Tegnap vettem egy kismedencét ,mert Szabi a nagytól fél,nem lehet belerakni.Mondjuk ezt annyira nem is bánom,mert én is féltem tőle őt.Apa bátor,ő babausziban beletette volna.
Felfújtuk a kicsit,hát még szárazon,a szobában is ordít tőle ez a bátor vitéz.Volt a medencében úszógumi,és labda is.Az úszógumitól magában is üvölt,még a szája is reszket.Van egy olyan érzésem,hogy nem ver majd le hatalmas fürdéseket a kis csóka.
Délutáni alvás elég nehézkesen ment.Petra,és Ati egymást átölelve aludtak el végül.Szabi még soká nyüzsgött.(A homlokán éktelenedik egy jóság csík,amit egy könyv sarkával sikerült elkövetnie.A könyvek visszavágtak pusztítójuknak..Eléggé megijedtem..)
Délután átmentünk Móniékhoz.Nagyon örültek Szabinak,hisz most már nem találkoznak minden másnap.Hiányolják a kis manót.Szabi bemutatta járástudományát,amit azóta tökéletesre fejlesztett .Hatalmas üdvrivalgás fogadta.
A kertben ipari méretű medence akadt,így a két nagy őrület nagy pancsit vágott le.
Sőt,akadtak kölyökcicák is.Nagy sikerük volt,főleg Szabinál.Amit művelt velük,az emlékeztetett egy Enci nevű,kortárs állatbarát képeire.Az egyik cicát konkrétan a fülénél fogva kívánta felemelni.A másikat meg alig tudtuk elvenni tőle.Közben folyamatosan mondogatta,hogy:vau-vau-vau...Főfogalom alatt definiál. :)
Úgy este hat körül megérkezett a menetrend szerinti,trópusi vihar is,ami a lakásba űzte a népet.A srácok az esőben sem akarták elhagyni a vizet,mondván,hogy már úgy is vizesek...Ezt az érvet persze nem tartottuk elég erősnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése