Péter is,meg Pál is elmúlt már.Családilag viszont még nem ünnepeltük meg,mert a bátyámék nyaraltak.Ma összejött hát a család,és megünnepelte a két uncsiöcsi nevének napját.
A gyerekek kissé frontosak voltak,így a dolog nem volt épp zökkenőmentes.Hol egyik,hol másik bömbölt valamiért.Az ünnepeltek nehezen viselték központi szerepüket,Petra pedig ezen szerep aktuális hiányát.
Ateszka még tegnap,egy ejtőernyős ugrást hajtott végre a kisebb kanapéról.Ugrásának célpontja a nagyobb kanapé lett volna.Zuhanás közben a lábait is maga alá húzta,így a landolás során szájon vágta magát a saját térdével.Ömlött a vér,bömbölt a nép ...Anyával az élen.Jól megijedtem.Mára tehát igen vastag ajakkal rendelkezett a kis csóka.Ő meg ezért volt kissé kezelhetetlenebb állapotában.
A picik elfáradtak,Szabi bevetett anyait-apait ,hogy jelezze ..ágyban a helye.Hiába..5 gyerek,az 5 gyerek.A legidősebbek is csak 6 évesek.Mindent összevetve jól éreztük magunkat.Az étel finom volt,és jót beszélgettünk.
Amikor aztán Szabimanó felébredt,épp kint mozgott Morci,a kutya.
Szabász teljesen odavan érte.Sikít ,amikor meglátja.Nyúl át a kerítésen,kiabál,ugat.A kutya sem rest,jön oda hozzá.Ilyenkor azért a manó kevéssé bátor.Játék a tűzzel,azt hiszem épp erre találták ki a mondást.Fél is tőle,de meg is fogná.Nyúl,de közben sikongat,és elkapja a kezét.Az összhatás igen bájos.Morci gyerekbarát,türlmes jószág.Vannak edzőpartnerei.Keresztfiam is gyúrja rendesen.
Ilyen volt tehát az uncsiöcsik nevének napja.
Ők a két kis madár..aki ül a fán..egyik Péter...másik Pál! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése