Érzkeny gyomrú..

Nem is ez a legjobb szó..Érzékeny emésztőrendszerű.
Mégpedig az összes gyerekem.
Amint felveti a környéken a fejét valami hányós-hasmenős csoda,ők nem restek azonnal elkapni.
Petrának először a hasa fáj,sír,aztán jön a végtermék áradata is.Ezután szokott Ati bekapcsolódni,és manapság Szabiból is folyik már a cucc.
A velencei kiruccanás estéjén kezdődött,illetve a hasfájást már emlegette előtte is Petra,és volt apróbb tünet is,de hamar múlt..aztán mégsem..
Tegnap egyedül voltam a három gyerekkel,így evidens ,hogy babakocsival sétáltunk be a városba.Én öngyilkos merénylő.
Az egyik szomjas volt,bár volt mit inni,a másiknak a hasa fájt,a harmadik meg nem akart beülni a babakocsiba.Ott ülni viszont muszáj volt,mert a kreatívoshoz ,és papírboltba is betértünk.A papírboltos bácsi alig várta,hogy a három gyerekes némbertől szabaduljon,megjegyzem tudtam osztozni az érzéseivel.Szabi fejhangon kiabált,és próbált ledobni mindent,amit elért.Atika egy ceruzáért nyöszörgött,Petra pedig a 85milliomodik tolltartót emelte le a polcról.Az ajtót is nyitva hagytuk,így a légkondi is hiába ment.Igyekeztem mindegyik gyerekemet a megfelelő mederbe terelni,ajtót rohanvást becsukni.No,itt következett azon rész,amikor Petra vonaglani kezdett a hasfájástól,és közölte hogy a WC-re kell rohanni.(Okos anyu,valahogy nem számított erre..)Gyorsan fizetni igyekeztem,majd elhagyni az üzletet,kitöltve a vásárlói kupont is,meg egyik gyereket sem otthagyni a helyszínen.Kiérve a gyermek már jobban volt.Elmentünk hát a kínaihoz,hogy ebédet vegyünk.Mégis hétvége van,adjunk az érzésnek.Bár ekkor már felmerült bennem,hogy a srácoknak tán valami diétásat adok inkább...:)
A kínaiban aztán Atesz is rákezdte:
-Anya,fája a hasam !
Végül a következő kép tárult elénk:
A két fülkés mellékhelyiség(Melyet csak egy nem működő harmonika ajtó választott el az étkező résztől..)mindkét lehetőségén az én magzatom trónolt.Mindkettő kiabálta,hogy:
-Anya,fáj a hasam,és ne csukd be az ajtót!
Mindeközben Szabi a háttérben vonaglott,ordított a babakocsiban,hajigálta a cipőit szanaszét.Itt vettem észre,hogy a sapi nincs is meg,mert különben azt is eldobta volna.
Miután nehezen,sűrű elnézések közepette kijöttünk az étteremből,ismét a papírboltos sokkolására tértünk be,hogy a kis sapinkat nála keressük.Azonnal felém nyújtotta,csak az üzletbe ne jöjjek be ismét.
Hazatértünk,és a bilit is bevetettük,mert biza a WC gyakorta volt foglalat.Pelenkából is több fogyott ,mint szokott.
Estére azért javult a helyzet,és úgy fél kilenc magasságában már palacsintára vágyott a nép,ha lehet Nutellával..Ötleteik,azok vannak.
Ma reggelre mindenki rendi,pancsizik,szaladgál,én meg heverem ki a tegnapot!