2009. július 16., csütörtök

Várakozás

Amikor valamit nagyon várunk ,annyi érzés kavarog bennünk.
Tervezgetünk,próbáljuk elképzelni,hogy majd milyen is lesz az,amit várunk.Nap,mint nap eszünkbe jut,a képzeletünk színes képeket fest elénk.Milyen csodás is az emberi gondolkodás.
Én ,amolyan gyerekes örömmel vágyakozó,várakozó felnőtt vagyok.Képes vagyok a srácokkal együtt számolni ,hogy hányat kell még aludni.
Igazából szeretem ezt az állapotot.Még nincs meg a beteljesülés öröme,de épp ott,előtte állunk.
Emlékszem,hogy a gyermekpszichiátria tanárunk mondta ezt a szenvedélybetegekkel kapcsolatosan.(Milyen elvont hasonlataim tudnak lenni..)A drogosnak is az a legboldogabb pillanat,amikor közelít már a tűvel,de még nem szúrta be az anyagot.Na,jó ez durva..de ezt mondta.
Én is ezt érzem,hogy már mindjárt itt van,amit annyira várunk,és milyen jó érzés is ez.Mégsem kezdődött még el,még nem telt belőle egyetlen nap sem el.Még nem fogy,még nem múlik.Mégis mindjárt elkezdődik!Jaj,nagyon izgulunk már!
Napok óta bőszen mosunk,ami egy 5 fős nagycsaládnál két teli szárítót jelent napokon keresztül.
Szabinak is bevásároltunk már,annyi babahami lapul szatyrokban,hogy már azzal tele is van kicsinyke csomagtartónk.A gyerekeket megleptem napszemcsikkel,meg klassz kis cuccokkal.Naptejekkel fegyverkeztünk fel.Sőt ,még Apának,és magamnak is vettem pár ruhadarabot
A vaslót már el sem teszem,lassan szobadíszként funkcionál.
A manók is egyre izgatottabbak,aminek következtében nehezen alszanak el,és igen nehezen fegyelmezhetőek.Fel vannak pörögve.
Várakozunk hát,ezerrel!

1 megjegyzés:

  1. Hát aki kinn száríthat, az telepakolhat akár 2-3 szárítót is;) De nálam is a legelső legszembetűnőbb jel az volt, hogy folyton mostam...
    Jó nyaralást!

    VálaszTörlés