogyne..
Keressük a helyes utat..Hány gyerek lenne ideális..?
Miért ne vállaljunk egyet sem?MERT kevés a pénzünk,és rossz a gazdasági helyzet,vagy talán majd később,amikor jobb lesz.
Vállajunk egyet,mert egy gyerekkel is alig bírunk el.(Megjegyzem,szerintem egy gyerekkel néha több"gond" akad,mint pl. hárommal.Ki más van neki,mint mi,a szülők?)
Mindezen érvek persze szintén nem elítélendők.Sajnos néha nagyon is reálisak.
Mégis,azt hiszem nem gyerek nélkül,vagy akár 6 gyerekkel boldogabb,vagy boldogtalanabb az ember.A sok gyerek sem feltétlen "áldozat",nem önfeláldozás.Igazából a nekünk megfelelő döntés a jó,persze azt meghozni,a jó utat megtalálni sem egyszerű.Önismeret,saját magunk igényeinek felismerése,jó belső struktúra,és saját ÉNünk szeretet is kell hozzá.
Szóval..jó látni,ismerni olyan embereket,akik megtalálták,és tudják működtetni azt a bizonyos harmóniát.(Úgy hiszem,valahol már én is ráléptem az útra,de még fejlődhetnék ebben.)
Korábban úgy választottam "példaképeket",hogy számításba vettem pl. szakmai sikert,vagy státuszt..Milyen okos,intelligens..szorgalmas..adott ember,mi mindent ért el stb..stb..
Nagy dolgok!
Manapság a példakép szó hallatán más valaki(kik) jutnak eszembe,és ez így jó!(NEKEM)

2011. július 14., csütörtök

Szolgálat...?

OFF!
Ez a bejegyzés most igen csak rólam szól,és nem vidám.Ki kell engednem ezt,bár a téma nem a gyerekeimhez kapcsolódik,de mégis hozzánk,mert általam érinti a családom.
Rég óta érnek bennem dolgok,valamiféle nagy szintézise a világnak.Gyakorta vagyok amolyan filozofikus hangulatban.Ez talán az életünk periódusaitól is függ.Ezekről a gondolatokról április óta készülök írni,de sosem szedtem kellően össze magam.
Megírom majd,egyszer biztosan.
Voltak depis, önmagamat kereső ösvényeim,lázadó perceim az elmúlt hónapokban,így 35 évesen,nagyjából az út közepén.
Talán egy új struktúra rajzolódik az ember előtt,és magában az emberben is.Önismeret,célok,utak..sok dolog.Mégis,amikor megkérdeztem önmagam,hogy elégedett vagyok-e az életemmel,most így 35 évesen,hát azt mondtam,hogy NAGYONIS!Még a nehézségek ellenére sem cserélnék senkivel.Úgy gondolom,ezt így érezni, gondolni minden ember számára nagy dolog!Eljutni ide talán egy út..
Köszönhető volt ez az érzés a munkahelyemnek is,amiről most írni fogok.
Tavaly augusztusban váltottam,és milyen jól tettem!Nagyon erősnek éreztem magam,döntöttem,megfeleltem,és kezembe vettem az életem eme szegletét.Én döntöttem úgy,hogy valami nem jó nekem,és azon változtatok.
Nem akartam nevelési tanácsadóban dolgozni,sem pedig pedagógiai szakszolgálatnál.Okom volt rá bőven,de ezt inkább a szakmabeliek érthetik.Az időbeosztástól kezdve,a munka személytelenségén át,a gyerekekhez kötődő szeretetkapcsolat hiányával bezárólag(Van olyan gyerek akit egyszer-kétszer lát az ember,többé soha.Csak egy vizsgálat ideje alatt..)
Óvoda...kedves,formálható korosztály,mindig ugyanazon gyerekek.Lehet dolgozni,fejleszteni,és szeretetet adni..Isteni! A vezetőség szuper,szakmai munkát elismerő,azt jutalmazó,megbecsülő,családbarát..Minden OK!
Aztán..Jön egy telefon,hogy a környék egyik nagy településén megalakult a kistérségi pedagógiai szakszolgálat,ami "bekebelezi" az összes intézményben dolgozó gyógypedagógust,logopédust.Eszi,nem eszi ez van!Vagy átmegyek oda dolgozni,vagy megszűnt a munkahelyem.(mellesleg 2 nappal a telefon előtt kaptam meg a kinevezésem..cirka 4000-ig.)
Ez most ugrott.Marad a szakszolgálat,ami ugyan azt ígéri,hogy sok változás nem lesz..csak..
-Tegyél le 5 éven belül egy szakvizsgát. Félév/170ezer forint.Támogatni nem tudja,de kell,mert különben nem dolgozhatsz szakszolgálatnál.(KI akart ott dolgozni?)Mellesleg én most is szakdogát írok,és úgy voltam vele,ha az egyetemi képzést letudom,hát pár évig nem erőltetem magam.Majd talán egyszer PHD..
170ezer? még én fizessek,amikor nem is akartam itt dolgozni?
-Hetente-kéthetente járjak le a 21km-re lévő településre,ahol a szakmai team fog gyűlni.NEEM!Ezt már a nevelési tanácsadóban sem szerettem,de ott legalább helyben dolgoztam,nem kellett még nekem utazgatni
-A béren kívüli juttatásokat majd az önkormányzat adja nekem tovább..Miért adná,ha nem ő lesz a munkáltatóm,hanem a kistérség?
-Ott dolgozhatok,ahol eddig.Több verzió is felmerül..Lássak el esetleg 750 gyereket! Az sok,akkor csak a gyógypedagógiai eseteket..Az meg kevés..Korai gondozást vigyem akkor én itt,az oviban+a gyógypedagógiát.Nem a szívem csücske a korai gondozás!!!!Nem szeretem az ilyen,nem ön indította változást!!!
Mi lesz a munkaidővel? A gyerekeim nem jártak napközibe.Most sem kértem egyiknek sem..Egyáltalán,én nem akartam munkahelyet váltani!!!A fejem felett miért döntenek?
Valami elöl elmenekültem tavaly Augusztusban,ami nem volt jó nekem.Ez a valami,mondhatni utánam jön,és mégis bekebelez.Szakvélemények,dokumentációk,statisztika..
Hát így,ez lesz a szolgálat.Szolgálat többféle értelemben is.Meg kell értem ennek a dolognak a mélyebb okát.Valamiért mégis ezt kell csinálnom,így kell dolgoznom?Próbálom szolgálni,vagy váltok,és tovább keresek.
Az óvónénik szeretnek,sajnálják a dolgot,ahogy én is.
Majd kitisztul a fejem,mert dönteni persze én magam szeretek,főként a korom előrehaladtával.Nehezen viselem ,ha a fejem felett teszik,de ez kérem MAGYARORSZÁG!
SZOLGÁLAT!!! sorry

2011. július 12., kedd

WINNERGAMES..és a tegnapi úszás

Tegnap voltunk a vízműves strandon,ahol edzettünk is.
Petra számolatlanul úszta a távokat,eszméletlen kitartó,és erős.
Néhányat mértünk is,csak úgy kíváncsiságból.
A 25 méteres medencét mellúszásban 30-35mp alatt úszta át. Az apja,és én magam is20- 25 mp alatt úsztuk le.Ez mondjuk nem rossz arány egy 8 éveshez képest.
Én persze akkor is nagyon-nagyon büszke leszek rá,ha részt vesz örömmel a versenyen,és nem ér el helyezést.
Ő persze nagyon akar,és erre vagyok a legbüszkébb.
http://www.winnersgames.ru/
http://www.dgy.hu/cikk/Gyoztesek_Versenye_2011._augusztus_4-7._Moszkva

Kellett küldeni a szervezők részére egy pár soros bemutatkozó szöveget,egy képpel.Arra voltak kíváncsiak,hogy miket szeret az induló,hány éves stb..
Petrus így mutatkozott be:

Nevem Páczai Petra, 8 és fél éves vagyok.
Szigetszentmiklóson élek 2 öcsémmel,és a szüleimmel.
3. osztályos leszek,kedvenc tantárgyam a matematika,és az olvasás.
Nagyon szeretek mozogni,sportolni.Judo edzésre járok.
Kedvelem az állatokat,egy kiskutyám van,neve Lili.
Szabadidőmben szeretek kreatív,kézműves dolgokkal foglalkozni,tudok már horgolni,és kötni is.
Családommal sokat kirándulunk,sok szép,és érdekes helyen jártunk már.

2011. július 11., hétfő

Adatos

Petra: 126 cm magas, 26kg
Atesz: 118.5 cm magas, 22kg
Szabi: 97.5 cm magas, 17 kg
Atesz 2 centivel magasabb,mint Petra volt ennyi idősen.Szabolcs pedig a legnehezebb eddig.:)

2011. július 10., vasárnap

Utó szülinap

Petrának nem tartottunk Decemberben bulit,ahogy Atinak sem Januárban.Úgy gondolkodtunk,hogy inkább a nyári,kerti változat mellett döntünk.(Pénteken kerítettünk sort a rendezvényre.)
Ennek viszont az a veszélye,hogy sokan táboroznak,nyaralnak.Petrám csalódott volt egy picit,mert bizony kevesebben jöttek,mint ahogy gondoltuk.
Volt olyan kis barátnő,aki mindjárt hozta a tesókat is,így a medence mondhatni teli lett.
Jól elvoltak,ettek -ittak,pancsoltak.Alkottunk közösen egy kicsit.Jól sikerült.
Estére pedig átjött pár óvónéni hozzám.No,nem gyereket felügyelni,hanem kollegális borozgatásra.Jó kis nap volt.


Alkotások

Rég volt már ilyesmi..
Pár alkotás a távolabbi,és közeli múltból.



2011. július 2., szombat

Vizsga a sárga csíkért

Tegnap megvolt az első övvizsgánk.Mindkét nagy indult az övért.Reggel Apa vitte őket az edzőtáborba,mert én még dolgoztam.Atesz kiborult,annyira félt a vizsgától,hogy sírt,zokogott.Nem akart bemenni,haza akart jönni.Amúgy imád járni,szóval apa elég értetlenül állt a dolog előtt.Hívott engem is,de én is tehetetlen voltam,főleg telefonon keresztül.
Végül Endre bácsi bevitte a karjában Atit.Nagyon kedveljük az edzőbácsit! Egy hatalmas,erős ember,de olyan hihetetlen pozitív kisugárzása van..Az a fajta ember,akinek a közelében megnyugszik bárki.Határozott,és szigorú,de imádja a gyerekeket.(5 gyermekes apuka)Annyira jól szervezi a csapatot,öröm nézni.Összetartanak,szeretik egymást a gyerekek,és örülnek is egymásnak.Csomó dolgot kapnak az edzéseken,nem csak a mozgást,ami nagyon fontos,hanem hitet,egymás megbecsülését,leckét kitartásból.
Nos,tehát nem indult egyszerűen a nap.Mikor délután odaértünk ,még zajlott az edzés,ahol is Ati fülig érő szájjal nyomult a többiekkel.Játék volt épp.A nagyok nyakában ült egy-egy kicsi,és négykézláb kergetőztek.A kicsiknek kellett megpróbálni letaszítani egymást a másik nagy nyakából.Petrus a végéig fennmaradt,így a nagylány felállt vele,és büszkén vitte körbe a teremben.A többiek meg hangosan ünnepelték az eseményt.
Aztán indult a vizsga.előbb Petra került sorra,majd kicsit később Atesz.Petra bemutatott eséseket,a ruha helyes felvételét,a kúszások 4 alapformáját,és a 4 leszorítást.Aztán 5 elméleti kérdést kellett megválaszolni az edzőbácsi feleségénél,aki szintén zöld öves sportoló.
Atesznak is voltak esések,leszorítások,és alapállások.Ezeket ugye japánul instruálja az edző,szóval meg kell érteni,és úgy követni.
Atesz eszméletlen fegyelmezett volt,és nagyon figyelt.Csak lestem!Egyszerre egy küzdő vizsga ment a nagyoknak,és mellette egy kicsi mutatta be a feladatokat.Ati megvárta,hogy az edzőbácsi ránézzen,és csak akkor kezdte el a feladatot.Fú,olyan nagyfiús volt!Izgult is persze,de hihetetlenül összeszedett volt közben.Remélem az iskolai teljesítmény,és feladathelyzet is így hat majd rá!
Ő is megválaszolta az 5 kérdést.
A vizsga végén mindenki megkapta az oklevelét,és az övét..kinek milyen vizsgája volt.Bent volt az egész egyesület,legalább 50 gyerek a 6 évestől a 18-20 évesekig.Minden átadott oklevélnél,és kézfogásnál hangos taps,és ováció volt hallható.Együtt örültek mindenkinek.Egészen megható volt,és olyan..ritka értékes dolognak éreztem ezt a jelenetet.
Az egyik anyuka sütött muffint az új övesek mindegyikének,benne kis táblácskákkal.Edzőbácsinak is járt egy,mester felirattal.
Nagyon büszkék magukra a srácok.Tegnap estig az új övvel nyomultak.Átjött játszani Petrus edzőpárja,Zsuzska.Mindhárman judo ruhába,új övvel társasoztak.
Örülök,hogy sportolnak a srácaim,nekem ez nagyon fontos volt!Azt hiszem jó helyre kerültek,és sokat tanulnak itt, leginkább önmagukról.










Videók:
http://www.facebook.com/video/video.php?v=1813139215050
http://www.facebook.com/video/video.php?v=1813198376529