2 év...

Tegnap a Baross utcában jártunk Apával.Ott van ugyanis egy Fakopács játékbolt,ahol is ajándékot készültünk venni a legkisebb gyermekünknek.
Apának szokás szerint sürgető szüksége mutatkozott,ahogy a kocsiból kiszállt.Bementünk hát az I-es nőire,hogy használjuk a mellékhelyiséget.Apa aggódott egy kicsit,hogy megkérdik,minek jöttünk.Én megnyugtattam,háromszor szültem itt,minimum,hogy frappáns választ tudnék adni.UH-ra jöttünk,vagy bármi más..még a dokik nevét is tudom.Aztán odabent kismillió emlék rohant rám.Apa még meg is jegyezte,hogy tán nem a legjobb ötlet,hogy ide jöttünk be,mert még talán ez is egy lökést ad nekem,hogy megint baba teremjen a pocimban.Ja,kérem az csak úgy megy,hogy az ember bemegy egy nőgyógyászati klinikára.
Lementünk a büfébe is kávét inni,sütizni.Épp úgy ,mint számtalan esetben a 3 várandósság alatt.Járt az agyam..Az alagsori UH,ahol megmondták annak idején,hogy egy kisfiú lakik ismét a pocimban.A várandós ambulancia,ahol rengeteget vártam a tömegben arra,hogy végre CTG-re kerüljek.Számomra ez az épület mindig szívmelengető lesz,még a hibáival együtt is.Valahol úgy érzem,hogy minden kövecskéje őrzi az életünk legboldogabb perceinek egy-egy emlékét.
Nyilván nem hagytam ki a lehetőséget,hogy pedzegessem a 4. babát..Már csak ilyen vagyok.Talán Apára is erősen hat ez a hely,mert picit beleegyezzőbb,engedékenyebb volt.Időhatárt szabott,hogy majd akkor,ha..Talán abban reménykedik,hogy addigra elmegy a kedvem a pelenkázás újrakezdésétől.37 évesen...szerintem téved,lesz hozzá kedvem!
Ma reggel fél hatkor ébredtem arra,hogy egy fülig máris maszatos,kétéves ugrál a fejemen.A szája szokás szerint széles mosolyra húzódott.Csokis volt a lelkem,mert megtalálta valami dugi készletét.(Néha a ruhák közé rejt egy kevés tartalékot.)
Két éve ilyen tájt törtek rám azok az erős fájások...
Nagyon meg akart születni,és rendesen dolgozott érte.Ő volt az első,aki igazán,határozottan ki akart bújni.Máig ilyen,határozott.
Igaz rá,hogy neki mindig jól ég a szénája.Amikor viszont valami nem tetszik neki,bizony cudar hisztis tud lenni.
Vidám kis fickó,aki a jég hátán is megél majd.
Nagyon gyorsan eltelt ez a két év.Minél többedik gyerek,tán annál gyorsabban megy az idő,hisz annál több a feladat.Nagyfiú,aki anno oly picike volt.
A születésnapok is olyan pillanatok,amikor az ember megáll egy-egy percre,és összegez,számot vet,végigveszi a szép,és nehéz perceket.
Az őszinte,naiv derű költözött újra hozzánk Szabi születésével,és ragyogja be máig a családunk napjait.
Nagyon szeretjük a kis kétvéset mindannyian!
Paraméterei: 14 kg,84 cm
BOLDOG SZÜLINAPOT SZABI!


Kiegészítés:Második szülinapra semmi nem lehet jobb ajándék,mint a bárányhimlő!Ma estére totál tele lett pöttyel...:(