2009. november 27., péntek

Szerelem

Petrát ismét kerülgetik a fiúk.
Illetve ez most amolyan kölcsönösnek tűnik.
D. rám van szállva!( Szép magyarosan.) Folyton nevettet,meg jön oda hozzám,ölelget.Megkérdeztem,hogy te most szerelmes vagy belém.Azt mondta igen,és megölelt,én meg visszaöleltem.
Én persze visszakérdeztem,hogy akkor ő is szerelmes D-be?Mire azt volt a válasz,hogy igen.Közben lányos zavar,és huncut mosoly jellemezte a csemetét.
Aztán kisvártatva közölte,hogy B.P. is szerelmes belé,mert ő is rá van szállva.
Itt már nem mertem visszakérdezni,hogy kölcsönös-e a dolog.Nehogy meglepődjek.. :)

Meglepődni azért volt okom.Kiderült,hogy egy napközis társ nagyjából felvilágosította az én kicsinyke lányomat.Ráadásul kislány volt az illető.Petra szépen elmondta a részleteket,én meg igyekeztem becsukni a tátva maradt szám.Mik vannak manapság?A gyerek még 7 éves sincs,de már képben van.Hol van már a gólya?Ráadásul nem is én mesélhetem el neki...mikor kicsit nagyobb lesz..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése