Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Fourth Birthday tickers

2009. május 11., hétfő

Majomdarab (9)

Történt egyszer,úgy tegnap előtt,hogy Petruska egy műanyag majommal játszott.Ez egy ronda ,narancssárga majom,ami még az én gyerekkoromból maradt ránk.Apukám perverz szokása volt,hogy karácsonykor a szépen feldíszített fa tetejére helyezte..amúgy záró elemként.
Nos,Petra kitekerte ezen majom fejét,és karjait a helyéről.Az,hogy mi okból tette, rejtély maradt.A kitekerés során a kart záró picike műanyag korong leszakadt a majom végtagjának belsejéről.
Legnagyobbik gyermekem büszkén mutatta,hogy ő mit talált.Nem kellett sokat gondolkodnom azon,hogy hol találta.Megkértem szépen,hogy mielőbb dobja a szemétbe,mert még véletlenül lenyeli a kicsi.
A drága gyermek persze nagy,és okos,de mégis GYEREK,így nem a kukába dobta a kincset,hanem egy laza mozdulattal a konyhaasztal alá helyezte,és rohant tovább játszani.(Néha hihetetlen gondoskodó,néha kicsit figyelmetlen a csaj.)
Én térültem,fordultam,mosogattam,teregettem.Sajnos felelőtlen voltam,mert nem ellenőriztem a majomdarab sorsát.Felébredt a kicsi,akit letettem a földre,hogy felfedezze környezetét.Az első célpontja(mondanom sem kell)általában az asztal alatti bunki.Közben a nagyok is betértek az udvarról,hogy közös erővel mézeskalácsot süssünk,így "nyárvíz" idején.Szabi egyszer csak borzalmasan fuldoklani kezdett,öklendezett,sírt.Én őrjöngve kaptam ki az asztalnak aljáról.Próbáltam ledugni az ujjam,hisz gondoltam,hogy valamit lenyelt.A két nagy szintén ordított,sírt ijedtében.Szabi még inkább,mert nem értette,hogy mit akarok tenni vele,és kellemetlen volt számára az én tevékenységem + megijedt a kiabálástól,sírástól.Végül alább hagyott az fulladozás,és pár könnycsepp legördülte után mosolygott is a baba.
Petra mélyen lesütötte a szemét,amikor kérdőre vontam a bizonyos majomdarab sorsával kapcsolatosan.Hamar kiderült a turpisság,hogy biza a legkisebb gyermek egy piciny majomdarabot fogyasztott el az imént.
Egyetlen gyermekem sem nyelt le eddig semmit.Nem is volt ennyi lehetőség rá,hisz Petrának nem volt nagyobb tesóka,Ateszkának meg akkor még "csak" Petra.A játékok pedig évről-évre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre,és egyre apróbb a méretük.
Először nagyon bizonytalan voltam abban,hogy mit is tegyek.Láttam magam,hónom alatt a gyerekkel,meg a többivel slusszkulcs után nyúlva rohanni ki az ajtón,és tépni az orvoshoz.
Aztán beugrott egy távoli kép egy anyatársról is,akinek pénzérméket fogyasztott rendszeresen a gyermeke.Eszembe ötlött egy a neten küldözgetett,jópofa iromány is a sok gyerekes létről...a lenyelt pénzérmékkel csökkentett zsebpénzről.
Végül felhívtam Apát,aki az első pánik után várakozásra intett...mondván biztosan kikakilja.
Délután a bátyám már egyenesen "majomdarab perselynek" becézte a dedet.
Azóta kakit lestünk szorongva.Átfésültük minden apró területét a pelusban.Petrára néha mardosó önvád tört rá,amit én a magam felelősségének emlegetésével igyekeztem csökkenteni.Mondtam,hogy én vagyok a felnőtt,és nekem kellett volna jobban figyelni.Ez persze totál igaz!(Ráadásul Szabinál ez volt a legnagyobb fóbiám,látván a lehetőségek tárházát.Mióta mobilis,mindig attól félek,hogy lenyel egy lehetőséget.)
A kaki tegnap nagy bánatunkra majomdarab mentes volt.
Ma ellenben a reggeli végtermékben ott figyelt a pici,narancssárga korong.
Nagy volt az öröm mifelénk!
Apa az imént meg is kérdezte,hogy eltettem-é emlékbe,vagy kidobtam az ELSŐ lenyelt tárgyat(ami remélem az utolsó is volt).Nem,én biza kidobtam pelenkástól.
Tanulság tehát:
-Ne csavarjuk ki műanyag bábuk végtagjait,amikor 1 év körüli gyermek van a családban.Amennyiben mégis,a leeső részeket dobjuk ki!
-A felnőttnek mindenre oda kell figyelni,ha mégis baj történik sosem a nagyobb gyermek felelős érte.
-Ne adja Isten,de ha gyermekünk egy-két forintos nagyságú tárgyat(Mekkora is volt?) mégis magáévá tesz,bízhatunk abban,hogy pár napon belül magától visszaadja azt,az őt körülvevő környezetnek!
Nagyon oda kell figyelnünk,annál jobban,mint azt bármikor is gondolnánk!

2 megjegyzés:

  1. Nekem Karcsi úgy 8 hónaposan a mobilomról evett le egy gombot. Mindig hagytam, hogy játszon vele. Aztán egyszer elkezdett köhögni a játszón és mire kettőt néztem, lenyelt egy lapos, enyhén hegyes sarkú 1,5cmX0,5cm-es téglalap alakú gombot. Két napig sík ideg voltam, aztán végre megjelent a pelusban. Szóval átérzem az aggodalmadat! Korábban én is elképzelhetetlennek éreztem, hogy ilyen történjen, mert "mindig" figyelek.

    VálaszTörlés
  2. Én is
    abban a hitben voltam,hogy mindig,és eléggé figyelek! :)
    Nem lehetett semmi ez a mobil gomb se.A
    korongnak legalább nincs éles sarka.Szerencse,hogy ezen dolgok könnyedén távoznak.

    VálaszTörlés