Gondolkodom,és muszáj írnom..Bár a blog manókákról szól,vidám ,kedves dolgokat tartalmaz,néha kiegészítve Anya okoskodásaival.
Manókákról,akik édes naivan élnek itt,ebben az országban.Akiknek szépen süt a Nap,és igazán gondtalanok.Manókákról,akiket óvunk,védünk,féltünk,és igyekszünk megadni mindent nekik.Körülöttünk zúg valami egy ideje,amivel nem tudok mit kezdeni.Leginkább félek,olyan igazi,felelős,felnőtt félelemmel.
Zúg valami,ami rémisztő,és sokszor olyan igazságtalannak,olyan elfogadhatatlannak tűnik.
Amikor gyerek voltam olyan sokszor hallottam a szüleimtől,hogy nekünk majd jobb lesz.Mi szabadon fogunk élni,meglesz mindenünk.Mennyire várták ők,ott,akkor a változásokat.Milyen lelkesek voltak,amikor a várakozásaik beteljesülni látszottak.
Emlékszem még a magam első választására.18 évesen,érettségi előtt mentem büszkén,és őriztem a nemzetiszínű oklevelet,a kis érmével.
Mindig hazaszeretetre neveltek.Becsületre is.
Világ életemben tettem a dolgom,ahogy a családom is.Nem loptam,nem hazudtam,tanultam,dolgoztam...
Egy ideje már zúg valami,ami biztosan nem az,amit megálmodtak a szüleim.Nem érzem a nagy szabadságot,és a jólétet,amiről meséltek,amit álmodtak nekünk.
Miért vág gyomorszájon,amikor a kisfiam szájából hallom a kis strófát?
"Piros,fehér,zöld
Ez a Magyar föld!"
Miért van az,hogy emberektől újabb,és újabb dolgokat vesznek el,nem csak anyagiakban,hanem önbecsülésben,eszmékben,hitben?
Emberektől,akik becsületesen,dolgoztak,tanultak,hittek.
Válság van,értem..Értem a lényegét,csak épp fel nem foghatom.
A 6 és 4 éves srácaim is felfogják már,hogy valami van.
Szinte adekvátan használják az alanyi jogon járó családi pótlék meghatározást,és a megszorítást.Hallják,érzik.Talán nem kéne,de szinte elkerülhetetlen.
Véleményük is van róla.
"A családi pótlék a gyerekeké,azt akarják tőlünk elvenni?"
"Mi itt hátul lakunk,ez itt védett hely,ide nem jöhetnek."
Ők is félnek?..
Miért is írok erről..mert csodálkozom,és lesek,mint a luki nyúl,hogy hol is élünk mi?
Szeretném kizárni,és megvédeni őket ettől.Ma már odáig jutottam,hogy a Híradót is elkapcsolom,mert egyszerűen sok.
Néha úgy érzem,hogy az emberekbe,az őszinteségbe,a józan észbe vetett hitemet veszítem el.
A Nap meg szerencsére süt,a kis mikro környezetben nyugi van..látszólag.
Sajnos a nagy egész meg zúg,egyre inkább..
Csilla, ugyanezen agyalok én is. Sokat.
VálaszTörlésHa engem kérdezel(és talán r-vTimi is ezen a véleményen van) amíg nem lógnak a mocskok a lámpavason, nem számíthatunk sok jóra :( ez a szomorú igazság.
Sok jóra semmiképp.Bár én már a kevesebb rossznak is örülnék.Valamiféle katarzisra vágynék végre.Társadalmi igazságtételre,arra,hogy csak úgy zötyögjön a szekér.Nem is kell luxus,csak legyen mindenkinek elég a nyugodt megélhetéshez.Tudjunk örülni felhőtlenül a gyerekeinknek,lássam,hogy lesz jövő nekik.
VálaszTörlésNem tudom,de a jelenlegi,és évek óta tartó feszültség,félelem..nagyon elég..