A frizurák Sly keze munkáját dicsérik.
2010. március 13., szombat
2010. március 10., szerda
Jejjsi ágya..
Ma volt a napja,hogy a kisfiús ágyból nagyfiús ágyat csináltunk.Szabi egy ideje ki tudott már mászni a rácsok tetején.Ébren nem is éreztem veszélyesnek,de amikor éjjel felriadt,sírt és úgy indul neki,akkor kevésbé volt örömteli eme tudás birtoklása.
Apával átalakítottuk hát a kiságyat heverővé.
Furcsa,hogy mennyi érzést indít el az emberben egy ilyen egyszerű,technikai művelet.Gondolatban Ádámhoz,Évához is visszatértem.Petrához,amikor még őt vártam,meg ahhoz a sok-sok pillanathoz,amikor pelenkázó lapot lendítettem egy-egy kiságy tetejére.Rutinos mozdulatok..Hányszor puszilgattam egy-egy ilyen pelenkázó tetején pocakokat,lábacskákat.Azok az idők,mikor még csak Petrus volt meg,és érdekes módon a két fiunkat még nem is ismertük.Mennyire furcsa gondolat...Ők akkor még nem léteztek..
A hónapok,amikor Szabit vártuk,és együtt festettük a kisszoba falát kékre.Emlékszem,Apa jól elkeserített,hogy épp olyan lett,mint a nagyanyja olajos fala a konyhában.Végül mégis szép lett a kis szoba,azóta bárki látta,mindenki megjegyezte,hogy igazi gyerekbirodalom.Ez a kiságy,amit egy 4D-s UH után vettünk egy olyan családtól,akit szintén ezer szép emlék kötött a bútorhoz.Gyönyörűen becsomagolva tartották,és még el is hozták a házunkig.Érezhető volt,hogy nehéz szívvel válnak meg tőle.
Apa együtt rakta össze a srácokkal,akik akkor még jóval kisebbek voltak,és rögtön kipróbálták.
Az idők,amikor azt a kis 2kiló 70 dekás babát először beletettem ebbe a hatalmas ágyba.Szinte alig látszott benne.A szopiztatások meghitt hangulata, a baba illata..Az első rácsokba kapaszkodó felállás.Valahogy mindez elementáris erővel tört rám,ahogy a facsavarokat szedegettem.Képeket is előkaptam persze,nincs jobb hangulatnövelő ilyenkor.Gombóc Petra,amikor piciként pelenkázom egy rácsos ágy tetején,vagy összeragadt szemű Atesz,aki egy rácsos kiságyban mosolyog.
Az idő rohan,és már jól látom,hogy ezek a változások sok mást is szimbolizálnak.
Gyakorlatiasabb gondolkodású szülők talán nem élik át így ezt,talán nem érzelgősködnek,és szipognak ilyenkor.Hisz csak egy kiságy lett heverővé.Kirángattuk a betétlapokat belőle,és a rácsokat is szépen leszedtük.Minden felkerült szép sorban a padlásra.A pelenkázó lap,amit Szabi a tesóméktól kapott még a születése előtt.Hányszor képzeltem el rajta.Ma már szükségtelen,hisz röptében pelenkázzuk...
Emlékek,pillanatok.Sokszor elmerengek és tudom,hogy nagyon nagy valószínűséggel több kisbabánk már nem lesz.A rácsos ágy sok darabja ugyan a padláson várja jobb sorsát,valamiért megbeszélés nélkül felvittük oda.Olyan természetességgel,mint más "kacatot",az életünk részeit.Mégis úgy sejtem,egy korszak itt talán végleg lezárult.Ez pedig mindig generál érzelmeket.
Kismanó hazaérve vagányan ugrott az új ágyba,nevetett huncutkodott kiabálta,hogy "ENYÉM".Én kicsit hosszasabban üldögéltem a kék falú szobában,ahol még ott áll a szoptatós fotel,a szopis párnával..Hiába,az ember már csak ilyen..
Este kicsit nehezebben találta meg a helyét,de végül szépen elaludt.Elaludt,mint a nagyok..heverőn..
"Véletlenül a mi bölcsőnkbe vetődött látogató lesz, aki majd tovább vándorol. Csak jól kell tudni megvendégelni és szeretni. ” (Závada Pál)
Apával átalakítottuk hát a kiságyat heverővé.
Furcsa,hogy mennyi érzést indít el az emberben egy ilyen egyszerű,technikai művelet.Gondolatban Ádámhoz,Évához is visszatértem.Petrához,amikor még őt vártam,meg ahhoz a sok-sok pillanathoz,amikor pelenkázó lapot lendítettem egy-egy kiságy tetejére.Rutinos mozdulatok..Hányszor puszilgattam egy-egy ilyen pelenkázó tetején pocakokat,lábacskákat.Azok az idők,mikor még csak Petrus volt meg,és érdekes módon a két fiunkat még nem is ismertük.Mennyire furcsa gondolat...Ők akkor még nem léteztek..
A hónapok,amikor Szabit vártuk,és együtt festettük a kisszoba falát kékre.Emlékszem,Apa jól elkeserített,hogy épp olyan lett,mint a nagyanyja olajos fala a konyhában.Végül mégis szép lett a kis szoba,azóta bárki látta,mindenki megjegyezte,hogy igazi gyerekbirodalom.Ez a kiságy,amit egy 4D-s UH után vettünk egy olyan családtól,akit szintén ezer szép emlék kötött a bútorhoz.Gyönyörűen becsomagolva tartották,és még el is hozták a házunkig.Érezhető volt,hogy nehéz szívvel válnak meg tőle.
Apa együtt rakta össze a srácokkal,akik akkor még jóval kisebbek voltak,és rögtön kipróbálták.
Az idők,amikor azt a kis 2kiló 70 dekás babát először beletettem ebbe a hatalmas ágyba.Szinte alig látszott benne.A szopiztatások meghitt hangulata, a baba illata..Az első rácsokba kapaszkodó felállás.Valahogy mindez elementáris erővel tört rám,ahogy a facsavarokat szedegettem.Képeket is előkaptam persze,nincs jobb hangulatnövelő ilyenkor.Gombóc Petra,amikor piciként pelenkázom egy rácsos ágy tetején,vagy összeragadt szemű Atesz,aki egy rácsos kiságyban mosolyog.
Az idő rohan,és már jól látom,hogy ezek a változások sok mást is szimbolizálnak.
Gyakorlatiasabb gondolkodású szülők talán nem élik át így ezt,talán nem érzelgősködnek,és szipognak ilyenkor.Hisz csak egy kiságy lett heverővé.Kirángattuk a betétlapokat belőle,és a rácsokat is szépen leszedtük.Minden felkerült szép sorban a padlásra.A pelenkázó lap,amit Szabi a tesóméktól kapott még a születése előtt.Hányszor képzeltem el rajta.Ma már szükségtelen,hisz röptében pelenkázzuk...
Emlékek,pillanatok.Sokszor elmerengek és tudom,hogy nagyon nagy valószínűséggel több kisbabánk már nem lesz.A rácsos ágy sok darabja ugyan a padláson várja jobb sorsát,valamiért megbeszélés nélkül felvittük oda.Olyan természetességgel,mint más "kacatot",az életünk részeit.Mégis úgy sejtem,egy korszak itt talán végleg lezárult.Ez pedig mindig generál érzelmeket.
Kismanó hazaérve vagányan ugrott az új ágyba,nevetett huncutkodott kiabálta,hogy "ENYÉM".Én kicsit hosszasabban üldögéltem a kék falú szobában,ahol még ott áll a szoptatós fotel,a szopis párnával..Hiába,az ember már csak ilyen..
Este kicsit nehezebben találta meg a helyét,de végül szépen elaludt.Elaludt,mint a nagyok..heverőn..
"Véletlenül a mi bölcsőnkbe vetődött látogató lesz, aki majd tovább vándorol. Csak jól kell tudni megvendégelni és szeretni. ” (Závada Pál)
2010. március 9., kedd
2010. március 8., hétfő
Amikor egyedül..
próbálok felöltözni,nagyjából így állnak rajtam a ruhák.
Bátyus pedig nagyon szeret engem,ezért érdemes teliszájjal nevetnem,még akkor is,ha kényszerzubbonyként használom a kabátom...
Bátyus pedig nagyon szeret engem,ezért érdemes teliszájjal nevetnem,még akkor is,ha kényszerzubbonyként használom a kabátom...
2010. március 7., vasárnap
70
Ez egy olyan szülinap,amikor a Nagypapa éppen tízszer annyi idős lett,mint a két legidősebb unokája...
2010. március 6., szombat
Így kell a fotelben..
elaludni..
JEJJSI a törpe komolyan elfáradt és a vacsorázó asztaltól korábban felállva a fotelhez tért,majd ott elaludt.
Ki a JEJJSI? JEJJSI maga Szabolcs,aki oly sokszor mondja el bizonyos tárgyakról ,hogy JEJJSi,azaz LEESIK,hogy végül eme nevet rá is ragasztottuk.
2010. március 5., péntek
Rövid tavaszi ízelítő betegséggel
Ez nem volt teljesen a mi hetünk.
Ateszka beszedte az antibiotikumot és a hét elején valamicskét jobban is volt.Szerdán ismét mehetett oviba.Igazi férfi,totálisan elhagyta magát.A kanapén feküdt a kis drága,kihozta a kis takaróját,és onnan utasítgatott minket.
"Apa,hozol nekem zsepit?"
Anya,kell a szőlőzsírom!"
Ilyen,és ehhez hasonló instrukciók repkedtek.Enni alig evett valamit,így amúgy sem vaskos alkata kifejezett sovánnyá vált.Reméltük,hogy az oviban majd jobban magára talál,de nehezen indult a dolog.Ott is csak üldögélt..Mára ő lett a napos,így lelkesedett kicsit.Tegnap este viszont olyan ingerköhögés jött rá,hogy végül fújtunk neki apa puffjából egyet,mert egészen asztmatikus tüneteket produkált.Addig erőlködött,míg nem hányt.Három napja minden délután sütöm a mézeskalácsot,azt legalább megeszi.Mondjuk tegnap előtt én magam is olyan vacakul voltam,hogy a fél adagot vastagon odaégettem.
Szabolcs Igazán jól van!Szerencsére nyomtalanul eltűnt a betegsége.Eszik,rámol,hisztizik,nyomul.Mérték őket a böliben,13kg-t mutatott a mérleg.A hosszát apa mérte meg múltkor és 82.5cm lett az eredmény.
Hisztizni,akaratot próbálgatni remekül tud.Vörös fejjel ordít,akár jó pár percig folyamatosan, főleg ha valami esetleg nem az ő elképzelése szerint alakul.Ezt néha nehezen viseli a környezete,annak tagjaként én magam is.Azt gondolja,tud még nekem meglepetést okozni,és néha igaza is van! :)
Sok új szót használ,és napról-napra ügyesebb a beszéd terén.FORRÓ-annyira jól használja pl.a meleg fürdővízre,a frissen készült ételre.Fújja is,hogy hüljön.Ilyenkor viszont meg kell zabálni.Bölcsis fotózásra is sor került a héten.A gondinénik hiába próbálták elérni ,hogy mosolyogjon,ő minden képen komoly maradt.Tehenes pulóvert adtam rá,épp úgy,ahogy Atikára is az oviba.
Petra elérkezett szorgalmas korszakába.Maga veszi elő a gyakorló füzeteket,számol,ír olvas.A polcról elővette az én régi,munkához használt könyveim,és azokat is töltögeti szép sorjában.Némelyik másodikos feladattal is szembeszáll.Ildikó néni meg is dicsérte a héten,hogy 1 hiba volt csak a tollbamondásában,és a matekja is jól sikerült.A tízesátlépést tanulják,az nem megy mindig egykönnyen a gyerekeknek,de Petra egész gyorsan ráérzett.Úgy látom,hogy sok dolog most ért be nála,így örülök,és kicsit meg is nyugodtam.Jó,persze treníroztunk is na..Furulyán önállóan is eljátszik sok mindent.Kis kece lányom..Eresz alól fecske fia..Hull a pelyhes..Hull a hó..Rövidebb szavakat néha már szótagolás nélkül összeolvas,és "átlátja" a szó képét.
Hónap végén egy pszichológus kolléga megméri az IQ-t nála.Egy új tesztet tanul,és az én lányomon csinálná a gyakorlatot.Kíváncsi leszek,bár saccolni tudom..Majd amikor lesz eredmény összevetem.90-100 közé teszem..átlagos..
Én is beteg lettem.Remekül telt így minden nap.Esténként rázott a hideg,és fájt mindenem.Az orrom még mindig eldugult állapotokat mutat,és a hangom is picit érdekes.
Jó lenne,ha végre-végre tényleg beköszöntene a TAVASZ!Nem csak ígérgetné. Ígéri,az elmúlt hétvégén is azt tette.
Srácok az apjukkal kaparásztak a kertben.Szabi motorozott nagy vígan,én meg örültem a napsütésnek.
Az udvari öltözéket Petra adta rá a picire,egészen a pelenkától kezdve.Szabi kicsit álmos volt,így meglepő nyugalommal tűrte.Ahogy közben egymásra néztek...Petra végtelen gyengédsége,ahogy a picihez nyúlt...Nagyon jó volt látni!
Ateszka beszedte az antibiotikumot és a hét elején valamicskét jobban is volt.Szerdán ismét mehetett oviba.Igazi férfi,totálisan elhagyta magát.A kanapén feküdt a kis drága,kihozta a kis takaróját,és onnan utasítgatott minket.
"Apa,hozol nekem zsepit?"
Anya,kell a szőlőzsírom!"
Ilyen,és ehhez hasonló instrukciók repkedtek.Enni alig evett valamit,így amúgy sem vaskos alkata kifejezett sovánnyá vált.Reméltük,hogy az oviban majd jobban magára talál,de nehezen indult a dolog.Ott is csak üldögélt..Mára ő lett a napos,így lelkesedett kicsit.Tegnap este viszont olyan ingerköhögés jött rá,hogy végül fújtunk neki apa puffjából egyet,mert egészen asztmatikus tüneteket produkált.Addig erőlködött,míg nem hányt.Három napja minden délután sütöm a mézeskalácsot,azt legalább megeszi.Mondjuk tegnap előtt én magam is olyan vacakul voltam,hogy a fél adagot vastagon odaégettem.
Szabolcs Igazán jól van!Szerencsére nyomtalanul eltűnt a betegsége.Eszik,rámol,hisztizik,nyomul.Mérték őket a böliben,13kg-t mutatott a mérleg.A hosszát apa mérte meg múltkor és 82.5cm lett az eredmény.
Hisztizni,akaratot próbálgatni remekül tud.Vörös fejjel ordít,akár jó pár percig folyamatosan, főleg ha valami esetleg nem az ő elképzelése szerint alakul.Ezt néha nehezen viseli a környezete,annak tagjaként én magam is.Azt gondolja,tud még nekem meglepetést okozni,és néha igaza is van! :)
Sok új szót használ,és napról-napra ügyesebb a beszéd terén.FORRÓ-annyira jól használja pl.a meleg fürdővízre,a frissen készült ételre.Fújja is,hogy hüljön.Ilyenkor viszont meg kell zabálni.Bölcsis fotózásra is sor került a héten.A gondinénik hiába próbálták elérni ,hogy mosolyogjon,ő minden képen komoly maradt.Tehenes pulóvert adtam rá,épp úgy,ahogy Atikára is az oviba.
Petra elérkezett szorgalmas korszakába.Maga veszi elő a gyakorló füzeteket,számol,ír olvas.A polcról elővette az én régi,munkához használt könyveim,és azokat is töltögeti szép sorjában.Némelyik másodikos feladattal is szembeszáll.Ildikó néni meg is dicsérte a héten,hogy 1 hiba volt csak a tollbamondásában,és a matekja is jól sikerült.A tízesátlépést tanulják,az nem megy mindig egykönnyen a gyerekeknek,de Petra egész gyorsan ráérzett.Úgy látom,hogy sok dolog most ért be nála,így örülök,és kicsit meg is nyugodtam.Jó,persze treníroztunk is na..Furulyán önállóan is eljátszik sok mindent.Kis kece lányom..Eresz alól fecske fia..Hull a pelyhes..Hull a hó..Rövidebb szavakat néha már szótagolás nélkül összeolvas,és "átlátja" a szó képét.
Hónap végén egy pszichológus kolléga megméri az IQ-t nála.Egy új tesztet tanul,és az én lányomon csinálná a gyakorlatot.Kíváncsi leszek,bár saccolni tudom..Majd amikor lesz eredmény összevetem.90-100 közé teszem..átlagos..
Én is beteg lettem.Remekül telt így minden nap.Esténként rázott a hideg,és fájt mindenem.Az orrom még mindig eldugult állapotokat mutat,és a hangom is picit érdekes.
Jó lenne,ha végre-végre tényleg beköszöntene a TAVASZ!Nem csak ígérgetné. Ígéri,az elmúlt hétvégén is azt tette.
Srácok az apjukkal kaparásztak a kertben.Szabi motorozott nagy vígan,én meg örültem a napsütésnek.
Az udvari öltözéket Petra adta rá a picire,egészen a pelenkától kezdve.Szabi kicsit álmos volt,így meglepő nyugalommal tűrte.Ahogy közben egymásra néztek...Petra végtelen gyengédsége,ahogy a picihez nyúlt...Nagyon jó volt látni!
Felháborodás
Nem tudom,hogy ki az ,aki azzal szórakozik,hogy a commentekhez kínai betűket küld,melyek egyben linkek,és bizony igen gusztustalan oldalakra visznek el.
Ez a blog három kis manóról szól leginkább,megtűzdelve a magam gondolataival.Olyan nekünk,nekem mint egy kis sziget,ahol az emlékeinket gyűjtjük a gyermekeinknek,és magunknak.
Egyszerűen felháborít,hogy ebbe bárki így belenyúl,és ráadásul ilyen képeket linkel ide.
Ezt itt most nyilvánosan hagyom,de este valószínűleg bezárom a blogomat.Máskor is gondoltam már erre,de most ez komolyabb azt hiszem.
Aki úgy gondolja,hogy tovább olvasná, annak szívesen küldök meghívót.......vagy talán nem kéne,hogy az ember hagyja magát "megfélemlíteni"?
Ez a blog három kis manóról szól leginkább,megtűzdelve a magam gondolataival.Olyan nekünk,nekem mint egy kis sziget,ahol az emlékeinket gyűjtjük a gyermekeinknek,és magunknak.
Egyszerűen felháborít,hogy ebbe bárki így belenyúl,és ráadásul ilyen képeket linkel ide.
Ezt itt most nyilvánosan hagyom,de este valószínűleg bezárom a blogomat.Máskor is gondoltam már erre,de most ez komolyabb azt hiszem.
Aki úgy gondolja,hogy tovább olvasná, annak szívesen küldök meghívót.......vagy talán nem kéne,hogy az ember hagyja magát "megfélemlíteni"?
2010. február 27., szombat
Rajzfejlődés
Jó alkalmam kínálkozik a rajzfejlődés különböző állomásainak megfigyelésére.Három kicsi manókám különböző periódusokra ad nekem jó példát.
Szabászka a lengővonalas firka korszakában jár.Atika a fej-láb ember korszakát már elhagyva, törzset is ábrázol.Petruskám néhány rajzán már megjelenik a a jelenségszerű valóságábrázolás.
A rajzfejlődés hasonlóképpen fontos állomásokon megy keresztül,mint a gyermekek beszédfejlődése.A lépcsőfokok itt is egymásra épülnek.Ez is egy fontos kifejező eszköz,ezt a pszichodiagnosztika jól használja különböző területek fejlettségének feltérképezésére.
Mi kell az ábrázolás fejlődéséhez?
A világról való tudásunk pontos megfigyeléseken alapul.Így kellően fejlett figyelem,analízis-szintézis megfelelő fejlettsége.A részeket külön-külön,és egészként is látni kell ahhoz,hogy a gyermek az ábrázolás szándékával tudjon rajzolni.Ehhez bizony több év szükséges.Az ábrázolás szándéka éppen ezért úgy 3 éves kor körül jelenik meg általában.Ezt az időszakot előzi meg a funkció öröm vezérelt firka időszaka.A mozgásöröm,funkcióöröm vezérli a másfél-kétéves gyermeket,hogy nyomot hagyjon a papíron,vagy esetleg a falon.A firka alakja szerint sokféle lehet,lengővonalas,gomolyag..Ez a szint kb. a gügyögés fokának felel meg a beszédben.A gyermek gyakorolja a funkciót,egész testével rajzol.Két és fél,hároméves korban válik a firka zárttá.Ebben a korban már megjelenik az ábrázolás szándéka is,de leginkább olyan módon,hogy a megrajzolt
firkát nevezi meg valamiképp a gyermek.Egy nagy gomolyagra pl. azt mondja,hogy ez egy "BÁCSI".Hároméves korban a képérték válik tehát fontossá,ami a fogalmi gondolkodással is összefügg.Sematikus ábrázolás kezdete.
Képzeletszerű rajzolás időszaka,amikor azt rajzolják a dolgokról a gyerekek,amit tudnak,és nem azt amit látnak.Itt lép be az emberábrázolás.(3 éves kor)Először a szétesett elemek jelennek meg(rész),majd a fej-láb ember korszaka.Általában nagyon nagy fejecskét ábrázolnak,amiből rögtön indulnak is a lábak,gyakran kéz nélkül.A megfigyelés pontatlansága, a részek,a szintézis fejlettlensége miatt nem fontosak a részletek..nem jelennek meg a rajzokon. pl. nyak,ujjak,ruházat,haj...Petra,és Ati is soká rajzolta a fej-láb embert.Rengeteg mosolygós, nagyfejű alakunk akad a 3 éves korból.Petránál a buborék kezek,majd lábfejek is csatlakoztak a képhez,jó nagy fülek társaságában.Nagyon édes volt!Ati érdekes mód soká egy lábat húzott csak a fejből,és nagyon gyenge nyomatékkal tette.Apával meg is állapítottuk,hogy ez egy UFÓ faj..
Ezt követi a fej-törzs-láb forma,ami egyre inkább hasonlít az ember valódi képére.(4-5 éves kor)A nyak elég későn ábrázolt rész,hosszú,aránytalan.Atinál nem régen jelent meg,és elég zsiráfosan adta elő.(5éves) Az emberábrázolás összefügg a testséma fejlettségével is.Milyen részletességgel ismeri a gyermek saját testét.
A rajzok az óvodáskorban leginkább sematikusak,nem valósághűek.Átlátszóak(pl. a ház falán át látni a bentlévőket) pl Petra megrajzolta Szabit egy buborékba a képre akkor,amikor a delikvens még pocaklakó volt.Átlátszott tehát,és a buborék is stimmelt.Aránytalanok is a rajzok,a virág akkora ,mint a ház maga.
A kisiskolás kor elejét is ez a logikai realizmus jellemzi,a tudott dolog ábrázolása,a valóság helett.10 éves kor körül érnek meg a gyermekek a jelenségszerű,valósághű vizuális realizmus fokára.
Iskolába lépéskor a rajzok monumentálisabbá,színesebbé válnak.A kéztő csontosodásával,a valóság mind pontosabb megfigyelésével,az írás grafomotorikára gyakorolt hatásával is változnak a rajzok.Kompozíciókat alkotnak,színeket bátran használnak,a kisiskolás korú gyermekek.Ezen ugrást jól nyomon követhettem Petránál,szeptembertől kezdődően.
Atesznál váltásként jelent meg a törzs,és a ruházat az emberábrázolásban.Atesz nem egy túl lelkes "grafomán",aki gyenge nyomatékkal,rossz tartással(csukló,könyök)bár jó ceruzafogással nyomult.Mára sokat fejlődött,és már autókat,kis házat,virágokat is szívesen rajzol.Alap,hogy minden nap rajzolunk,színezünk valamit.Van nagy papírtekercsünk,színezőnk,mindenféle eszközünk.Ezeket Szabi is élvezettel használja,és leginkább gomolyagokat,lengővonalas firkákat rajzol.Az ábrázolás szándéka még nem érte utol,de 21 hónaposan még igen messze is van pl. az emberábrázolástól,ez tuti.(Szerintem minden ennyi idős..)
Petra pedig szárnyal..
Lentebb Ati emberkéje 5 évesen,egy karácsonyfa,és egy hóember mellett.Jól látható a nemek közötti különbség is,mert bizony Petra erőteljesebb lépésekkel haladt a rajzban,ahogy általában a lányok.nálunk ama bizonyos csontosodás is előbb megkezdődik.
Apa és anya Petrától 6.3 évesen..
Szabászka a lengővonalas firka korszakában jár.Atika a fej-láb ember korszakát már elhagyva, törzset is ábrázol.Petruskám néhány rajzán már megjelenik a a jelenségszerű valóságábrázolás.
A rajzfejlődés hasonlóképpen fontos állomásokon megy keresztül,mint a gyermekek beszédfejlődése.A lépcsőfokok itt is egymásra épülnek.Ez is egy fontos kifejező eszköz,ezt a pszichodiagnosztika jól használja különböző területek fejlettségének feltérképezésére.
Mi kell az ábrázolás fejlődéséhez?
A világról való tudásunk pontos megfigyeléseken alapul.Így kellően fejlett figyelem,analízis-szintézis megfelelő fejlettsége.A részeket külön-külön,és egészként is látni kell ahhoz,hogy a gyermek az ábrázolás szándékával tudjon rajzolni.Ehhez bizony több év szükséges.Az ábrázolás szándéka éppen ezért úgy 3 éves kor körül jelenik meg általában.Ezt az időszakot előzi meg a funkció öröm vezérelt firka időszaka.A mozgásöröm,funkcióöröm vezérli a másfél-kétéves gyermeket,hogy nyomot hagyjon a papíron,vagy esetleg a falon.A firka alakja szerint sokféle lehet,lengővonalas,gomolyag..Ez a szint kb. a gügyögés fokának felel meg a beszédben.A gyermek gyakorolja a funkciót,egész testével rajzol.Két és fél,hároméves korban válik a firka zárttá.Ebben a korban már megjelenik az ábrázolás szándéka is,de leginkább olyan módon,hogy a megrajzolt
firkát nevezi meg valamiképp a gyermek.Egy nagy gomolyagra pl. azt mondja,hogy ez egy "BÁCSI".Hároméves korban a képérték válik tehát fontossá,ami a fogalmi gondolkodással is összefügg.Sematikus ábrázolás kezdete.
Képzeletszerű rajzolás időszaka,amikor azt rajzolják a dolgokról a gyerekek,amit tudnak,és nem azt amit látnak.Itt lép be az emberábrázolás.(3 éves kor)Először a szétesett elemek jelennek meg(rész),majd a fej-láb ember korszaka.Általában nagyon nagy fejecskét ábrázolnak,amiből rögtön indulnak is a lábak,gyakran kéz nélkül.A megfigyelés pontatlansága, a részek,a szintézis fejlettlensége miatt nem fontosak a részletek..nem jelennek meg a rajzokon. pl. nyak,ujjak,ruházat,haj...Petra,és Ati is soká rajzolta a fej-láb embert.Rengeteg mosolygós, nagyfejű alakunk akad a 3 éves korból.Petránál a buborék kezek,majd lábfejek is csatlakoztak a képhez,jó nagy fülek társaságában.Nagyon édes volt!Ati érdekes mód soká egy lábat húzott csak a fejből,és nagyon gyenge nyomatékkal tette.Apával meg is állapítottuk,hogy ez egy UFÓ faj..
Ezt követi a fej-törzs-láb forma,ami egyre inkább hasonlít az ember valódi képére.(4-5 éves kor)A nyak elég későn ábrázolt rész,hosszú,aránytalan.Atinál nem régen jelent meg,és elég zsiráfosan adta elő.(5éves) Az emberábrázolás összefügg a testséma fejlettségével is.Milyen részletességgel ismeri a gyermek saját testét.
A rajzok az óvodáskorban leginkább sematikusak,nem valósághűek.Átlátszóak(pl. a ház falán át látni a bentlévőket) pl Petra megrajzolta Szabit egy buborékba a képre akkor,amikor a delikvens még pocaklakó volt.Átlátszott tehát,és a buborék is stimmelt.Aránytalanok is a rajzok,a virág akkora ,mint a ház maga.
A kisiskolás kor elejét is ez a logikai realizmus jellemzi,a tudott dolog ábrázolása,a valóság helett.10 éves kor körül érnek meg a gyermekek a jelenségszerű,valósághű vizuális realizmus fokára.
Iskolába lépéskor a rajzok monumentálisabbá,színesebbé válnak.A kéztő csontosodásával,a valóság mind pontosabb megfigyelésével,az írás grafomotorikára gyakorolt hatásával is változnak a rajzok.Kompozíciókat alkotnak,színeket bátran használnak,a kisiskolás korú gyermekek.Ezen ugrást jól nyomon követhettem Petránál,szeptembertől kezdődően.
Atesznál váltásként jelent meg a törzs,és a ruházat az emberábrázolásban.Atesz nem egy túl lelkes "grafomán",aki gyenge nyomatékkal,rossz tartással(csukló,könyök)bár jó ceruzafogással nyomult.Mára sokat fejlődött,és már autókat,kis házat,virágokat is szívesen rajzol.Alap,hogy minden nap rajzolunk,színezünk valamit.Van nagy papírtekercsünk,színezőnk,mindenféle eszközünk.Ezeket Szabi is élvezettel használja,és leginkább gomolyagokat,lengővonalas firkákat rajzol.Az ábrázolás szándéka még nem érte utol,de 21 hónaposan még igen messze is van pl. az emberábrázolástól,ez tuti.(Szerintem minden ennyi idős..)
Petra pedig szárnyal..
Lentebb Ati emberkéje 5 évesen,egy karácsonyfa,és egy hóember mellett.Jól látható a nemek közötti különbség is,mert bizony Petra erőteljesebb lépésekkel haladt a rajzban,ahogy általában a lányok.nálunk ama bizonyos csontosodás is előbb megkezdődik.
Apa és anya Petrától 6.3 évesen..
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)