Fejlesztés?

Most,hogy elkezdődött az ovi,meg a suli,és én is suliba járok,meg elkezdtem ovisokkal vizsgálódni,és mert annyi minden kavarog a fejemben..na meg azért,mert nemérgiben olvastam itt egy anyatárs ezzel kapcsolatos gondolatait..így én is leírom,amit látok,érzek.
Miért is van az,hogy nő a tendencia?Nő-e a tendencia,és valóban egyre több kisgyerek szorul fejlesztésre?
Miért fejlesztjük az amúgy jó intellektusú kisgyereket is,ha egyszer a természet volt olyan bölcs,és megadta az utat?
A fejlődéslélektan ugye azt mondja,hogy amennyiben a kisgyermek megkapja a kellő ingert,lehetőséget,és a kognitív funkció kielégítően működnek,úgy fejlődik ő magától is szépen..Tényleg,ez így igaz.

Szerintem nagyon megváltozott a világ.
Hol is kezdjem?Mindjárt a legfontosabb,és a legalapvetőbb egységnél,a családnál.
Régen a nagyszülők is szerves részei voltak az életünknek.Az ő lassabb tempójuk,nyugalmuk egy más dimenziót adott a kicsiknek.Ők hintáztattak a lábukon,így ingerelve a vesztibuláris rendszerünket is.Ők meséltek hosszasan,és volt idejük,meg energiájuk megválaszolni a legeslegnehezebb kérdéseket is,amit egy pici feltehet.Így nőtt a szókincs,a tudás.
A nagyik sütöttek sok sütit,a munkában mi is aktívan részt vehettünk.Gyúrtuk a tésztát,így kaptak ingert a kéz finommozgásai,tónus stb..A sütikészítés közben a sorrendiség is megfigyelhető volt,mert a fázisok sorrendje nem mindegy pl. egy poginál.
A mai nagyszülők vagy dolgoznak még,mert muszáj,vagy kellően modernek,és más ingereket adnak az unokáknak,vagy sajna lestrapáltak..Nyilván vannak klasszikus nagyszülők is,de mégsem él már együtt úgy,az az igazi nagycsalád..mert eleve későn vállalnak gyereket a nők.
Itt egy újabb kérdés merül fel mindjárt.
Vajon mennyi gyerekecske az,aki ténylegesen ilyen-olyan sérülés miatt(szülés alatt,méhen belül..stb..)szenved valamiféle részképesség gyengeségben ,zavarban,vagy küzd magatartás problémával..?Mennyi?
Vajon hányan vannak azok,akik ezen problémáikat jól kompenzálnák akkor,ha még ma is olyan lenne a világ,mint régen?A mai gyerekek más ingereket kapnak.Rohanó világot,kisebb mozgásteret,túl sok ingert.Sok olyan eszköz van a birtokunkban ,ami elvonja őket pl. a mozgástól,mert a TV előtt ülnek,vagy mert akár számítógépeznek..stb..A szülő is lestrapált,és neki is más dolgok fontosak.A pogit nem kell pl. feltétlenül megsütni,ha pikk-pakk veszek egy zacskónyit a sarkon.Így ugyan nincs se tésztagyúrás,se finommotorika,se sorrendiség,se együttlét,közös munka..Gyors,megvan,finom.Megesszük,a zacsit kidobjuk.
A világ ilyen..
A szülő?Rádöbbentem a héten,hogy pedagógus létemre állati ritkán írok kézzel.Most,hogy újra jegyzetelnem kellett,hát íróbütyök lett a kezemen,a nyomatékom erős,és kapkodva,betűket kihagyva,csúnyán írok.Elszoktam tőle,mert géppel írok,mert már nem folytatok napi levelezést,nem jegyzetelek rég kézzel.Adminisztrálok a munkahelyen..és kb. ennyi.
A gyerekek vajon mennyit rajzolnak ceruzával az ovi előtt,és kitől látják a példát?A szülő sem ír sokat,akkor ők?Jó,tudom,hogy adunk lehetőséget,hisz én is kirakom a ceruzát,festéket,meg rajzolunk,már az első kezdetleges próbálkozások óta.Mióta csak nyomot kívánnak hagyni a papíron..Az oviban is csinálják,hisz látom,de egy csoportban 30 kicsi van.HARMINC!Mindnek elég nehéz segíteni,ceruzafogást,ollótartást mutatni..Itt jön,hogy hová is lettek az óvodák?Ja,hogy csökkent a gyereklétszám,és bezárták?Mára meg kevés lett..A gyerekek meg így jártak..
Aztán beülnek az iskolába,és biza az első pár hónap másról sem szól,mint vonalakat húzni,vonalközben tájékozódni,monoton dolgokat csinálni,nyugton ülni..Talán az iskola sem teljesen kompatibilis a világgal mára?Vajon meddig tanulnak még kézzel írni a gyerekek?Az alap kultúra elemei meddig lesznek ilyen módon közvetítve?Bennem felmerül a kérdés,hogy vajon erre az iskolára készít-e fel a mai világ,a mai ingerhalmaz.
Fejlesztés?Hatalmas piac épül már rá.Rengeteg eszköz,és módszer akad.Sok-sok szakemberrel.
Sokszor az amúgy teljesen jó intellektusú,jól fejlődő gyerekeket is fejlesztik.Biztos,ami fix alapon.Nem tagadom,én is odaadom a tudásom a saját gyerekeimnek is,de ez inkább már adódik,mert tudom,hogy mi lehet jó..
Mégis,mi fejlesztők..mind,talán azt adjuk meg a gyerekeknek,ami régen az övék volt,ami régen természetes volt.
Például a mozgást,amit régen lehetővé tett a környezet.
Régen fáramásztak a gyerekek,négykézláb játszottak kutyásat,és nem a monitoron irányítottak egy mű kutyát.Gurultak a fűben,koszosan,szaladtak...Az ember létezése maga mozgás.Az,hogy a gondolataimat közlöm,beszélek, az a beszédszerveim mozgása...Az idegrendszerünk éréséhez,strukturálódásához elengedhetetlen a mozgás.A különböző receptorok által érzékelt ingerek is a mozgás által jutnak el hozzánk,hisz oda kell lépnünk,mennünk,hogy jobban lássuk,halljuk,ehhez akár egyensúlyoznunk kell..stb..A mai gyereknek talán ezek az ingerek elavultak már.Talán nem is a gyerekben van a hiba,hanem sokszor az őt körülvevő világ változásában.
Aztán később mégis a réginek próbáljuk megfeleltetni,szókincset kérünk tőle,amiben a "kucsma" szó is szerepel,holott ma már sehol nem látni.Formákat kell másolnia,holott a ceruzát is nehezen fogja meg.Iskolapadba ültetjük,bár a papír-ceruza feladatokra nem készült fel.Sokszor a széken való egyensúlyozás is elég feladatot ad neki,mert azon a szinten éretlen az idegrendszere..
Sok aspektusa van a dolognak.Konklúzióként....A jól fejlődő,intellektuálisan kiváló kisgyerek is jól járhat a fejlesztéssel,mert közelebb kerülhet az elvárásokhoz.Talán..
Mi azért sütünk pogit,és tudom,szerencsére akadnak sokan mások is.Gyúrjuk a tésztát,közben beszélgetünk.Ecsettel kenjük rá a tojást,hogy fényes legyen.A lépéseket jól átbeszéljük,és együtt örülünk az eredménynek.(Na jó,azért zacsis is játszik.)
Aztán ülünk persze fejlesztőfüzet mellé is,és fojtogatunk néha ceruzát.Próbálunk hallani,látni,összekapcsolni,egyensúlyozni,mozogni..érni!
Én meg tudom,hogy a világot nem lehet megállítani,változik.Jó-e,rossz-e..majd kiderül.
Mindenesetre a szakdolim témája valószínűleg ez lesz..A megváltozott világ hatása a mai gyerekek fejlődésére..vagy valami hasonló..
Szerintem elgondolkodtató..