2013. június 25., kedd

Régen...

Régen nagyon fontos volt számomra ez a "hely". Valahogy elmúlt,eltűnt. Az okát nem tudom. Én is változtam..Ma benéztem ide,ahová régen leírtam minden örömünket,bánatunkat..Kicsit belesajdult a szívem,hogy elrepült az idő.Mennyi szép,és szívfájdító emlékünk él képekben,a leírt sorokban..itt...ezen a helyen.Emlékek,melyeket így talán konkrétabban felidézhetünk. Talán folytatnom kellene..

2012. június 21., csütörtök

Bizi

Ilyenek lettek, és Mi nagyon büszkék vagyunk Rájuk! A jól megfeleltet jelen esetben a szöveges értékelés,ami ötös érdemjegyet takar.. A nyelvtan négyes lett Petrának,eszméletlenül bántotta.Sajnáltuk.. Sokat dolgozott ,kitűnő szeretett volna lenni.(Elmondása szerint gyermekorvosnak készül,hisz 3 éves kora óta állítja,Ő olyan lesz,mint Ilike néni,az Ő doktornénije.:))Én pedig azt mondom,lehet bármi,csak boldog legyen! Vigasztaljuk,hisz ez így is gyönyörű szép bizi!Nincs miért bánkódnia.. A Művészeti bizonyítvány is szép lett,igazán elégedett lehet a kis nőci. Atika hozta a várt eredményt,bár az írásra hangsúlyt kell fektetnünk,ezt a tanítónéni is megerősített.Énekből,tesiből dicséretet kapott,ami nagyjából jól fedi a valóságot.Mindkettő igen jól megy neki. Jelenleg kéthetes edzőtáborban vannak,amit imádnak mindketten.Petra felépült a csonttörésből,szabad utat kapott az edzésre.Esténként totál fáradtan érnek haza,amit meg is értek. Én pedig nagyjából ott tartok,hogy semmit nem tudok a vizsgámra.Azt mondják ez a jó állapot,de félek most mégsem.Nem vagyok már penge..na.Öregszem! :)

2012. június 18., hétfő

Ráncfelvarrás

Na, azért még nem Nekem,csak a blognak. Legalábbis remélem,mert ráférne! Itt a tanév vége,ma évzáró. Rengeteg dolog történt mostanában,és a 2011-2012-es tanévben is. Csomó fontos,és klassz dolog esett meg a gyerekekkel,amiről semmit nem írtam ide.Ahogy Szabi szülinapjáról sem,a judo versenyről sem, a hegedűvizsgáról sem..Sorolhatnám. Sajnos vannak rossz időszakaim(depresszió?) amikor is semmihez nincs elég motivációm.Illetve..nem is tudom.Egyszer fenn,egyszer lent. Vállalok egy csomó dolgot,ígérek egy jó pár embernek ezt-azt,segítséget,beszélgetést...munkát stb..végül össze is csapnak azok a bizonyos hullámok a fejem felett.Úgy érzem,hogy nem teljesítek megfelelően..sehol.Nézhetem az életem bármely területét,ilyenkor csak ülök a pincében,és várom,hogy mikor indulok el felfelé. Máskor meg pörgök,mint a gép,és az szuper jó..De ez a másik véglet.. Mint a Rubik kocka,mikor kirakják az összes oldalát,és teljes,klassz,egységet alkot.Máskor pedig egy hatalmas kéz összekuszálja a színeket,hiába tekergetem,nem alakul sehogy. Mondhatnánk a sablon szöveget,mindenem megvan,és ezt tudom is,hálás is vagyok érte!Amit terveztem valaha,és amire vártam(felnőtt kor örömei,sikerei,család..)minden adott.Nem,nem is ezzel akad gond.Néha ott bent kusza minden,de ilyenkor legalább hihetetlen bölcsnek hiszem magam,és olyan filozofikus gondolataim akadnak,hogy csak na.. Szuper.. No,hogy szavaim ne feledjem,sok tanulsággal szolgált az elmúlt tanév.Én nem csak tárgyévenként összegzem az eseményeket,hisz a gyermekeim száma,és a munkám jellege is lehetőséget ad más számvetésre. Gyerekek!Szuper jó fejek voltak,kivéve mikor nem..Mikor mindent elhagytak,vagy sorra hozták a hiányt,vagy a fekete pontot lecke ,vagy felszerelés hiányából kifolyólag.. Akkor sem volt a legjobb ,és legszebb a dolog,amikor ment a hiszti..nem akartak tanulni,gyakorolni,hegedülni,edzésre menni.. Atinak időnként minősíthetetlen írásbeli munkái születtek,melyeket felváltva téptünk ki a füzetéből..vagy az Apja,vagy Én.. Április-Május környékén pedig úgy elfáradt az elsősöm,hogy szerintem a 2+2 is meghaladta adott esetben a tudását.Néha elgurult az Én gyógyszerem is,nem tagadom! (Mindezt csak azért,mert biza nem egyszerű,és bár összességében csodás,mégis,néha félelmetesen nagy kitartás ,türelem kell.) Az év végi felmérései végül mind 100%-os eredménnyel zárultak,matek is,szövegértés is..hihetetlen,hogy már másodikos lesz! A judo versenyen 1. helyezett lett,3 kis fiút utasított maga mögé. Jövőre pedig Csellóra fog járni... Eszméletlen laza,sajátos öltözködési stílusa kezd alakulni,csajozik, és olyan dumája van,hogy szem nem marad szárazon.. Petra..Kamaszodik.Bármit elhagy a suliban..bármit.Olvasókönyvtől,radíron át,majd ordítva keresi. Kedvenc szórakozása,hogy a táskájában gyümölcsöket felejt,melyek megrohadnak..Minden nap tüzetes táskavizsgálatot kell nála tartani.Még jó,hogy lány.. Leckét ő is bármikor elfelejt,stb.. Emellett fantasztikus ügyes,és gyönyörű eredményekkel örvendeztet meg minket. Nyelvtanból 4.7 körül állt,de ez még kétséges.(Szerintem nem kapja meg a jelest.) Kitűnő lenne,ha mégis megkapná ebből a tantárgyból is az ötös érdemjegyet. Hegedűvizsga ötös lett,ahogy a szolfézs is. A judo versenyen ő is aranyérmet szerzett,mellé pedig egy szegycsont töréssel gazdagodott,ráadásul butaság következtében. Félelmetes,hogy jövőre 4. osztályos lesz! Szabika Hatalmas,vidám gombóc. Imád enni,és eszméletlen jól ég a szénája..szinte mindig.Kivéve mikor dacol. Mostanában családrajzokat készít,az emberkéknek akad már törzse,lábfeje,füle,és 5 ujja is.Imád az udvaron nyomulni,kedvence a hitázás.Tudja lökni magát,de mégis az az igazi,ha én lököm,és közben mondunk főfogalmi csoportokat..pl Anya!Mondjunk vadállatokat stb.. A múltkor azt mondta,hogy ő ház akarna lenni.Mire megkérdeztük,hogy miért,Ő azt felelte,hogy azért,mert a ház sosem hal meg. Milyen dolgok forognak egy alig 4 éves fejében.. Én....virítok Június 26-án egy államvizsgát,legalábbis remélem! A környezetem állítja,hogy ötös lesz. Attila azt mondta,bármit kérhetek Tőle,ha véletlenül ennél rosszabb jegyet kapnék.Szerintem szaván fogom!Bármit..kecsegtető ajánlat! Az elmúlt időszak tapasztalást hozott az emberek kapcsán is.Volt pár furcsa találkozásunk. Itt van mindjárt a baleset,melyben totálkárossá vált a kocsink. A srác, aki belénk száguldott,ismertebb ember,ha nem is feltétlen közismert. Eszméletlen szimpi volt a hozzáállása,intelligensen kezelte az egész ügyet.Már ott a helyszínen megígért egy csomó dolgot.Kölcsönautót adott,és azt is megígérte,hogy megpróbál segíteni.Megjavítja az autónkat,vagy vesz egy másikat. A kölcsönautó már másnap rendelkezésünkre állt. Többször beszéltünk telefonon,de valahogy hitetlenkedtünk a hozzáállása kapcsán.Létezik ilyen? Létezik az,hogy valaki egy idegen családnak ilyen módon segít?Még akkor is furcsa ,ha ő okozta a kárt,és akkor is,ha megteheti.. Azt mondta,hogy valamiképp nagyon szimpatikusak vagyunk neki és bántja,ami történt. A szavát végül tartotta.Tényleg kaptunk tőle egy kis autót,ami épp annyi idős ,mint a minék volt.Gyönyörűen felújította,még a nevünket is ráíratta. Furcsa..Egyszer írtam egy filmről, Ütközések a címe.. Ott is autók ütköznek,emberi kapcsolatok kerülnek középpontba... Valaki szinte nap,mint nap belerongyol az életünkbe.Vagy így,vagy úgy..Nyomot hagy,jót,vagy rosszat. A jó pillanatokat Én feltűzöm a lelkem palettájára,és azt mondom,hogy ehhez az emlékhez még bújhatok,ha rossz napjaim lesznek. Nos,itt is akadt egy ütközés,egy borzasztó rossz pillanat.Aztán jött mindennek a hozadéka,ami csak pozitív irányba vitte az energiaszintünk.Tudom,rosszabbul is elsülhetett volna,de az a bizonyos egyensúly csak helyreállt.A hitem pedig épült,hogy még akadnak azért ilyen emberek,és pillanatok! Nos,így forog a mi kockánk,hol egyszínű,hol zagyva oldalakkal,de feltétlenül gyorsan,és élményekkel gazdagon. Este írok.. :)

2012. május 6., vasárnap

Minden évben

24 év telt el.8 év múlva annyi idős leszek,mint Ő volt,amikor elment. Ma már az Én ünnepem is ez a nap,még is,emlékezi néha fáj. Oly kevés dologra tudok visszagondolni..Néha az arcát sem könnyű felidéznem,bár amikor a tükörbe nézek,elcsodálkozom,hogy honnan ismerős ennyire ez a mosoly.. Vidám volt, és erős. Sokan szerették.Nekem példa volt,soká meg akartam felelni,tökéletes szerettem volna lenni..olyan,mint amilyennek Őt láttam gyerekként. Nem élhette meg,hogy cívódjon velem,mint kamasszal,én pedig nem tapasztaltam meg,hogy Ő sem tökéletes. Pár éve rájöttem,hogy nem kell megfelelnem neki,hisz így vagyok tökéltes számára,ahogy vagyok.. Hiányzik! Tudni vágyom,hogy milyen lenne ma,nagymamaként. Ma is csak 68 éves lenne még. Néha felhívnám,és tanácsot kérnék tőle,vagy egyszerűen csak megölelném,mint rég. Hányszor jött volna jól a szava,segítsége,vagy csak egyszerűen az,hogy magam mögött tudhatom. A gyerekeknek csak egy kép,és ez is fáj. Jó lenne,ha ismerhetnék!! Nekem a biztonság emléke. Amikor játszott velünk a konyhában... Nyári estén,dobáltuk a magasba a cseresznyét,és próbáltuk szájjal elkapni. Ő,a bátyám,és Én. Az illata,amit még soká éreztem a szekrényben.. Mindig elvett pár rágót a csomagocskámból,ahogy azon napon is,az utolsón.. Amikor egy zsákban visszakerültek a ruhái,Apám nem tudta kipakolni,hát én tettem meg.A kapukulcsra ragasztva,ott volt a zsebében a rágó. Ilyenkor mindez feltör bennem,és bár egy csomó szép dolog ért ma reggeltől,köszöntöttek a gyerekek,verseltek,virágot adtak.Még is,számomra ez az emlékezés napja is.

2012. április 22., vasárnap

Mindig..

Valami szülinapi bejegyzés is lehetne itt,hisz épp ez lenne aktuális.
Mégis másról írok..
Ősök..mondtuk ,amikor tinik voltunk.
Vajon így negyven felé miért nem vagyok elég jó,büszkeségre okot adó?Miért kapok mindig kritikát,ahányszor találkozunk?Apukám..
Egész életemben megfelelni vágytam..NEKI!Miért nem lehet legalább a szülinapomon örülni Nekem,Nekünk?Miért nem hangzik el soha,hogy ...Kislányom,büszke vagyok Rád!
Szerinte a gyerekeim mindig neveletlenek, kritikát érdemelnek,és az Ő véleménye szerint néha jól el kéne verni Őket.Miért?Talán csak azért,mert épp úgy viselkednek,mint a gyerekek általában..Nyüzsögnek,szaladgálnak,birkóznak,nevetnek..
Valahogy Ők sem elég szépek,és okosak soha sem..Lesz majd velük elég bajom,mondja Apám..Most kéne jobban csinálnom..
A munkám is..na..Mit ér,amit én csinálok???
Egy ebédnyi idő nem sok,még az is sok belőlünk.Akkor már elfogy a türelem.
Szép családom,gyerekeim,becsületes életem van.Legalább ezen az áprilisi napon büszke lehetne Rám..Kimutathatná,ne csak legyintene egy nagyot az egészre.
Ő ilyen..Nem fog már változni..Mindig ez van..
Rendben,de akkor is fáj..Nagyon fáj!!

2012. április 20., péntek

Hangulat..

Lassan kezdek hangulatba jönni..Akár tavaly..

Sok dolog kavarog a fejemben,és van egy csomó,amiről írnék..lassan egy éve.
Talán nem ma fogok,talán majd egyszer,mert tavaly Április óta érnek,bővülnek.
Mindenesetre az érzés hasonló,mint tavaly.. :) :(

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
(Weöres Sándor)

2012. április 12., csütörtök

Pár mai..

Ateszka megszabadult ma az egyik felső metszőfogától.Elég rég lógott már csak az a fogacska..
Ezen kívül felvételizett a zeneiskolába,gitározni,esetleg csellózni szeretne.
Énekelt,tapsolt ritmust,eszméletlen bátor,és ügyes volt.Az énekre csillagos Ötöst kapott,a ritmustapsra pedig Ötöst.Azt mondták nagyon jó a hallása,és kristálytiszta a hangja. :)Valamelyik hangszerre biztosan bekerül a jövő tanév elejétől.
Az én szakdolgozatom értékelése is megérkezett.
A témavezetőmtől 100 pontból 92 ponttal Ötöst kaptam.
A bíráló már nem volt ilyen bőkezű, 100 pontból 80 ponttal Hármast adott.(Bár +1 pont,és Négyes lenne..)
Kaptam pár kérdést is,melyek alapján meg kell majd védenem a dolgozatot.Erre Április 24-én fog sor kerülni.

Lili kutya pedig beteg lett.elég gyászos volt a helyzet,orvosnál is járt,volt fecskendős itatás,fürdettük is..Estére alakulni látszott.Gyerekek hajszárítóval szárították a szőrét,ettől talán betegebb lett,mint volt.
Nos,ez volt ma.

2012. március 28., szerda

Büszkélkedem

Petra,és Atika mostanság igen sok büszkeségre ad okot,ami a tanulmányaikat,iskolai életüket illeti.Remélem nem kiabálom el!

Nézzük csak..
Petrus indult a Zrínyi matematika versenyen,ahogy jó pár osztálytársa is.A feladatok nehezek voltak.Tanítónénivel,és itthon is sokat készültünk. A verseny súlyát mutatja,hogy az egész iskolából egyetlen negyedikes kislány jutott tovább a területi versenyre.A pontszámok is kiderültek.A tanítónéni elmondta a gyerekeknek,hogy ők hogyan szerepeltek.Kiderült,hogy az osztályból Petrusnak és még egy kislánynak lett a legtöbb pontja.Ez azért szép teljesítmény..azt hiszem.Matekból elég jó a csaj!
A nyelvtan,helyesírás nem a kedvence.A szabályokat még megtanulja,talán alkalmazza is,a tollbamondásban viszont nem remekel.
Most írtak egy dolgozatot,amiben a főneveket kellett aláhúzni.Rengeteget gyakoroltuk,de erről a dogáról nem is szólt előre a tanítónéni. Amikor kikapták a tudáspróbát, I. néni elmondta,hogy csak a legjobbaknak adott rá jegyet,mégpedig ötöst,a többieknek nem.Petra erre úgy gondolkodott,hogy akkor ő nem is figyel(:)) annyira,hisz az ő neve tutira nem hangzik el.Azt mondja..
"Anya,úgy felkaptam a fejem,amikor I. néni mondta,hogy P. Petra!Még a szívem is dobogott.El se akartam hinni."
Sorolta bőszen,hogy kik kaptak ötöst,és kik nem,és hogy egy csomó egyébként nagyon ügyes gyerek bezzeg most nem kapott!
Olyan ragyogó arccal rohant felém a suli előtt.Eszméletlen büszke vagyok rá.
Aztán a hegedű!Már kisebb dalokat is eljátszik rajta.Addig gyakorol,míg a húrok nyoma látszik az ujjain.No,erre mondjuk néha biztatni kell..mármint a gyakorlásra..
Ma pedig izgul a rajzverseny miatt.Amíg vár engem tanítás után,mindig megnézi a faliújságon az összes lehetőséget versenyekre,pályázatokra.Múltkor festett tojásokkal neveztünk a helytörténeti múzeum versenyére is..
Szóval a sok munka meghozza gyümölcsét!
Ahogy ez látszik Atinál is.
Atika szólót énekel a közelgő népdalversenyen.A fiúk közül egyedül ő. Népdalcsokra van,amit a tanárnéni állított össze.Minden este zeng a ház az Esik az eső..kezdetű daltól..Közben Petra hegedül..:)
Atikáék tanítónénije hosszabb hiányzás után tért vissza.Megdicsérte Atit,hogy mennyit ügyesedett matekból.A vártnál sokkal jobban tudja pl. a tízes átlépést.

Az írás Atinak se a szíve csücske.Grafomotorosan kicsit éretlen volt,mikor iskolába ment.Írtam is,hogy nem számítok gyöngybetűkre.Nem is voltak azok..
Tegnap viszont két 100% -os ,csillagos írás produktumot hozott egy felmérés kapcsán.Sőt,az írásfüzetében is gyönyörű oldalak születtek,melyekre csillagot kapott.
Ő is szívből tud örülni..Olvasni pedig folyamatosan tud,neki csak kétszer kell gyakorolni egy oldalt(tanítói engedéllyel)míg a többieknek háromszor.
Most épp gitározni szeretne,így áprilisban őt is beíratom a zeneiskolába.
Nem mondom,akadt az év során pár cirkuszos,duzzogós ,tanulni nem akarós délutánunk,és néhány nehezebb pillanatunk.Most jó irányba gurulnak a srácok.