Tegnap este kicsit nyünnyedt volt,és nem akart vacsorázni.Aztán fürdeni se volt nagy kedve,pedig imád.Lefeküdt a kanapéra,és aludni akart.Picit később közölte,hogy fája a feje, és rövidesen a lába is.(Megjegyzem,hogy a lábfájás emlegetése nekem a legszörnyűbb mondatok közé tartozik.)
Megmértem a lázát,de akkor még nem volt hőemelkedése sem.Lefektettem őket,tettem-vettem,vasaltam,amikor is sírni kezdett.Csillogtak a szemei,és bizony be is lázasodott.Szerencsére ma nem volt amúgy sem ovi,mert kirándulni mentek az óvónénik.Apa is itthon volt,így nyugisabban indult a nap.Reggel kicsit elevenebb is lett,így elmentem dolgozni,de minden szünetben hívtam apát.Végül belázasodott ismét,így kapott egy kis Nurofent.Hazafelé beugrottam a kínai üzletbe ,és vettem két kis gyerekesernyőt,mert már régen vágynak rá a srácok,főleg Atika.Reméltem,hogy fel tudom vidítani vele.Bár nem volt kifejezett fiús darab egy sem,egy kivizöld -fehér esernyőt azért elhoztam neki.Nagy volt az öröm,amikor beléptem az ajtón.
Imádom,hogy amikor hazaérek már messziről kiabálnak,és rohannak elém!ANYA!Ölelnek,meg nevetnek.Nincs jobb érzés ennél.Most még az esernyőket is meglátták a kezemben,hát igazán nagy volt a vidámság.Egész délután le se tették.Atika kicsit jobban lett,a kertbe is kikívánkozott.Egyszer fájlalta csak a fejecskéjét,de estére sem lett lázas.Remélem hamar túljutunk ezen a betegeskedésen,és a többiek nem kapják el!
Remélem semmi komoly, és már meg is gyógyult!
VálaszTörlésHa mégsem így lenne, akkor jobbulást!
Köszi Timi!Aranyos vagy!
VálaszTörlés