Petrust 2009. április 20-án beírattam a József Attila Általános Iskolába.
Szabit 2009. április 22-én beírattam a 2-es számú bölcsődébe.
Nem jegyeztem itt le ezen dátumokat.Petrusé olyan evidens volt,mert rég tudtam,hogy suliba akarom adni.A suli nem feltétlen győzött meg,mégis kisvárosunk iskoláival elégszünk meg.(Más verzió nagyjából megoldhatatlan lenne..)Úgy gondolom,hogy tudok majd elég segítséget adni itthon.
Az is elég fontos elvem,hogy a tanítónéni az egyik legfontosabb elem..Akiknek személyét idén nem árulják el...emiatt kicsit csalódott vagyok,mert nem választhattunk a pedagógusok közül,és nem nézhettünk meg bemutató órát tőlük.Bemutató órán voltunk ugyan,de az se vett le maradéktalanul a lábamról.
A kollégáim szerint mégis ez a legjobb iskola itt,minálunk.Ők rég a városban dolgoznak,tán jó a meglátásuk.
Mindezek közrejátszanak abban,hogy a suliba iratkozás nem volt teljesen pozitív élmény.
Szabi papírjait is beadtuk a bölcsibe.Hatalmas a túljelentkezés,de nagycsaládos,"pedagógus" gyerek,szóval akad egy kis remény.
Az ő beíratásáról sem írtam részletesen,mert kifejezetten gyomorszájon vág,már maga a gondolat is.Nehéz,mert egyik manóm se járt bölcsibe.
Móni(Aki nagyon kedves,és olyan szeretettel vigyáz Szabira,amit nem tudok eléggé meghálálni.) előbb,vagy utóbb elhelyezkedik,és akkor megint ott a kérdés,hogy hol helyezzem el a kicsikét.Ez persze a jövő zenéje még,és jó lenne,ha nem kellene feltétlen a bölibe járnia..A jelenlegi felállás nagyon jól működik,és sokkal barátibb,mint jópár kicsivel együtt rábízni idegenekre..
Majd kiderül..
Végül én magam.Május 26-án megyek felvételizni.Eddig egy fél betűt se tanultam a dologra.Kiderül mi is lesz végül.
Családunkból hárman is nagy tervekkel nézünk a szeptember elé..
2009. május 11., hétfő
2009. május 10., vasárnap
2009. május 7., csütörtök
2009. május 6., szerda
Közelít..
Szabi első szülinapja.
Visszaolvastam a tavaly ilyentájt íródott fórumhozzászólásaimat.
Nagy volt a készülődés,várakozás.
Találtam egy május 17-én íródott bejegyzést,ami kicsit odébb van ugyan,de érdekes UH adatok vannak rajta.
Ezen a fórumon Szabi volt kb a 3. baba,17-én már nagyon közel jártunk.
Ahogy így olvasgatok,képeket nézek tavalyról nem csak a nosztalgia tör rám,hanem a vágy is.Ez után a fantasztikus érzés után.
Nézem Szabit,ahogy vehemens mozdulattal füléhez lódítja a távirányítót,és belekurjant,hogy :ALLO..telefonálna,ahogy mi..
Olyan jó,hogy itt van,és annyira szeretném még átélni ezt az érzést.Valahogy azt hittem,hogy a harmadik után csendesül ezen vágyam,de mégsem..
Apa viszont még mindig a hüvelyk,és mutatóujját dörzsöli össze,ha szóba hozom a témát..
Válság van,ahogy a cola reklámban is elhangzik.
Én még reménykedem azért,addig is nézegetem a tavalyi képeket,olvasom a tavalyi gondolatokat!
"Sziasztok!
GRATULA FAZSIRINEK!
Megkezdődött a babaeső!
Tényleg szép súlya lett a kislánynak 36 hétre!
Mi megjártuk a klinikát. reggel 10-től, délután 3-ig..Apa elment adig a XVIII. ker. önkormihoz, a házassági anyakönyviért, de lefagyott a rendszerük..újabb út..
Velem rendi minden.A csaszi hege 7 mm,így terminusig hordható. Fizikális vizsgálat szerint is zárt minden, így az épp ott lévő Lázár doki azt mondta nézünk egy napot terminus körül. jövőhéten 2 CTG-re kell menni, mert betöltöm a 38. hetet...borzalom..ennyit várni.
UH rendben,de baromi lent van a feje..Letoltam a nadrágot, de még így is lentebb tolatta velem a doki,mondván,hogy neki itt egész lent kell kutakodni..
Feje totál beállva,így meg sem lehetett rendesen mérni. Teljes körvonal már nem ábr. takarásban..így közelítőleg mérte..Ad1, Ad2 kisebb ,mint az előző méréskor..épp ezért..
Bpd is közelít..
Adatok:
BPD:90mm
OFD:109mm
HC:315mm
AD1:91mm
AD2:98mm
AC:339mm
Fl:78mm
becs. súly: 3160g
Időnek megfelel,de a fej szinte nem mérhető, így közelítő nagyon az érték.Ati is ekkora volt ugye ilyentájt,szal nyugis is vagyok ,hogy rendin fejlődik.35.héten volt volt 2650...
Mértek frankó kis vérnyomit..173/103..kértem,hogy mostmár akkor vegyük elő a higanyos vérnyomimérőt..137/87..érdekes ez.. ezért feküdtem bent egy hetet..
CTG -NST...rendben..
Hát..kivi vagyok..Azt mondta,hogy túlhordani nem engedné, de terminus..hát? REMÉLEM!
Most megyünk SZabi szekrényéért..igazi baba szekrény,fenyőből..
Köszi Petrus kapcsán az ismételt együttörülést!
rusy 37+6(ill. 5?) "
Visszaolvastam a tavaly ilyentájt íródott fórumhozzászólásaimat.
Nagy volt a készülődés,várakozás.
Találtam egy május 17-én íródott bejegyzést,ami kicsit odébb van ugyan,de érdekes UH adatok vannak rajta.
Ezen a fórumon Szabi volt kb a 3. baba,17-én már nagyon közel jártunk.
Ahogy így olvasgatok,képeket nézek tavalyról nem csak a nosztalgia tör rám,hanem a vágy is.Ez után a fantasztikus érzés után.
Nézem Szabit,ahogy vehemens mozdulattal füléhez lódítja a távirányítót,és belekurjant,hogy :ALLO..telefonálna,ahogy mi..
Olyan jó,hogy itt van,és annyira szeretném még átélni ezt az érzést.Valahogy azt hittem,hogy a harmadik után csendesül ezen vágyam,de mégsem..
Apa viszont még mindig a hüvelyk,és mutatóujját dörzsöli össze,ha szóba hozom a témát..
Válság van,ahogy a cola reklámban is elhangzik.
Én még reménykedem azért,addig is nézegetem a tavalyi képeket,olvasom a tavalyi gondolatokat!
"Sziasztok!
GRATULA FAZSIRINEK!
Megkezdődött a babaeső!
Tényleg szép súlya lett a kislánynak 36 hétre!
Mi megjártuk a klinikát. reggel 10-től, délután 3-ig..Apa elment adig a XVIII. ker. önkormihoz, a házassági anyakönyviért, de lefagyott a rendszerük..újabb út..
Velem rendi minden.A csaszi hege 7 mm,így terminusig hordható. Fizikális vizsgálat szerint is zárt minden, így az épp ott lévő Lázár doki azt mondta nézünk egy napot terminus körül. jövőhéten 2 CTG-re kell menni, mert betöltöm a 38. hetet...borzalom..ennyit várni.
UH rendben,de baromi lent van a feje..Letoltam a nadrágot, de még így is lentebb tolatta velem a doki,mondván,hogy neki itt egész lent kell kutakodni..
Feje totál beállva,így meg sem lehetett rendesen mérni. Teljes körvonal már nem ábr. takarásban..így közelítőleg mérte..Ad1, Ad2 kisebb ,mint az előző méréskor..épp ezért..
Bpd is közelít..
Adatok:
BPD:90mm
OFD:109mm
HC:315mm
AD1:91mm
AD2:98mm
AC:339mm
Fl:78mm
becs. súly: 3160g
Időnek megfelel,de a fej szinte nem mérhető, így közelítő nagyon az érték.Ati is ekkora volt ugye ilyentájt,szal nyugis is vagyok ,hogy rendin fejlődik.35.héten volt volt 2650...
Mértek frankó kis vérnyomit..173/103..kértem,hogy mostmár akkor vegyük elő a higanyos vérnyomimérőt..137/87..érdekes ez.. ezért feküdtem bent egy hetet..
CTG -NST...rendben..
Hát..kivi vagyok..Azt mondta,hogy túlhordani nem engedné, de terminus..hát? REMÉLEM!
Most megyünk SZabi szekrényéért..igazi baba szekrény,fenyőből..
Köszi Petrus kapcsán az ismételt együttörülést!
rusy 37+6(ill. 5?) "
2009. május 4., hétfő
Atesz önállóan bringázik
Mostanság írtam épp a gyerekek önállósodásáról,és az egyik kedvenc filmem,kedvenc jelenetéről.
Tegnap(2009 május 3.)Apa picit renoválta Atesz bringáját.Megemelte az ülést rajta,és meghúzta a csavarokat.Úgy gondolta,ha már hozzányúlt,hát a pótkereket is leveszi róla.
Délután aztán kimentek az utcára gyakorolni.Nem telt bele sok idő,talán negyed óra,és nagyobbik kisfiam önállóan tekerte a bringát,így 4 év,3hónap,3hét,5naposan
A filmbéli jelenet tehát ismét lejátszódott itt,a poros kisvárosi utcán.
Szabi a hátamon csücsült,és onnan figyelte a tapsvihart ,és az éljenzést.A következő elkápráztatás tőle fog érkezni...úgy sejtem..
2009. május 2., szombat
Az én ANYUKÁM...
44 éves volt,amikor utoljára találkozhattam vele.21 év telt el azóta,és rengeteg dolog történt.Én többet éltem már nélküle,mint amennyit vele.
21 év sok idő..A gondolataim közt nap,mint nap megfordul Anyu.Próbálok minél több dolgot felidézni róla,hogy megmaradjanak nekem ezek az emlékek,melyekből sajnos kevés van.
Beleszövöm ezeket a kis epizódokat a gyermekeimnek mesélt igaz mesékbe...Amikor Anya kislány volt..
Az arcát sem mindig könnyű felidéznem,nem tiszta már a kép.Fényképek ugranak be róla,de amikor tükörbe nézek,felsejlik sok apró vonás.
Azt hiszem,hogy nem ismerek más embert,aki olyan nagyon tud örülni az életnek,ahogyan ő tudott.Minden apróságnak tudott örülni,és igazán gyöngyöző volt a nevetése.Örült,ha a kertünkben ivott a kútból,ahol olyan finom,friss volt a víz..Örült,ha sütött a Nap,és imádott napozni..
Emlékszem,hogy játszottunk egy nyári este.Feldobtuk a cseresznyét a magasba,és próbáltuk elkapni a szánkkal.Nevettünk mindhárman,a bátyám,Anyu és én.
Beugranak csetlő-botló történetek,melyekből az ő segítségével keveredtem ki.Amikor pl. vásároltam valahol,de a terméket a pénztárnál hagytam.Majdnem haza is értem már,amikor észrevettem ezt.Anyu jött,visszamentünk,a pénztáros néni eltette a dolgot.Anyu mosolygott,és a cukiban ettünk egy gesztenyepürét.Olyan jó volt,hogy megnyugtatott,és egyből rendben volt minden.Tudtam,hogy ott van,és segít.Mennyire hiányzott ez az érzés a későbbiek során.Hányszor éreztem a hiányát ennek a biztonságnak.
Mennyi minden történt,ahol nem ő volt velünk.Nem volt ott a ballagásomon,és egyetlen diploma osztónkon sem.Nem ő igazgatta rajtam a menyasszonyi ruhát,és nem ő izgult a szülőszoba előtt.Nem volt velem akkor sem,amikor úgy éreztem beleőrülök a fájdalomba.
Nem tologatott babakocsit örömmel az utcán,és nem jön velem az anyák napi ünnepségre az oviba.(Valaki más tette ezt.Az a valaki,akinek nagyon hálás vagyok.Ő az,akire maga Anyu bízott még kicsiként.Mintha megérezte volna,hogy szükség lesz erre.Ő a nagynénim,aki mára MAMI nekünk..Aki beteljesítette ígéretét.)
Sokszor feltettem már a kérdést,hogy ilyen fiatalon miért mennek el emberek,hisz még ma is csak 65 éves lenne.Választ sosem kapok erre,ez is olyan kérdése az életnek,amire nincs felelet.Manapság sok 40-es ismerősöm akad,akik mostanában szültek ,és nagyban babáznak..
Nem ismertem eléggé őt.Gyerekként ismertem,és olyan sok dologban szeretném tudni a véleményét,most,hogy már egy ideje felnőtt lettem,gyermekeim vannak.Vajon elégedett lenne a bátyámmal,és velem?Vajon így alakult volna az életünk,ha ő köztünk lenne máig?Mi lenne más,és én milyen lennék akkor?
Alapokat tett le nálam,erős alapokat.Tőle tanultam szeretni,és tőle tanultam a törődést.
Sokáig fájt ez a május eleji nap,amikor az ANYÁKAT ünnepeljük.Pár éve magam lettem ANYA.Én kapom reggelente a virágot.A csokrok száma háromra nőtt az évek során.Büszkén nézem a gyerekeimet,és ma már nem fáj annyira ez a vasárnap.
Mégis évről-évre átfutnak az agyamon ezen gondolatok.
A Zsoltár ,melyet idéztem itt,jól kifejezi amit érezek.
Az ANYÁK nyomot hagynak..és élnek tovább a szívünkben.
21 év sok idő..A gondolataim közt nap,mint nap megfordul Anyu.Próbálok minél több dolgot felidézni róla,hogy megmaradjanak nekem ezek az emlékek,melyekből sajnos kevés van.
Beleszövöm ezeket a kis epizódokat a gyermekeimnek mesélt igaz mesékbe...Amikor Anya kislány volt..
Az arcát sem mindig könnyű felidéznem,nem tiszta már a kép.Fényképek ugranak be róla,de amikor tükörbe nézek,felsejlik sok apró vonás.
Azt hiszem,hogy nem ismerek más embert,aki olyan nagyon tud örülni az életnek,ahogyan ő tudott.Minden apróságnak tudott örülni,és igazán gyöngyöző volt a nevetése.Örült,ha a kertünkben ivott a kútból,ahol olyan finom,friss volt a víz..Örült,ha sütött a Nap,és imádott napozni..
Emlékszem,hogy játszottunk egy nyári este.Feldobtuk a cseresznyét a magasba,és próbáltuk elkapni a szánkkal.Nevettünk mindhárman,a bátyám,Anyu és én.
Beugranak csetlő-botló történetek,melyekből az ő segítségével keveredtem ki.Amikor pl. vásároltam valahol,de a terméket a pénztárnál hagytam.Majdnem haza is értem már,amikor észrevettem ezt.Anyu jött,visszamentünk,a pénztáros néni eltette a dolgot.Anyu mosolygott,és a cukiban ettünk egy gesztenyepürét.Olyan jó volt,hogy megnyugtatott,és egyből rendben volt minden.Tudtam,hogy ott van,és segít.Mennyire hiányzott ez az érzés a későbbiek során.Hányszor éreztem a hiányát ennek a biztonságnak.
Mennyi minden történt,ahol nem ő volt velünk.Nem volt ott a ballagásomon,és egyetlen diploma osztónkon sem.Nem ő igazgatta rajtam a menyasszonyi ruhát,és nem ő izgult a szülőszoba előtt.Nem volt velem akkor sem,amikor úgy éreztem beleőrülök a fájdalomba.
Nem tologatott babakocsit örömmel az utcán,és nem jön velem az anyák napi ünnepségre az oviba.(Valaki más tette ezt.Az a valaki,akinek nagyon hálás vagyok.Ő az,akire maga Anyu bízott még kicsiként.Mintha megérezte volna,hogy szükség lesz erre.Ő a nagynénim,aki mára MAMI nekünk..Aki beteljesítette ígéretét.)
Sokszor feltettem már a kérdést,hogy ilyen fiatalon miért mennek el emberek,hisz még ma is csak 65 éves lenne.Választ sosem kapok erre,ez is olyan kérdése az életnek,amire nincs felelet.Manapság sok 40-es ismerősöm akad,akik mostanában szültek ,és nagyban babáznak..
Nem ismertem eléggé őt.Gyerekként ismertem,és olyan sok dologban szeretném tudni a véleményét,most,hogy már egy ideje felnőtt lettem,gyermekeim vannak.Vajon elégedett lenne a bátyámmal,és velem?Vajon így alakult volna az életünk,ha ő köztünk lenne máig?Mi lenne más,és én milyen lennék akkor?
Alapokat tett le nálam,erős alapokat.Tőle tanultam szeretni,és tőle tanultam a törődést.
Sokáig fájt ez a május eleji nap,amikor az ANYÁKAT ünnepeljük.Pár éve magam lettem ANYA.Én kapom reggelente a virágot.A csokrok száma háromra nőtt az évek során.Büszkén nézem a gyerekeimet,és ma már nem fáj annyira ez a vasárnap.
Mégis évről-évre átfutnak az agyamon ezen gondolatok.
A Zsoltár ,melyet idéztem itt,jól kifejezi amit érezek.
Az ANYÁK nyomot hagynak..és élnek tovább a szívünkben.
Anyák Napja
Ratkó József:
Zsoltár
Az anyák HALHATATLANOK.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.
Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.
Zsoltár
Az anyák HALHATATLANOK.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.
Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.
Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.
2009. május 1., péntek
Május elseje
Ez a nap is jól telt.
A lazulást már tegnap délután megkezdtük családilag.Átugrottunk barátainkhoz,akik Szabira vigyáznak,amikor anya dolgozik.Szabi megmutatta,hogy mennyire otthon érzi itt magát,és azt is,hogy ő már bizony simán felmászik a lépcsőn is.Itthon nincs alkalma ezt gyakorolni,de Móniéknál igen.
A gyerekek játszottak,mi beszélgettünk,iszogattunk.
Mára majális volt a program.Délelőtt látogatást tettünk a helyi majálison.A gyerekek felültek sok-sok lehetőségre,volt öröm,mulatozás.arcfestés.
Délután Abba számokat adott elő egy együttes,ahová Petra Orsiékkal ment ki,míg Ádám nálunk játszott.(Barátaink az utca túlfeléről.)Késő délután kezdetét vette az idei év első grillezős bulija.A gyerekek remekül szórakoztak,mi felnőttek rengeteget nevettünk.Amikor rommá vált a lakás,és a teraszon halomszám állt a csetres,meg a maradék,mi Orsival elugrottunk a Dolly Roll koncertre.Kicsi nosztalgia ugye.
Hazatérvén 5 gyereket találtunk,akik uralták a lakást,és annak tartozékait,kiegészítve két picit kókadt apukával.
Gyors pakolás,fürdés,lefekvés.
Szeretem az ilyen nyüzsgő napokat!
A lazulást már tegnap délután megkezdtük családilag.Átugrottunk barátainkhoz,akik Szabira vigyáznak,amikor anya dolgozik.Szabi megmutatta,hogy mennyire otthon érzi itt magát,és azt is,hogy ő már bizony simán felmászik a lépcsőn is.Itthon nincs alkalma ezt gyakorolni,de Móniéknál igen.
A gyerekek játszottak,mi beszélgettünk,iszogattunk.
Mára majális volt a program.Délelőtt látogatást tettünk a helyi majálison.A gyerekek felültek sok-sok lehetőségre,volt öröm,mulatozás.arcfestés.
Délután Abba számokat adott elő egy együttes,ahová Petra Orsiékkal ment ki,míg Ádám nálunk játszott.(Barátaink az utca túlfeléről.)Késő délután kezdetét vette az idei év első grillezős bulija.A gyerekek remekül szórakoztak,mi felnőttek rengeteget nevettünk.Amikor rommá vált a lakás,és a teraszon halomszám állt a csetres,meg a maradék,mi Orsival elugrottunk a Dolly Roll koncertre.Kicsi nosztalgia ugye.
Hazatérvén 5 gyereket találtunk,akik uralták a lakást,és annak tartozékait,kiegészítve két picit kókadt apukával.
Gyors pakolás,fürdés,lefekvés.
Szeretem az ilyen nyüzsgő napokat!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)