Új év..

Elkezdődött tehát egy újabb év..
Nekem úgy tűnik,egyre gyorsabban múlik az idő.Egyre gyorsabb talán az életünk is.
Sok csodás,szép dolog történt 2010-ben.Jó év volt,és ha kívánni lehet,hát erre az újra is legalább ilyen szép,és boldog évet kívánok magunknak!Ennél rosszabb soha ne legyen!
Összegeztem persze én is,mi minden történt 2010-ben.Hogyan lett Szabi egyik napról a másikra szobatiszta,folyamatosan beszélő,csodás nagyfiú...vagy hogyan lett Petra egészen nagylányos csaj,akinek már pattanás(?) is akadt az orrán.Hogyan lett egyre jártasabb az iskolás dolgokban,hogyan szerette meg az olvasást,vagy a matematikát..Atika...akinek már mozog a tejfoga,és egyre ügyesebbe rajzol,és alkot..Annyi minden új,és szép dolog..
Megkérdezném magamtól mi volt a legszebb emlékünk 2010-ben..?Azt mondanám,hogy az a 10 nap volt a legjobb,amit Egerben töltöttünk a nyáron.Olyan felhőtlen,boldog volt az a 10 nap.Akkor voltam állásinterjún is,és olyan magabiztos voltam éreztem,hogy fel fognak venni.Nagyon tetszett!Egész nap együtt voltunk,nevettünk,jól éreztük magunkat.A gyerekek magabiztosabban mozogtak a hazai környezetben.Gyönyörű táj,kedves emberek lakják ezt a várost.Nos,nekem ez az emlék jutott hirtelen eszembe erről a 2010-es évről.
Sok jó helyen voltunk még együtt,sőt újdonságként még kettecskén,apával is elmentünk pihenni ebben az évben.
Kívánom magunknak,és minden kedves ismerősömnek,hogy ebben az új évben is lásson meg minden apró lehetőséget arra,hogy boldog legyen! A hétköznapi rutin legyőzésén túl,lássuk meg mindazt,ami szép,és boldoggá tesz minket!Meglátni,és kiélvezni minden pillanatát!!

"Hát, igen, a türelem... Ha belegondolok,
hogy hányszor voltam türelmetlen az életben... Ott gőzölgött előttem
a forró leves vagy más étel. Én pedig bekaptam, és úgy leégettem a
szájpadlásomat, hogy utána még napokig éreztem a nyomát.
Megettem, de közben már szidtam magamat, hogy miért voltam
ennyire mohó... Hiszen minden adva volt ahhoz, hogy egy jót egyek.
A kisfiam is annyira el tud keseredni, amikor ott van előtte a forró étel, amire
nagyon vágyott, és nem tud várni. Hiába mondom neki, hogy fújja meg, várjon picit,
nem, beteszi a szájába, és akkor kiül az arcára a világfájdalom... Hogy miért ilyen
a világ, hogy egyszerre ennyire jó is és rossz… Persze ez neki most a
tapasztalatszerzés ideje. De milyen jó farkaséhesen nekilátni az evésnek, nem?Én
mindig ezt a pillanatot áldom, amikor így jutok el az ételig, ráadásul a finom,
kívánatos ételig... Olyankor figyelek rá, hogy minden kanál ételt élvezzek"
Dr Csernu Imre: Felnőtt Húsleves