Tegnap Szabi felállt.Igaz,azóta nem tette,de akkor is ez volt az első ilyen eset.
Sokat térdel,sokat mászik,rengeteget pakol.
A gyerekek utálnak maguk után összepakolni,így tegnap este szétszórva marad ismét az építőkocka.Szabi módszeresen felvette,és bedobta a dobozába.
A kiskonyhát még mindig imádja rámolni.Sokat üldögél előtte.
Egyre agresszívebb babababa sorozatokkal nyűgözi le a társaságot.
Egyre nagyfiúsabb,ami érthető is.Sokszor gondolok arra a csodás érzésre,amikor tavaly vártuk őt.Ilyenkor kezdtem tervezgetni a szobáját,vasalni a kisruháit.Olyan nagyon szép emlék.Hihetetlen,hogy máris vágyom erre az érzésre... :)
Gratulálok a nagyfiúnak!
VálaszTörlés