Munkanélküli

Mától egészen holnapig munkanélküli vagyok,legalábbis jogi szempontból.
Felmondtam ma a suliban,ahol dolgoztam.Bementünk a gyerekekkel.Mindenki örült nekem.Csodálták a gyerekeket,engem,hogy milyen szépen kigömbölyödtem...
Néztem az ismerős arcokat,a falakat ,amik közé szinte még gyerekként jöttem. Sok szép,és jó emlék köt ide.Furcsa érzés volt a papírokat aláírni,és megszakítani a munkaviszonyom.
Emlékszem ,amikor a pedagógus bálon beöltöztünk,és színdarabot adtunk elő a szülőknek.Én voltam a Holle anyó szorgos lánya. Az igazgató pedig a kakas,aki a kút mellet kukorékolt.
Emlékszem a gyerekek nevére,arcára,akiket én okítottam.Egy-egy izgulós bemutató órára.A teremre,ahol még máig látható a kezem nyoma.A kolléganőre,akitől olyan sokat tanultam anno(Köszönöm ILI!) Az elismerésre,és néha a nehéz napokra.
Nehéz ,amikor változik az életünk,de ez viszi tovább.
Holnap kezdődik valami új,ami kicsit megrémít még.Remélem nem bánom meg,hogy ilyen nagy falatot szakítok az életből,legfőképp a gyermekeimnek szeretném minél zökkenőmentesebbé tenni...