Rég vágyott már egy babakocsira,olyanra,ami épp Pankának való.
A kor szelleméhez hűen futárral,neten rendeltem meg a kis kocsit.Valahogy nem volt így az igazi.
Hiányzott a válogatás,keresgélés izgalma,a nézegetés,hogy elképzeljem a kislányom vele,úgy,hogy a kezemben van a kiválasztott darab.Talán régimódi vagyok.
A futár persze nem találta a címet,és délután 5 helyett,már 11-kor hívott,hogy itt van az utcában.Kértem,hogy jöjjön be a tanácsadóba,mert nem erre az időre kértük a szállítást,és én dolgozom.
Lényeg,hogy meglett.Nagy volt az öröm.
-Olyan ,mint anya kocsija,olyan a tolókarja is!
Így szónokolt Petra,és tolta lelkesen.Kíváncsi vagyok,meddig lesz érdekes.
Aztán, jó tesóhoz híven, össze is vesztek rajta.Főleg Szabi akarta tolni a kocsit,és itatni a cumisüveggel a babát.Hiába,nagy buli ez na.
Szabi! a gondozónéni ma ismét szólt,hogy elég huncutka lett a gyerek,már rosszalkodik is.Megfordult a fejemben egy pillanatra,hogy mindjárt gyermekpszichológushoz rohanok,de elvetettem. :O
Így a harmadiknál már tudom,hogy a világ számára csak egy a sok közül,és bizony nem mindig csak dicsérni fogják.Nem is lesz mindig szebb,és jobb ,mint a többi.
Este, a fürdetésnél egy harapásnyomot is találtam a hátán,de azt hiszem ez is része a dolgoknak.Elkerülhetetlen.Nyilván nagyon rossz,és sajnálom,de máskor meg ő harap meg mást..
Készült jó pár szép fotó is,bár ők közel nem a világ legszebb gyerekei az ünneplő tömeg szerint..Nekem ,nekünk a legszebbek.
(Kicsit csípős hangulatomban vagyok..azt hiszem..Senki meg ne haragudjon..)
Petra pedig tegnap megkapta a furulyáját is.Ma már el kellett játszani rajta a Zsipp-zsupp kender zsupp c. nótát.Nem ment neki tökéletesen,mert ő sem az.Így ő,és még páran csak piros pontot,és nem piros csillagot kaptak.Egy ideig fontolgattam,hogy bántson-e a dolog,de letettem róla.A matematika tudáspróbára viszont piros csillagot kapott,mindjárt a tájékoztatóba.Ezt valamiért fontosabbnak ítéli anyai szívem,és igen büszke vagyok.Na jó,az osztály 27 főből áll,és 23 kapott ilyet,de akkor is..
A suliban is megünnepelték,vittünk rágcsálnivalót,és a névnapja okán MINDENKI játszott vele,még a közkedveltek is.
Ateszka borzalom hisztériás lett,gyakorlatilag mindenért sír.Lassan én is.Ráadásul olyan "gyönyörű"káromkodásokkal tér haza az oviból,hogy csuhaj!
Jó,persze ezt sem lehet kivédeni,és eme gyermek sem tökéletes.
Rövid,kicsit kusza összefoglalóvá teljesedett a névnapi bejegyzés.Épp ilyen kusza vagyok mostanság.
Estére volt szagos póni is a tesóméktól,meg Micis filctoll,amit beleraktunk a tolltartóba.Éppen elkelt,mert csúfolták már a lányok,hogy nincs a tolltartójában filc.Igaz a táskában akad két csomag is.Ez is a közösségi léttel jár,bár biza néha nehéz.
Ilyen vannak mifelénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése