Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Fourth Birthday tickers

2012. május 6., vasárnap

Minden évben

24 év telt el.8 év múlva annyi idős leszek,mint Ő volt,amikor elment. Ma már az Én ünnepem is ez a nap,még is,emlékezi néha fáj. Oly kevés dologra tudok visszagondolni..Néha az arcát sem könnyű felidéznem,bár amikor a tükörbe nézek,elcsodálkozom,hogy honnan ismerős ennyire ez a mosoly.. Vidám volt, és erős. Sokan szerették.Nekem példa volt,soká meg akartam felelni,tökéletes szerettem volna lenni..olyan,mint amilyennek Őt láttam gyerekként. Nem élhette meg,hogy cívódjon velem,mint kamasszal,én pedig nem tapasztaltam meg,hogy Ő sem tökéletes. Pár éve rájöttem,hogy nem kell megfelelnem neki,hisz így vagyok tökéltes számára,ahogy vagyok.. Hiányzik! Tudni vágyom,hogy milyen lenne ma,nagymamaként. Ma is csak 68 éves lenne még. Néha felhívnám,és tanácsot kérnék tőle,vagy egyszerűen csak megölelném,mint rég. Hányszor jött volna jól a szava,segítsége,vagy csak egyszerűen az,hogy magam mögött tudhatom. A gyerekeknek csak egy kép,és ez is fáj. Jó lenne,ha ismerhetnék!! Nekem a biztonság emléke. Amikor játszott velünk a konyhában... Nyári estén,dobáltuk a magasba a cseresznyét,és próbáltuk szájjal elkapni. Ő,a bátyám,és Én. Az illata,amit még soká éreztem a szekrényben.. Mindig elvett pár rágót a csomagocskámból,ahogy azon napon is,az utolsón.. Amikor egy zsákban visszakerültek a ruhái,Apám nem tudta kipakolni,hát én tettem meg.A kapukulcsra ragasztva,ott volt a zsebében a rágó. Ilyenkor mindez feltör bennem,és bár egy csomó szép dolog ért ma reggeltől,köszöntöttek a gyerekek,verseltek,virágot adtak.Még is,számomra ez az emlékezés napja is.