Bátyókának is igen komoly tesó.Szabira mindig érzékenyen reagál.Amint sír,megy és segíteni próbál.Szabinak épp bili próbálkozása akadt,főleg azért,mert mostanság nehezen jön ki a végtermék nála.Ati fogta a Verdák c. könyvét,Szabi mellé,a földre telepedett,és vigasztalásul "olvasott" a kicsinek a könyvből.Remélte,hogy eltereli a figyelmét.
Este szabi fáradt volt,semmi nem volt jó neki.Próbáltam lefektetni,de attól is csak üvöltött.Leültettem a kanapéra.Ati mellé kucorodott,és próbálta megnyugtatni.Duruzsolt neki,hozta a takaróját,hogy betakarja vele.Aztán magyarázni próbálta a világ folyását.-
-Most komolyan mondom neked Szabi!Figyelj rám!
Azt hittem megzabálom,annyira kis édeske volt!
Olyan jó látni,hogy ennyi törődés,szeretet lakik benne.Jó,hogy ilyen jó testvérek.
Délelőtt is épp ezt gondoltam,amikor az uncsiöcsik névnapjára kéz a kézben ment a két nagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése