Tüdőgyulladás

Ma kifejezetten rossz napunk volt.
Apa egyedül vitte kontrollra Petrát,és persze a két fiút.Nekem ez rossz,mert mindig ott voltam korábban.(3 nap múlva, éppen 3 éve)Szabika ráadásul nagyon köhögött,és lázasodott is,eluralkodott rajta ez a vacak kórság.Reménykedtem,hogy szerdáig elleszünk valahogy,mert csütörtökön már tavaszi szünet lesz.Sajna nem sikerült.Én is hidegrázósan,köhögve indultam el reggel.Múlt héten hiányoztam,muszáj menni,mert próbaidőn vagyok.Anyaként nagyon megviselt,annak ellenére ,hogy továbbra is helyes döntésnek értékelem a munkavállalásomat.
Apával értekeztünk az órák közti szünetben.Petra egyedül ment be a vizsgálatra,mert apa röntgenre vitte Szabit.Egyedül ült a kis drága a vérvételes néni elé,míg korábban mindig én fogtam a kezét,és gyakran sírtam vele együtt.Na,már itt szakadt a cérnám,de türtőztetni kellett magam.Azt mondják nem is sírt,nyekkje sem volt.
Szabiról a röntgen gyorsan kiderítette,hogy tüdőgyulladása van.Ettől estem végképp kétségbe.voltak fülészeten is,ahol kiderült,hogy váladékos a kis füle is.Végül a doktornéni vérvételt is előírt neki,mert még pici,és tüdőgyuszija van,így tudni kellene a süllyedését.Nem tudták megszúrni a kezénél,így a fején próbálkoztak.Hárman fogták le,és én nem voltam ott.(Ezt is bőgve írom.)
Sajna itt sem sikerült elsőre,így maga a doktornéni(aki ismert gyermekhematológus)szúrta meg a fejét,és neki elsőre sikerült.
Délután hívtam az eredményekért,és szerencsére mindkét gyerek vérképe rendben van.A kezem meg vastagon reszket minden ilyen telefonnál.
Szabi nem akar szopizni sem,mert gondolom fáj neki a nyelés.Mindkét kezével tol el.Nagyon sajnálom szegényt.Totál nyűgös,semmi nem jó neki.Délután végül kivittem kicsit hintázni,mert annak mindig örül.Ez most is bejött.Rövid idő után bejöttünk.
Szabika rengeteget aludt,remélem öngyógyít közben.Azt is remélem,hogy a nagyok nem fertőződnek vissza.
Közben az egész arcom lángol,borzasztó köhögési ingerem van,ma akadt,hogy hányással is zártam.Magam miatt nem is aggódom,csak a kicsiknek ne legyen baja már.
Nagyon remélem,hogy gyorsan túl leszünk ezen,meg az április hónapon is,mert nem csípem.
Hát nekünk most épp ilyen a csodás életünk..

Három..

Közel egyidősen.

Gondolatok

Gondolkodom,és muszáj írnom..Bár a blog manókákról szól,vidám ,kedves dolgokat tartalmaz,néha kiegészítve Anya okoskodásaival.
Manókákról,akik édes naivan élnek itt,ebben az országban.Akiknek szépen süt a Nap,és igazán gondtalanok.Manókákról,akiket óvunk,védünk,féltünk,és igyekszünk megadni mindent nekik.Körülöttünk zúg valami egy ideje,amivel nem tudok mit kezdeni.Leginkább félek,olyan igazi,felelős,felnőtt félelemmel.
Zúg valami,ami rémisztő,és sokszor olyan igazságtalannak,olyan elfogadhatatlannak tűnik.
Amikor gyerek voltam olyan sokszor hallottam a szüleimtől,hogy nekünk majd jobb lesz.Mi szabadon fogunk élni,meglesz mindenünk.Mennyire várták ők,ott,akkor a változásokat.Milyen lelkesek voltak,amikor a várakozásaik beteljesülni látszottak.
Emlékszem még a magam első választására.18 évesen,érettségi előtt mentem büszkén,és őriztem a nemzetiszínű oklevelet,a kis érmével.
Mindig hazaszeretetre neveltek.Becsületre is.
Világ életemben tettem a dolgom,ahogy a családom is.Nem loptam,nem hazudtam,tanultam,dolgoztam...
Egy ideje már zúg valami,ami biztosan nem az,amit megálmodtak a szüleim.Nem érzem a nagy szabadságot,és a jólétet,amiről meséltek,amit álmodtak nekünk.
Miért vág gyomorszájon,amikor a kisfiam szájából hallom a kis strófát?
"Piros,fehér,zöld
Ez a Magyar föld!"
Miért van az,hogy emberektől újabb,és újabb dolgokat vesznek el,nem csak anyagiakban,hanem önbecsülésben,eszmékben,hitben?
Emberektől,akik becsületesen,dolgoztak,tanultak,hittek.
Válság van,értem..Értem a lényegét,csak épp fel nem foghatom.
A 6 és 4 éves srácaim is felfogják már,hogy valami van.
Szinte adekvátan használják az alanyi jogon járó családi pótlék meghatározást,és a megszorítást.Hallják,érzik.Talán nem kéne,de szinte elkerülhetetlen.
Véleményük is van róla.
"A családi pótlék a gyerekeké,azt akarják tőlünk elvenni?"
"Mi itt hátul lakunk,ez itt védett hely,ide nem jöhetnek."
Ők is félnek?..
Miért is írok erről..mert csodálkozom,és lesek,mint a luki nyúl,hogy hol is élünk mi?
Szeretném kizárni,és megvédeni őket ettől.Ma már odáig jutottam,hogy a Híradót is elkapcsolom,mert egyszerűen sok.
Néha úgy érzem,hogy az emberekbe,az őszinteségbe,a józan észbe vetett hitemet veszítem el.
A Nap meg szerencsére süt,a kis mikro környezetben nyugi van..látszólag.
Sajnos a nagy egész meg zúg,egyre inkább..

Napok..

Manapság gyorsan zajlanak.
Nagyobb gyermekek meggyógyultak,most a kicsi betegeskedik.Köhög,náthás.Többet sírdogál emiatt,és az étvágya sem az igaz.Nagyon rossz így látni.Hintázni azért ma is nagyon szeretett.
Ma itattam is.Eddig nem kapott plusz folyadékot,de a betegség miatt babateával próbálkoztunk.Cumisüveget vetettem be,bár nem vagyok híve..Ivott belőle.Most nem sokkoltam kanállal,meg pohárral,mert sokkal türelmetlenebb a manó,mint ahogy megszokott.
Közben ideért a jó idő is,és fantasztikusan jó kint tölteni a napot a kertben.Rengeteg munka akad.Sok virágot szeretnénk,meg kerti faházikót a szerszámoknak,csúszdát a gyerekeknek...sorolhatnám még.A munkák zömét már elkezdtük.Klassz ilyenkor a hangulat,a környéken általában valaki grillez,száll a finom illat(Így ínséges 90 napos idején nehéz is ez.)az emberek kint tesznek vesznek,gyerek zsivaj hallatszik.Szeretem ezt a nyugalmat.
A mi srácaink kékek-zöldek,imitt-amott a sok eséstől,meg rohanástól.Előkerültek a rollerek,meg kerti kütyük,melyeket Szabi is kipróbált a nagy tekintélynek örvendő bátyóka,és nővérke segítségével.
Petra néha elkeseredik,hogy a családban csak ő a kislány,és a fiúk jól megértik egymást(Gondolok itt a szomszédban lakó uncsitesóra,és Ateszkára.)valamiért nem akarnak hercegnőset játszani Petrussal.
Ma családi összejövetel is volt a bátyáméknál,ahol Pál,és Szabi nagyon édesen "eljátszott".Köztük sincs nagy korkülönbség,így az uncsitesós bandázás folytatódik a felnövekvő generációk közt.Sajna a fényképező itthon maradt,pedig lett volna mit megörökíteni.
Összességében megvagyunk tehát,és reméljük Szabász hamar legyűri a betegséget.(Meg én is,mert erőteljesen köhögni kezdtem.)

Húsvéti készülődés

Délután be kellett ugranunk a Nevelési Tanácsadóba,mert újabb statisztikai iromány megalkotása vált feladattá.A papírokat holnapra kell kitölteni,a gyerekeket meg nem tudom betegen kire bízni.Szabit a parkolóban magamra kötöztem,és bementünk.Mindenki nagyon kedvesen fogadta a gyerekeimet,nagyon megdicsérték a szépségüket.Megnézték a srácok a szobámat is,ahol én dolgozom.Hová is megy el anya nap,mint nap.
A látogatás után gyorsan betértünk a kreatív boltba,mert Petruska feltétlenül alkotni akart valamit.Nagyon erős az alkotói vénája.
Vettünk pér alapanyagot,és merítettünk az ötletekből,melyeket a "kreatívos néni" felvonultatott.
Hazaérve rövid levegőzést tartottunk az udvaron,majd alkottunk.
"Húsléti"nyuszika,és barika született,bár még holnap fogunk kiteljesedni.

Szabika pörköltet főz

Azt azért még nem...Ez csak egy barátosnőm szavajárása,ami nekem is tetszik!
Az viszont biztos,hogy sokat fejlődött,változott az utóbbi időben.
Egyre gazdagabb a mimikája,a gesztusai.
Rengeteget utánoz ,főleg a gyerekeket.
A mászás tudományát tökéletesre fejlesztette,egészen a rohanó tempóig.
Rendszeresen feláll,és főként a Lego darabok iránt motivált.
Imád pakolászni.Kisebb tárgyakat dobozba ki-be rakni.
Nagyon szereti ledobálni,ami a keze ügyébe kerül.
A klaviatúrát előszeretettel nyomkodná.
A virágok alól igen lelkesen szedi ki a földet,és a WC is nagyon fontos célpontja kalandozásainak,főként,ha a nagyok nyitva felejtik az ajtót.
Igazi társas lény,aki ráadásául nagyon jószívű is.
A fentebb említett barátosnőm volt itt a múltkor a kisfiával(Annus és Marci)mikoris Szabi egy műanyagkacsával játszott.A két gyerek hamar egymás mellé került a szőnyegen.Szabi kisvártatva odakínálta a kacsát Marcinak,hogy fogja meg.Mi meg csak lestünk.
Azt is imádom,amikor a vetkőzést utánozza.Tegnap amikor a kerti időtöltés után bejöttünk,a nagyok egyedül vetkőztek.Szabit apa leültette a földre,mert sürgős dolga volt,én meg Atinak segítettem.Szabi meg elkezdte utánozni a tesókat.Rángatta le a sapit,és próbálta lehúzni a cipzárt.
Tegnap felkerült a kinti hintánkra a babaülés,ami még Petrusé volt.Szabi nagyon lelkesen hintázott,még a nyála is folyt a nagy élvezettől.
Igazán jó kisfiú továbbra is.Ritkán sír,végigalussza az éjszakát,jó étvággyal eszik..
Amikor mosolyog lyukacskák jelennek meg kétoldalt az arcán.Egyszerűen imádom!

Feltétel nélküli...

Petra
Anya és Apa


A minap beleütköztem egy írásba kedves ismerősömtől egy topikon,ahová korábban gyakran jártam.
A téma arról szólt,ami engem is évek óta foglalkoztat,de itt nem még nem írtam róla.
Mi is ez?A családi élet,a párkapcsolat változása a gyermekek születésével.
Rengeteget foglalkoztam ezzel a témával már ,csak úgy a magam egyszerű szintjén.
Átéltünk már mi is nem egy nehéz szituációt,és fogunk is még jópárat.
Mi történik?Meglátásom szerint sok minden.Kezdhetnénk mindjárt a férfi genetikai programjával állományával,aki hím egyedként ezt minél több esetben szeretné szétszórni..Talán már itt kezdődik..hisz a nő épp mást szeretne..
Nyilván mi civilizálódtunk,és társadalmi normák közt élünk évezredek óta.A férfi-nő kapcsolata is idomul ezen normákhoz.Ott van még maga a szerelem is.IGEN!Az a fantasztikus érzés....Ami néha már a gyerekek érkezése előtt furcsaságokat mutat.
DR Ross Campbell pszichiáter ÉLETRE SZÓLÓ AJÁNDÉK című könyvét elolvasva sok dolog világossá vált előttem.Bár a könyv a gyermekünkkel kapcsolatos szeretetkapcsolat kialakításáról szól(Ebben számomra verhetetlen,lentebb röviden ezt is bemutatom.)mégis áldoz pár oldalt a házastársi kapcsolatra,mint meghatározó alapra.Általában kapcsolatban,házasságban élünk,és bizony a dolgok nem mindig olyan rózsásak,mint ahogyan azt először gondoltuk.Cambell felhívja a figyelmet arra az ambivalenciára,amit a társunkkal kapcsolatosan megélünk.Az első időben elnyomjuk a partnerünkről bennünk megfogalmazódó negatív érzéseket.A szerelem vak.Nem veszünk tudomást ezen dolgokról,de az idő múlásával ez a struccpolitika nem bizonyul tarthatónak.A szerző szerint éretlenek vagyunk arra,hogy ezt az ambivalenciát el tudjuk később fogadni.Egyre inkább csak a társunk hibáit látjuk már,és elfelejtjük figyelmeztetni magunkat arra,hogy a jó tulajdonságait is szem előtt tartsuk.Az író azt vallja,hogy ezen éretlenség fennmaradása esetén az esetleges válással végződő,új kapcsolatot kialakító személy ismét ugyanazon csapdába fog esni.
Szerintem főleg akkor változik meg sok minden,amikor gyermekünk is születik.Az a meglátásom,hogy a gyermek születése utáni első év vége valamiféle vízválasztó pont a kapcsolatokban.
A férfi-nő kapcsolata beteljesült.Az édes újszülöttet az első hónapokban nagy csodálattal veszi körül a szülő,főleg az anya.Tele van hormonnal a teste,és igen kevés más jellegű információ jut el az agyáig.Minden olyan rózsaszín,talán az is elkerüli néha az ember figyelmét,hogy esetleg kevesebb időt töltött el a párjával.(ami természetes,de tudatosan kell erre figyelni)A párjával,aki szintén új szerepkörbe került,Apa lett.Dolgozik ,rohan,amikor hazaér talán csak egy kis nyugira vágyik,és hogy bambulja a dedet...de az otthon dolgozó fél,az Anya éppen ezen a ponton fárad el,igényel segítséget.
Hányszor megfogalmaztuk ezt mi is.
A ded tehát egyéves,egyre inkább birtokba veszi környezetét,és kevésbé szorul rá az anyjára.A házimunka az otthoni élettel sokszorozódik,hisz több kosz keletkezik,a babaruhákat mosni,vasalni kell,étel is kell az asztalra,nem úgy mint korábban,amikor mindegyik fél bekapott egy gyors ebédet a munkahelyén.Az anya ezen monoton tevékenységek közé "szorul",ráadás sosem tud befejezni semmit.Az apa meg gyakran úgy érzi,hogy a másik"csak otthon van" ami elég vacak hozzáállás.Az érdekek talán bizonyos ponton nem egyeznek,és ekkora épp elszáll a rózsaszínű köd is.Esetleg itt még megerősödik a Campbell által emlegetett ambivalencia érzés is."Miért nem látja,hogy én mennyit teszek itthon?Miért nem segít a házimunkában?Miért nem foglalkozik a gyerekkel?"
"Holott férj,apa,és a társam,akit szeretek..Akkor miért érzek mégis így?"
Én úgy látom,ez igen veszélyes időszak.A szelét én is érzem most is,még a harmadik babánknál is,nemhogy az elsőnél.
Térjünk vissza most egy percre a könyv témájához!
Életre szóló ajándék.Itt idézni fogok(kicsit hosszú leszek ma,de ez a téma elemembe vág)a könyv technikáiból,mert tanulságos dolgok ezek,és nap,mint nap próbálom alkalmazni őket a csemetéimnél.Csak náluk?Rájöttem egy alapigazságra közben.Ezen technikák igen fontosak lennének a párkapcsolatunkra fordítva is.

A te gyermeked szeretet-tankja mennyire van tele?

"Mi az a szeretet-tank?" - kérdezed most minden bizonnyal. Ha így van, nem olvastad még Gary Chapman és Ross Campbell könyvét a gyerekek öt szeretet-nyelvéről.

A szerzők szerint minden gyermek (sőt, ember) rendelkezik egy ún. érzelmi-szeretet tankkal. A gyermek csak akkor lesz kiegyensúlyozott, együttműködő, ha ez a tank tele van. Ha a tankból hiányzik, a gyerekek helytelen viselkedéssel adják tudtunkra: "Anya, apa, szeressetek egy kicsit!"

De hogyan? Gary Chapman szerint nem mindegy, milyen módon fejezzük ki gyermekünk felé szeretetünket. Szerinte a szeretetközlés több, szám szerint öt kommunikációs csatornán keresztül történhet. Ezeket nevezi szeretet-nyelveknek, melyek a következők: a testi érintés, az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás és a szívességek. Nem mindegy azonban, hogy melyik csatornán keresztül akarjuk kifejezni szeretetünk gyermekünk felé. Előfordulhat, hogy a szülő szeretet-nyelve nem egyezik meg a gyermekével. Figyeld meg gyermeked, derítsd ki, melyik az ő szeretet-nyelve! A könyvből ehhez is segítséget kaphatsz.

Van olyan gyermek, aki arra vágyik, hogy a szülőhöz bújjon, megsimogassák, megpuszilgassák. Az ő szeretet-nyelve a testi érintés. Természetesen ennek módja, mennyisége nemtől, szülőtől, a gyermek korától függően változhat. Némelyeknek a megfelelő pillanatban adott dicsérettől szökik tele a tank. A gyermek önbizalma nagy mértékben függ az elismerésektől, hát még, ha ezen a szeretet-nyelven "beszél". A minőségi idő azt jelenti, a gyermek a szülő osztatlan figyelmére tart igényt. Ez bármilyen programban testet ölthet, lehet egy jó beszélgetés, egy mese, együtt végzett házimunka is akár. Nem szükséges hosszú idő, de az minőségi legyen.

"Hoztál nekem valamit?" - ha ezt a kérdést hallod gyakran gyermekedtől, ő az, akinek a figyelmességek hatására telik meg a szeretet-tankja. Itt nem az ajándékok értéke számít. Boldog lesz bármilyen kis tárggyal vagy édességgel (most arra nem térünk ki, ez mennyire egészséges...), hisz ez azt fejezi ki számára, "Anya és apa figyelnek rám." Az ötödik nyelv a szívességeké: az ezt a szeretet-nyelvet beszélő gyerekek arra vágynak, hogy szüleik megtegyenek nekik bármilyen apróságot, például megágyazzanak.

Érdekes szemszögből közelítik meg a szerzők a fegyelmezés kérdését is: hangsúlyozzák, hogy a fegyelmezés csak akkor lesz hatékony, ha a gyermek érzelmi tankja tele van. Ekkor tudja pozitívan fogadni az iránymutatást. Ha gyermeked épp rosszalkodik - szerinted -, tedd fel magadnak a következő kérdést: "Mire vágyik gyermekem, amikor így viselkedik?" Ha erre a kérdésre keresed a választ, pozitívabbak lehetnek nevelési elveid.

Nem kérdéses, minden szülő szeretné, hogy gyermeke jól teljesítsen az iskolában, az életben. A tanulási képessége is akkor fejlődik optimálisan, ha a gyermek kiegyensúlyozott érzelmileg. "A legtöbb, amit a gyermekük tanulmányi előmenetele érdekében tehetünk, ha feltétel nélkül szeretjük őt, és ezt elsődleges szeretet-nyelvén rendszeresen ki is fejezzük."

A te gyermeked szeretet-tankja mennyire van tele?

Rövid,és tömör összefoglaló.A könyv fontos figyelmet fordít még a szemkontaktusra is.Kiemeli,hogy ez a gyermek első kapcsolatfelvételi módja csecsemő korban.Később a szemünkkel gyakran fegyelmezzük őt,összehúzzuk a szemöldökünket ,amikor számunkra nem tetsző dolgot cselekszik.Amikor beszélünk hozzá,vagy dicsérjük már kevésbé nézünk célzottan a szemébe.Ettől tudná pedig igazán,hogy neki szól,hozzá beszélünk.
Mindezt a társunk felé is megtehetjük.Kiemelt figyelem,testi érintések,szemkontaktus,idő egymásra,türelem,és az ambivalencia elfogadása..mert ő sem tökéletes.
Mindezt '98 februárja óta tanulom,próbálom.Néha igen olaszosra sikeredik,és az ambivalencia győz.Akkor mindig Campbell szavai jutnak eszembe.A házatársi kapcsolat,a szülők kapcsolata egy érzelmi alap,minta...Jó minta kell a gyerekeimnek.
A könyv megrendelhető(nincs jutalékom,csak egy ALAP műnek értékelem) linket oldalra teszem,mert a szövegben nem jelenik meg.

Betegek

Reggeli csendélet nálunk:
Petra a mosdóba hány.
Atesz a WC-n fosizik.
Mindeközben Szabi az etetőszékben ordít,mert nem adom a következő falatot.
Ilyenkor hova,kihez rohanjon az ember?
Dokinéni volt,most Petra alszik,Atika kirakózik,Szabi rámol.Én meg ideges vagyok..
Remélem a nap további része jobban alakul!

Hétvége után betegség

A hétvégét jól töltöttük.A vasárnapot megkoronáztuk egy MEGA Játszóház programmal,amin a két nagy vett részt hatalmas aktivitással.Még több sérülést sikerült beszerezniük.Petra a legnagyobb csúszdán száguldott le több ízben is úgy,hogy hatalmas ugrással indított,és azzal a lendülettel csúszott.Mondanom se kell,hogy mennyire értékeltem a dolgot.Az egyik ilyen esetnél aztán épp Atival ütközött úgy,hogy a lendület odapaszírozta a csuszinak.Leégett egy darabon a karjáról a bőr.Atika meg a fején csiszatolt le bőrfelületet.Mindezek ellenére nagyon jól érezték magukat.Estére aztán Atika köhögni kezdett,és elég ramaty formát öltött.Éjjel jól be is lázasodott,így ma nem indult útjára a vándorcirkusz nálunk.Se ovi,se munka,mindenki maradt a fenekén.Atika köhög,náthás,és estére egy hatalmasat hányt is.Remélem megdől a menetrend most,és nem megy végig mind a három csemetén ez a fránya betegség.Bár erre sajna én is kevés esélyt látok.
A napot igyekeztük túlvészelni.Én végeztem egy kevés elmaradt házimunkát is. Amíg a ruhákat szedtem ki a mosógépből,illetőleg Atinak segítettem a mellékhelyiségben,addig Szabi nagyobb mennyiségű virágföldet távolított el az egyik cserépből.Gondolta megműveli a földet,esetleg vetésforgót alkalmaz.Nyilván meg is kellett kóstolni azt a fekete valamit,nem volt elég a szőnyegnek megmutatni.Épp beléptem a szobába,amikor totál földes arccal,nekiesett a gyerekszék sarkának,ami azonnal felrepesztette a száját.Így már nem csak földes,de véres is lett a legkisebb gyermek,ráadásul igen hangosan jelezte,hogy ez neki fáj.Talán jobban kellett volna figyelnem,és tudatosítanom magamban,hogy a gyermek mobilis lett,sőt nagy késztetést érez arra,hogy a környezetében változást eszközöljön ki.
Ilyenkor érzem át igazán a nagycsalád örömeit.Valljuk be,itt mindig zajlik valami,és igen szemfülesnek kell lenni,hogy minden horrort elkerüljünk.
Száj tehát bedagadva,de csemete földmentesítve lett a délután folyamán.
Ami Szabászt illeti még,hát reggelente felállva fogad minket a kiságyban,és olyan megható őket együtt látni pizsiben.Olyan békebeli hangulatot áraszt a dolog,mint amikor én voltam gyerek,és hétvégén pizsamáskodtunk sokáig.
Ráadásul az utánzás terén is egyre ügyesebb a babám.Petra,ésAti elég sűrűn rángatja fel a póló derekát.Olyan unalmambannemtudokmittenni dolog ez.Sazbi is elkezdte utánozni.Nézi őket,és nagy buzgón rángatja ő is a ruháit felfelé,közben hangosan nevet.

Petrával még alkottunk is(Szabi akció előtt,utóbb már nem bizti,hogy lelkierő adatott volna hozzá)3 darab húsvéti barikát.Valahogy mindig,mindenből 3 darabot szeretne alkotni.Nem is értem mihez köti ezt. :)
Az udvarra is kimentünk aztán,de csak hárman.Atika bent pihizett.Én magamra kötöttem Szabit.Sétáltak kint a szomszédok,beszélgettünk a kapuban.Vannak,akik még mindig fura pillantásokkal méregetik a hátamon a gyereket,bár nem mondanak semmit,csak szemmel.Mostanság pedig sokat fogunk így kertészkedni,mert így mindent meg tudok csinálni.
Az események tehát zajlanak,nagyon vacak,hogy Atika beteg.
Rossz így látni,főleg,hogy itt a tavasz!
Remélem gyorsan meggyógyul!
Összeömlesztettem pár történést,érzést ide,kb. olyan összevissza,ahogy a mai naphoz illik.

Aquaworld

Tegnap délutáni célpontunk az Aquaworld volt.Hazasiettem a munkahelyről,összeszedtük az oviból a srácokat,akik igen boldogok voltak,és elindultunk.Velünk jött egy baráti házaspár a két kisfiukkal,akik Szabásznak jó ismerősei,hisz náluk tölti idejét,amikor mi dolgozunk.
Nagyon klassz hely ez a csúszdapark,igazán jó családi program.
A gyerekek az ott töltött 3 és fél óra alatt gyakorlatilag meg sem álltak.A 4 gyerek versenyt rohant a csúszdák közt,én meg azon izgultam,hogy el ne essenek..Azért ez is előfordult.Petra lezakózott a kisebb csúszda aljáról.
Szabi is pancsizott egyet,de ő leginkább a játszósarokban érezte jól magát.Volt ott egy járóka,amibe beleraktam.Úgy örült ennek,mintha valami frenetikusan jó helyre tettem volna.Nevetett ,sikított,örült.Volt ott egy pici halacska,azzal dobálózott.Az is kiderült,hogy könnyedén feláll,ha a támaszkodó alacsonyabban van.Felhúzni nehezebb magát,de amint lentebb lehet támaszkodót találni már áll is.
Én is csúsztam pár csúszdán.A csövektől tartottam picit,hogy esetleg beszorulok,de nem történt ilyesmi.Hála neked 90 napos fogyi..:)
Igen későn értünk haza,a 3 alvó csemetével.Ide máskor is elmegyünk!