ENYÉM

Szabi..Megfogja az arcom két oldalról,és azt mondja nekem,hogy:
-ENYÉM!
Az ember nem győz meghatódni!A gyermek pedig már birtokol.Birtokolni vágyik,mint ahogy mostanában minden mást is.Nem csak engem,de az ételt,játékot,szobát,ágyat,mindent!A maga szintjén persze.
Este öltöztettem a pizsamába.Ott volt a maci,amit a sógoroméktól kapott Karácsonyra.Azt mondta:
-Enyém,kaptam Kajácsomko!
Ez az a furcsa helyzet,amikor a gyermek olyan dolgot idéz fel,ami még a verbális kor előtti.Jó,ez itt nem teljesen igaz,hisz jó pár szava volt már másfél évesen is,de sokkal kevesebb,mint most.Emlékszik rá,mert emlegettük,de mégis hihetetlen kis alak!Imádom!