Alakul már..

tulajdonképpen minden.
Másfél hét alatt körvonalazódtak a munkás hétköznapok.
Úgy tűnik,hogy működni fog a gyermekek ebéd utáni hazatérése.
Szabi ugyan elég álmoska,így hamar ágyba is dugom itthon.Így viszont vidáman,itthon ébred és jóval többet vagyunk együtt mindannyian.
Szeretem azt a jelenetet,amikor megyek érte és uzsonnával a kezében totyog kifelé.
Szégyen,vagy sem,de az intézményes étkeztetéssel egyik gyermekem esetében sem veszem fel a versenyt.Mindegyik imádja.Szabi ezen másfél hét alatt is képes volt hízni.Visszatérve az uzsonnára..Rögtön ebéd után elfogyasztja.Azt mondják aranyos,eszik,játszik,dumál,kis WC-be végzi a dolgát,nem ám bilibe.
A reggelek legédesebb jelenete,amikor a két nagy rohan a bölcsi ablakához,hogy a csoportszobában meglesse Szabit.Petra még most is alig látszik ki a nagy,rózsaszín táska mögül,ahogy ott kukucskál.
Atesz..Rövidke szünet után visszatért az oviba.Hihetetlen még mindig,hogy nagycsoportos.Már a "dombon" játszanak fenn,ami nagy szó,mert ugye az a nagyok területe.Ebéd után vidáman szalad ki hozzám,gyakran még a fogkrémes fogmosóeszközt is otthagyja,úgy siet.Egyébként a tempója hagy maga után kívánni valót,mondjam azt,hogy gyakran megalszik a tej a szájában,amíg felöltözik.Ami pozitív,már nem az áldozat szerepkörében "tetszeleg".Jóval határozottabb,vagányabb lett.Olyan nagyfiús.
Petra..mindig megdöbbent,hogy a gyerekek pillanatok alatt mennyit képesek változni. Elmondhatom ugyan,hogy gyerekek között vagyok az életem minden fontos területén,mégis..
Augusztus végén még olyan kis keszekusza írásképe volt,hogy bizony féltem kicsit a másodikos vonalazású füzettől.(Szűkebb sortávval rendelkezik,mint az elsős.)Nem is nagyon igyekezett pl. a K betű írásánál,hogy a részek pontosan illeszkedjenek,bár a biziben az szerepelt,hogy írásképe tetszetős.
Pár nap alatt gyöngybetűk lettek a keszekusza betűkből.Önként,dalolva gyakorol,jelentkezik,lelkes.Hozza az olvasókönyvet,és olvas,olvas..gyakorol.Tavaly sokszor csak könyörgésre volt hajlandó a táskához nyúlni,miután az első pár hónap varázsa lecsengett.Sokat számít,hogy itthon tanul,ha elakad tőlem kérhet segítséget..
Már csoportokban is dolgoznak, előadják együtt az olvasmányokat..stb.Tetszik neki.Úgy tűnik,hogy a kapcsolataiban is nyitottabb lett,jól érzi magát.Imádom,amikor azt mondja,hogy:
Ma is jó napom volt anya!
A különórák tekintetében is változások mutatkoznak.Hétfőn-szerdán RSG-re fog járni,kedden-csütörtökön pedig a suli művészeti iskolájában rajzra.
Az önkormányzat fizeti nálunk a másodikos évfolyam úszás oktatásást,így a testnevelés órák keretében,péntekenként úszásra fognak menni.Nagyon várja már ezt is,bár a mellúszást ő már közel tökéletesre fejlesztette a nyáron.Ennek azért is örülök,mert az egyetlen sport,amihez valaha is tehetségem,affinitásom volt,az az úszás.Örülnék,ha ő is szeretné.
Én pedig élvezem a munkám,és jól érzem magam ott,ahol most vagyok!Örülnek nekem,olyan otthonos,családias a dolog,ami nekem nagyon hiányzott!
Ráadásul a konyha is alakul,leszámítva azt az apró malőrt,hogy az átszerelt,apa által felújított csapot kinyitva,ázott a frissen festett fal a mosogató mögött.Na nem az ő hibájából,hanem mert a csaptelep kicseréléséről lebeszéltem,mondván,hogy nem bírok ki több szerelést.Úgy tűnik ki kell bírnom,de ha minden igaz,vasárnap már lakás formája lesz az otthonunknak.
Nos,így döcögünk,de nekem nagyon tetszik!