2011. szeptember 2., péntek

Szóval..




Alapjában véve jól mentek a dolgok.

Szabi ugyan sírt..mit sírt..üvöltött.Történt ugyanis,hogy két nap beszoktatás után fogtam,és ott is hagytam.Na ja!Csak épp jól tudja,hogy kb. 5 méterre van a szobám,és rohant utánam.Mondták az óvónénik,hogy azért üvölt olyan hangosan,mert tudja,hogy hallom.
Mondjam azt,hogy meglepett,így két év bölcsi után..?
Persze hosszú volt ez a két hónap is ,amit itthon töltött.(A bátyáméknak szépen elmesélte,hogy ő Pillangó csoportos,és szökni próbált,de elkapták.A tesóm asszociált is egy híres könyvre.Szökés,meg Pillangó..)Mára elvágták a balhét.
Ment reggel,mint aki mindig is ovis volt.Cipőt váltottunk,és közölte,hogy ő nem fog sírni.Nem is sírt.
Alkottak,meg játszottak az udvaron.
Vegyes csoport van,így a nagyok odáig vannak a kicsikért.Egy "nagy" kislány pl. képes egész nap Szabi kezét fogni.Édes!Szabi meg úgy tekinti,mint Petrát.Nálunk itthon is vegyes csoport van,szóval ez neki nem új...
Ebédnél meglestem.Hát szét kéne zabálni,hogy milyen komcsi fejjel ül az asztalnál!
Betakarított persze mindent,az utolsó szemig megette az ebédet,és utána küldte az uzsonnát is.Látszik persze rajta,kis soványság!
Ebéd után fogmosás következett.A gyerekek mutogatják a fogukat az óvónéninek.Na,az én Szabolcsom is nagyra tátotta a száját,hogy jól mosta-e meg a fogát.
Nagyon édike!Tuti helye lesz,már látom!Azt kell csak szoknia,hogy én ott néha megjelenek,és elviszek pár gyereket magammal.Őt pedig nem,őt ott hagyom..

Atesz
Igazi,lelkes elsős.Már amásodik napra fel volt adva egy megtanulandó versike.

Most már én is nagy vagyok
Iskolába járhatok.
Örülök az új táskámnak,tolltartómnak,ceruzámnak.
Könyvem,irkám jó barátom,vigyázok rá,tisztán tartom
Jó dolog a tanulás,igyekezz hát kispajtás!


Megtanultuk.Erre mindjárt kapott is egy csillagot.
A másik csillagot pedig matekból kapta az órai munkájára.
Eszméletlen büszkle volt magára.
Nagyon komoly,ahogy viszi azt a nagy táskát.Hihetelen,hogy nem is olyan rég,még a könnycsatornáját mosták át,és egy üvöltő kis csomag volt..
Mellesleg..Megtetszett neki a mellette ülő kislány,Eszti.Valami eddig ismeretlen mosollyal az arcán mesélt erről.Én meg csak néztem..VISZIK a fiam..

PetraNos,ő végképp döbbenet!
Annyira nagycsajos lett.Flegma,visszabeszél..Már első reggel kiabált velem.Mertem mondani,hogy segítsen az öccsének,mert ő még kicsi.(Atesz ugyanis a táskát felvéve rontott az öltözete minőségén.)Na,Petra kikelt magából...hogy Ati már nem kicsi,és miért kérem én meg őt(?) bármire stb..stb..
Osztottam én az észt,közben hüldeztem.Épp a mellékhelyiségből instruáltam a népet.Mondtam is Petrának,hogy ez a szerencséje, különben még véletlenül nyakon is vágom..:)

Az évnyitón is csak ment,és állt be a "nagyok" közé.Nem kellett már mellé állni,támogatni.Nagyon megváltozott most.

Én pedig szokás szerint próbálok egy életben élni vagy négyet,talán ötöt.


Több verzió is akadt már.Szakvizsgát is vállaljak,bár még az előző képzésem sincs teljesen kész.Azzal viszont már mindeféle guru lehetnék..pl Közoktatási Szakértő stb..
Pár délután pedig "alkotós" nénivé válok az oviban.Kézműves foglalkozást tartok majd a gyerekeknek.Imádom,és szeretném kipróbálni magam ebben is. Itton rengeteget csináltuk a srácokkal,most jön a "nagyüzem".
Mellesleg van már 28 oldalam a szakdoliból,aminek minimum 45 oldalasnak kell lennie.Van jó pár feldolgozatlan szülői interjúm is,amivel tuti leszek Novemberig.Januárban pedig jöhet az államvizsga.
Szóval.Beindult a nagyüzem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése