2009. június 26., péntek

Jacko

A kocsiban hallottam,hogy elment..
Gyerekkoromat ,ifjúkoromat végigkísérte a zenéje. A nyolcvanas években sajátos táncstílusát utánozták a fiatalok ezrei.Aggódott a Földért,és jótékonykodott.
Külsejének változását sokan követtük,és figyeltük aggódva,hogy mi is lesz ennek a vége..Ez mindig meglepett..Egy ilyen tehetséges,híres ember mennyire nem tudott azonosulni saját identitásával,bőre színével...
Az ő számaira roptuk a dizsiben,ezen számokra lassúztam a srácokkal,és csókolóztam először életemben.Nem rajongtam érte,de szerettem a zenéjét. Máig elolvastam,ha bármi megjelent róla.Pár éve a botrányokat,később egészségének romlását.Sokszor rémülettel töltöttek el tettei,de mindig örömmel hallgattam a zenéjét.
Elment,vele együtt a fiatalkorom romantikájának,hangulatának egy része is távozott.
Megdöbbentett a hír,hihetetlen..
Sajnálom..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése