2011. október 10., hétfő

Ájulás

A dolog ott kezdődött,hogy tegnap este Ateszka sugárban hányt.
Fél óra elteltével Petra is követte öccse példáját.
Petra ebben nem kis pályás,ő amennyiben hány,úgy egész éjszaka.Most is így volt.
Hajnal tájt már alig láttunk a fáradságtól,de jött ami engem speciel felébresztett.
Én is sugárban kezdtem hányni.
Így itthon indítottuk a mai napot.Srácok délelőtt valamivel jobban is lettek,velem ellentétben.
Semmi nem maradt meg bennem,se a víz,se a keksz..semmi.Feküdtem,mint a rongy,bár a három gyerek ugye itt volt velem.Szabival játszottunk is valamicskét az ágyban,a nagyok meg olvastak,és a Gazdálkodj Okosan mellett veszekedtek..vagy rajta.
Délután el szerettem volna őket vinni a gyerekorvoshoz.Be is jelentkeztem.
Három óra tájt járt az idő,mikor is indulni készülődtünk.
Elmentem a WC-re,és az utolsó emlékem az,hogy egy nagyon erős rosszullét jött rám.
A következő emlékem pedig az,hogy ébredezek,és fáj a fejem.Nem értettem,hogy miért a kövön alszom..Aztán leesett.Elájultam a WC-ben.
Bevertem a fejem,de nem kicsit!
Petrus meglátott,és hisztérikus bömböléssel rohant az ajtóhoz,ki a házból,és kiabálta ,hogy SEGÍTSÉG!
Szívszorító volt.Én tanítottam erre,mert viszonylag sokat vagyunk egyedül,így azt gondolom,hogy jó tudniuk,mikor kérjenek segítséget.
Miután kintről nem kapott választ,bejött.Senki nem volt itthon a környéken.
Én meg elterültem a kanapén,mint egy zsák.A két nagy ordítva sírt,így már kezdtem én is megijedni.
Valóban hatalmas púp volt a fejemen.
Felhívtuk apát,ő megnyugtatta Petrát,de haza nem tudott jönni..Tettünk fagyasztott zöldséget fejemre.
Szörnyű érzés volt,hogy mennyire esendő tudok lenni,holott 3 gyerek számít rám.
Felhívtam a gyerekrendelőt,hogy nem tudom vinni a gyerekeket.Az asszisztens hallva a történteket,azonnal rám parancsolt,hogy menjek orvoshoz.Alig pörgött a nyelvem,szóval frankón be voltam parázva már én is.
Hazaért a sógornőm,és ő elvitt dokihoz.
Reflexek rendben,meg úgy néz ki minden más is.Hatalmas hematóma van a fejemen.A vérnyomásom pedig 90/60..
Nem ettem,nem ittam,és ez az alacsony vérnyomás..elég volt,hogy elájuljak.
Figyelni kell a pupilláimat,hogy egyforma nagyok-e,mert amennyiben nem,úgy irány a kórház!
Szuper egy nap volt,az tuti!
Nem szeretnék többet ilyen rémületet látni a gyerekek szemében,főleg nem miattam.

9 megjegyzés:

  1. Uram Isten!
    ezt borzasztó volt olvasni is! :-(
    azóta hogy vagy? jobban? gyerekek?
    vigyázz magadra nagyon!!!!

    VálaszTörlés
  2. Jézusmária! Ez szörnyű nagyon! Minden. A betegség, az ájulás, az, hogy szegények hogy megijedhettek, amikor nem találtak senkit.....szent ég :(
    Majd írjál, azóta mi történt!

    VálaszTörlés
  3. Hú! Ezt olvasni is rossz volt! Remélem minél előbb rendbejössz! Elég szörnyű, hogy a gyerek segélyhívására nem reagált senki. Határozottan ijesztő.
    Remélem minél előbb rendben leszel, és addig akad valami segítség! Szegény! :(

    VálaszTörlés
  4. ÚÚÚ! Megértelek, volt már valami hasonló, de szerencsére a gyerekek nélkül. Jobbulást mindenkinek!

    VálaszTörlés
  5. Aranyosak vagytok,köszönöm!
    Ma már jelentősen javult a helyzet.
    voltunk a gyerekrendelőben,ott ismét látott engem is orvos.
    Eléggé fáj a zúzódás helye,de szerencsére a hányás megszünt.Inger van,de arra B6 is akad.
    Iszunk coltá,ezt kaptuk javaslatként.
    Mára már Apa is rosszul van,úgy vitt minket a dokihoz,hogy a zsebébe tett egy zacsit.
    Az valóban ijesztő,hogy senki nem reagált Petra kiabálására,de úgy gondolom nem is volt itthon senki.
    Most újra tanítgattuk a telefonálásra is.Mentők száma,hívás funkció stb..
    Bevittem a munkahelyemre egy határidős leadandó cuccot.
    Na ,kaptam is az irodában a lányoktól!engem is üt sz uram c. poénok!Legalább tudtam mosolyogni! :)

    VálaszTörlés
  6. Húú, ez durva!
    Remélem nem lesz semmi következménye az esésnek. Jobbulást nektek!

    VálaszTörlés
  7. Hűha! Azóta remélem már meggyógyultatok. Sokat kell ini, az biztos, csak amikor az ember ilyen rosszul van, semmit sem kíván sem enni-sem inni.Azért tök jó, hogy ilyen talpraesett a Petra.
    Tündi!

    VálaszTörlés
  8. Basszus, az egyik legrosszabb rémálmom...
    Nálunk a csajok már tudják ezt a telefonálós dolgot, de a fiúk még nem.
    Remélem azóta már híre sincs ennek a nyavalyának és készül az a diplomamunka ;-)
    Nálunk apa viccelt, amikor eltörtem a lábam, és tolt ki a kórházból a tolókocsin, a legzsúfoltabb várónál meg megszólalt valami ilyesmit, hogy "ha tudom, hogy ez lesz, nem rúgok beléd akkorát" az összes nyugdíjas néni tekintete fennakadt, a férjem meg a haverja (sofőr) szakadtak a röhögéstől...

    VálaszTörlés