Az állatkertben voltunk a gyerekekkel.Nagyon élvezték a sétát,egy nagy zacskó mogyorót majszolgatott a család.Az állatsimogató előtt éreztem először erősebb hányingert,amit előtte pár nappal megtapasztalhattam enyhébb formában.Akkor még nem tulajdonítottam neki jelentőséget.Itt az állatkertben viszont olyannyira jellegzetes volt.Az a furcsa,semmi mással nem keverhető szag az orromban,nyilallások a pocakom alján.
Ateszkát felsegítettem az állatsimogató létráján,közben apa találkozott valami régi osztálytárssal,és bemutatott neki.Alig váltak el,én megpendítettem érzéseimet,miszerint terhes vagyok.
Olyan természetes volt az egész,Apa sem vágta rá,hogy..Ugyan menj már!Megbeszéltük,hogy hazafelé veszünk egy tesztet.Hazaérve persze rögtön megcsináltam ,és mindjárt pozitív lett,épp ahogy sejtettem.
Valahogy azt is magától értetődőnek éreztem,hogy kirontsak a legkisebb helyiségből,és azonnal közöljem a család aparaja-nagyjával,hogy kistesó érkezik.Meglepetésemre épp a bátyám is ott állt a nappaliban.Mondtam is neki,hogy jól megihletett a kisfia,aki akkoriban született,amikor én terhes lettem.
Olyan természetes volt az egész,és olyan egyértelműnek éreztem,szinte evidensnek,holott akkor,épp még nem akartuk.
Ez a legfurcsább esete volt a várandósság kiderülésének,mert még nem is lett volna okom érezni,hogy ott van,mert még annyira picike terhesség volt,és annyira érthetetlen visszaszámolva,hogy mikor is eshettem teherbe.
Ő jönni akart ide,közénk!
Holnap már 16 hónapos Ő, a kis két csíkos teszt okozó.Ma sétáltunk két nagy kört a házak körül este.A bátyám,és én..na meg az 5 gyerek+ a kutya.Van ennek egy hangulata.Sokan mosolyognak vastagon az arra járó kocsikból,szerintem azt hiszik,hogy Anya+Apa vagyunk+5 gyerek..Olyan szép őszi este volt,és Szabikám végig a motorjával jött,lökte magát.Néha büszkén mosolyogva nézett rám,hogy ő már ilyen ügyes.Két éve is mindig erre sétáltunk.A gyerekek épp így motoroztak,én meg erősen émelyegtem.
Milyen hihetetlen,hogy az akkori kis sejtkupacból mára egy édes kisfiú lett.Egy kisfiú,akinek árkocskák jelennek meg a szája körül,amikor mosolyog.
Jól ismerem ezt a mosolyt,és kirázott a hideg,amikor rájöttem,hogy ez a mosoly ,egy viszontlátott mosoly az életemből.Mindenki azt fejtegette,hogy Szabolcs vajon kire hasonlít.Én a gödröcskés mosoly erőteljes vonássá válása óta tudom,hogy Anyukám mosolya ül azon a kis arcon.
Álljon itt egy rövidke megemlékezés féle arról,amikor a világ felé is tudtul adtam,hogy ő a pocakomba költözött.
"Sziasztok!
Tegnap teszteletem egy kétcsíkosat! Augusztus 25 az utolsó mensi, így kétes ,hogy májusi baba, vagy júniusi.Egyik kalkulátor május31. másik meg június 1. A három hónap vissza+ egy hét + egy év alapján is június 1. jön ki. Így írok ide, de talán oda is...
Mármint, írok a májusiaknak is.Nekem már van két manócskám, Petra 5 éves lesz decemberben, Ati januárban tölti a 3 évet. Mindkettőt előbb szültem a kiírtnál egy picivel, szal valószínűbb a május, de majd a babó dönti el.
Egyébként nekem is erős tüneteim voltak ,azért teszteltem, és mivel már kétszer éreztem magam ilyen formán, könnyen ráismertem a tünetekre, és igazam is lett.
Megjönnie csak jövőhéten kellene...Remélem nem fog, mert már beleéltem magam!
Csilla
3hét+4 nap
Jól hangzik, már 25 nap után tudom ,hogy ott van, pedig el se maradt a mensim..."
Így történt hát..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése