Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Kids Birthday tickers Lilypie Fourth Birthday tickers

2010. május 31., hétfő

Nyár?

Unom az időjárást.
Tudom,nem vagyok egyedül vele.Depis leszek ettől..
Tavaly ilyenkor már a medencét állítgattuk.Mindenki nyári cuccokban járkált,madárcsivitelés,családi kirándulások...stb..
Most is mennénk mi.Mentünk volna hétvégén epret szedni,ide a város határába.Addigra leszakadt az ég.
Mennénk a Hajógyári szigetre is,az elmúlt években nem hagytuk ki...Hogyan?Maximum úszni..
A visegrádi bobpályával is régen szemezgetek,még Apával kettecskén voltunk utoljára.Szintén nem jön szóba,egyelőre.
A hétvégén vettünk egy hintaágyat is.(A piros,madaras áruházban közel 3 óra alatt sikerült is elintéznünk a vásárlásást.Olyan gördülékeny az ügyintézés..Szabi a földön vergődött a végére..de kibírtuk..)Évek óta vágytam rá.Apa fel is állította a teraszra.Szép is,kényelmes is.Amikor a gyerekeket kicsit kitúrva,végre én is beleülhettem,hát leszakadt az ég.Most a párnáitól,tetejétől megfosztva ácsorog odakint,és tegnap a szívem szakadt meg,amikor az ülésről önteni lehetett az esővizet..
Terveztünk mi nyaralást is.Ide is,oda is,milyen jó lesz..Így?
Amikor kitört az a bizonyos vulkán,hallottam a rádióban egy beszélgetést.Meteorológus mondta,hogy bizony a nyarunkat is elviheti eme kitörés,nem csak a repülőgépeket.
Talán igaza lett?
Nem tudom. Az biztos,hogy ma este 20 fok volt a lakásban,így most megy a fűtés,be kellett kapcsolni.Május 31-én.Siralmas.Nem is érzem,hogy mindjárt itt a tanév vége.
NYARAT SZERETNÉK! Nevetve szaladgáló,napon ugrándozó srácokat a kertben,fagyit,meg napsütést!MOOOOST!
Legalább EZ alakul:
gyógypedagógia szak (MA, levelező, 2009) (BGGYK)
Kurzuskód Kurzuscím Kr. Időpont Teljesítés
LMA-142 Akadályozott fejlődésű gyermekek, fiatalok és szüleik támogatása 5 (Jeles)
LMA-009 Vezetett kutatási szeminárium 4 (Jó)

2010. május 30., vasárnap

Tündér

A nemi identitást mi szülők is alapozzuk.A kislányok járjanak kislányos ruhában,masnival,meg mindenféle fidres-fodros kiegészítővel.
A fiúk meg legyenek fiúk,lezser,vagány,kisautókkal,néha akár nyakkendővel...ilyesmik.
Igen ám,de a mai fiatalok egyre inkább uniformizálódnak.Vannak olyan kezdeményezések,melyek kifejezetten tiltanák az óvodában a fiús,lányos jegyek hangsúlyozását.Nem is értem miért,hiszen az óvodáskor épp egy elég hangsúlyos időszak ebben a szerepazonosulás témában.Lásd papás,mamás játékok,miegymás..
Mi tehát lányos jegyekkel ruházzuk fel a lányt,és fiússal a fiúkat.Mégis...Agyermekek egymásra is erőteljesen hatnak,és amikor Petra tündér jelmezt ölt,az hatással van Szabolcsra is.Még nem vágja,hogy ez most fiús,vagy lányos,még akkor sem,ha Ati hangosan ellenkezik.
Talán sokan ingatják is a fejüket,és tudom,hogy a bátyám pl. sikítana,ha emeképp látná valamelyik fiát.
Nem,nem őrültem meg,csak nem hinném,hogy ennek különösebb jelentősége lenne azon túl,hogy aranyos.A fiatalÚR így illegett,billegett a kertben is..Talán a szomszédok zöme is elgondolkodott.
(Remélem nem lesz senki,aki kinyomtatva a képeket a gyámügyhöz siet..) :)



A 7 és fél éves tündér pedig megállapította magáról,hogy ő egy duci tündér lett.Jó,tényleg hízott egy kicsit,de még így is csak 24 kg.Az oviban vásárolt tündérjelmezek persze feszülnek egy kicsit,sőt pocika is akad.Be is húzta,mert egy tündér nem lehet pocakos.Nekem így pocisan is a legszebb tündérke..
a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8W2_B2vbnVEVDmuNwJNAdYfa7D1fMN086WcKkadzoBF5j4AzgNAjTWIH3sIvfIagh_l90OkqsbjOdWkGMeNdSBzHzDXGsbxYwMJlJXKJaj19BjpT-4uGtQNxzciV8esY7BSFkcIweWZs/s1600/HPIM9853.JPG">

2010. május 29., szombat

Cenzúra

Amikor a kinyomtatós eset megtörtént,főként azon gondolkodtam,hogy ki,és miért tesz ilyet,és miként hat ez majd a gyermekre...Ezen túl lennék,mert szinte 99% biztos vagyok abban,hogy ki volt.A miért még kérdéses.Bár őszintén lehet,hogy nem is érdekel annyira.Miként hat a gyermekre?Nem tudom,és azt sem,hogy igazából mit is tegyünk.Maradjon?Menjen?Feszültséget sem akarok körülötte..
A dolog azon része,hogy ez az egész hogyan hat majd rám,az csak mostanában merült fel bennem.
Lenne,amit szívesen leírnék,de rögtön követi a gondolat,hogy ugyan ki olvassa..Kinek mi a célja azzal,hogy olvassa?
Tudom,ez kicsit skizo,meg olyan üldözési mánia szagú.Korábban nem is gondolkodtam túl sokat ezen.Olvastam sok rosszindulatú támadásról,beszólásokról,másolásról,gyerekek fotóinak eltulajdonításáról,mégis olyan naiv voltam ezzel kapcsolatban.
Összegezve röviden..rosszul érintett a dolog.Nincs is nagy kedvem írni,mert ki tudja,hogy ki figyeli.A NAGYTESÓ figyel téged.
Itt vannak a családom,gyerekeim életének pillanatai,képei.Belepancsolt nekem rendesen az,aki nyomtatót ragadott.
Amikor gyerek voltam,olvastam egy regényt.A címére nem emlékszem már.Volt benne egy epizód,amikor is a kisfiú hőn szeretett,féltett biciklijét ellopták.Megkerült ugyan,de többé már nem volt az igazi.Már nem vigyázott rá úgy,és nem féltette annyira.Már nem jelentette azt az örömöt.
Nem akarok persze drámázni,de hasonlót érzek én is.Jelenleg..Titkosítsam?Futamodjak meg,és ne bízzak..esetleg gondoljam meg kétszer ezután,hogy mit írok le,mert ki tudja,hogy ki,hova szalad vele?Furcsa érzés..
Van egy kaktuszunk.Mióta itt lakunk ,nem igen törődtünk vele.Ócskán is nézett ki.
Aztán bontott egy piros,gyönyörű virágot.Ma reggelre teljesedett ki igazán.
Bizony,a rosszban is lehet jó,a csúnyából is lehet szép,és nem minden az,aminek látszik.Nem mindenki olyan,amilyennek gondoljuk.Nem mindig az történik,amire számítunk.Ezt üzeni talán a kaktusz is.Jó lenne,ha így 34 évesen már én sem lennék túl naiv..
Üzeni még azt is,hogy akit,amit nem látunk elsőre túl különlegesnek,túl tehetségesenk ahhoz,hogy a lakás dísze legyen,még az is akiről sokat nem gondoskodunk...még ő is lehet hálás nekünk,és bonthat csodaszép virágot.Mindenkben ott a lehetőség!


2010. május 25., kedd

Kötelék

Valami láthatatlan,valami csodálatos.Örökre szól!Testvérek.
Amikor átnézek a kerítésen,és azokat a félelmetesen önmagamra emlékeztető mozdulatokat látom..Amikor a gesztusok akár az enyémek is lehetnének..Tudom,ha mégis fiúnak születek,hát ilyesmi lettem volna.Mindig csodáltam ezt..Mellette ott az a sok közös,gyermekkori élmény.Vannak szépek,és vannak nehezek.
Máig számíthatok rá..Amikor hétvégén pecázni viszik az én srácaimat is,ahogy Apu vitt minket régen..Valami hihetetlen kötelék.Persze nem mindig volt felhőtlen,mint egyetlen emberi kapcsolat sem.Mégis az egyik legerősebb.
Ezt a csodát látom fejlődni nap,mint nap.Azt a kis világot,ahová én is csak látogatónak érkezem.Azt a "nyelvet",amit csak ők beszélnek,csak egymásnak tartogatják.Újra rácsodálkozom.Jó tudnom,hogy ez elkíséri őket!

2010. május 22., szombat

----

Ez egy nyilvános blog,természetesen az olvashatja,aki akarja.
Az is beleolvashat persze,akinek esetleg kellemetlen olvasni az én gondolataimat.Mégis,ezek az én gondolataim,ez az én véleményem.Nem rejtettem véka alá őket.Az ember azért is ír naplót,hogy feldolgozza valahogy ezeket az érzéseket.
Senkit nem rágalmaztam a gondolataimmal,sőt senkit nem említettem név szerint.Kiemeltem azt is,ami nekem tetszik.
Mégis...KÖSZÖNÖM ANNAK A KEDVES SZEMÉLYNEK,AKI VOLT SZÍVES KINYOMTATNI AZ ÉN ÍRÁSOMAT,ÉS A CÉLSZEMÉLYEK KEZÉBE ADNI!
REMÉLEM BÜSZKE MAGÁRA!SZERINTEM AKI NEM VÁLLAJA MAGÁT,NEM ÁLL KI,ÉS MONDJA EL,HOGY NETÁN NEM ÉRT EGYET VELEM,HANEM KINYOMTATVA RÖGTÖN VISZI IS AZ ÉN ÍRÁSOMAT..AZ AZÉRT NE LEGYEN TÚL BÜSZKE MAGÁRA.MICSODA ÁRULÁS EZ?MÓSZEROLJUK BE,MERT EZT ÍRTA ÁM..MEGJEGYZEM,MINDEN GONDOLATOM ISMERTÉK A SZEMÉLYEK,AKIK OLVASTÁK A NYOMTATOTT FORMÁT.BESZÉLTEM VELÜK ERRŐL.NEM VAGYOK AZ A FAJTA,AKI HÁTULRÓL JÖN.BECSÜLETTEL ODAÁLLTAM,ÉS ELMONDTAM,HOGY MI NEM TETSZIK NEKEM.AZ,HOGY LEÍRTAM...SZÍVEM JOGA SZERINTEM..FŐLEG NEVEK NÉLKÜL..

Mindenki megnyugodhat,töröltem a bejegyzést.A véleményem persze nem változott ettől,ezt is hozzáteszem!

"Ma nekem,holnap neked!"
Mással is megtörténhet..

Így gumizunk mi

A gumizás nekem is nagy gyermekkori élmény volt.Imádtam.Ma tipi-topinak hívják.Petráék osztályában a fiúk is járják,ami talán a nemek arányának is köszönhető.(7-20)
A lánykám,mint minden mozgásos dologban,ebben is profi.Az mondja,nehezen ugrálják le a porondról.
Az meg felettébb aranyos,amikor itthon is bevonja a fiúkat,hogy tartsák a gumit.Apának végképp jól áll,Szabi meg ügyesen utánozza a dolgot.Gyakorlatilag lehetetlen tőle ugrálni..

Alkotási láz is ég,mint mindig.Az elmúlt két nap alotósdija egy tojástartóból készített egérálarc.Szerintem édes ötlet.
UI.:Szabi allergiás,nem himlős..Másodszor jött ki,én meg másodszor riasztottam téveset.Végére járunk mire is..



Reggelente pedig minimum erre ébredek.Néha mindjárt három is a fejemen van.

2010. május 20., csütörtök

2 év...

Tegnap a Baross utcában jártunk Apával.Ott van ugyanis egy Fakopács játékbolt,ahol is ajándékot készültünk venni a legkisebb gyermekünknek.
Apának szokás szerint sürgető szüksége mutatkozott,ahogy a kocsiból kiszállt.Bementünk hát az I-es nőire,hogy használjuk a mellékhelyiséget.Apa aggódott egy kicsit,hogy megkérdik,minek jöttünk.Én megnyugtattam,háromszor szültem itt,minimum,hogy frappáns választ tudnék adni.UH-ra jöttünk,vagy bármi más..még a dokik nevét is tudom.Aztán odabent kismillió emlék rohant rám.Apa még meg is jegyezte,hogy tán nem a legjobb ötlet,hogy ide jöttünk be,mert még talán ez is egy lökést ad nekem,hogy megint baba teremjen a pocimban.Ja,kérem az csak úgy megy,hogy az ember bemegy egy nőgyógyászati klinikára.
Lementünk a büfébe is kávét inni,sütizni.Épp úgy ,mint számtalan esetben a 3 várandósság alatt.Járt az agyam..Az alagsori UH,ahol megmondták annak idején,hogy egy kisfiú lakik ismét a pocimban.A várandós ambulancia,ahol rengeteget vártam a tömegben arra,hogy végre CTG-re kerüljek.Számomra ez az épület mindig szívmelengető lesz,még a hibáival együtt is.Valahol úgy érzem,hogy minden kövecskéje őrzi az életünk legboldogabb perceinek egy-egy emlékét.
Nyilván nem hagytam ki a lehetőséget,hogy pedzegessem a 4. babát..Már csak ilyen vagyok.Talán Apára is erősen hat ez a hely,mert picit beleegyezzőbb,engedékenyebb volt.Időhatárt szabott,hogy majd akkor,ha..Talán abban reménykedik,hogy addigra elmegy a kedvem a pelenkázás újrakezdésétől.37 évesen...szerintem téved,lesz hozzá kedvem!
Ma reggel fél hatkor ébredtem arra,hogy egy fülig máris maszatos,kétéves ugrál a fejemen.A szája szokás szerint széles mosolyra húzódott.Csokis volt a lelkem,mert megtalálta valami dugi készletét.(Néha a ruhák közé rejt egy kevés tartalékot.)
Két éve ilyen tájt törtek rám azok az erős fájások...
Nagyon meg akart születni,és rendesen dolgozott érte.Ő volt az első,aki igazán,határozottan ki akart bújni.Máig ilyen,határozott.
Igaz rá,hogy neki mindig jól ég a szénája.Amikor viszont valami nem tetszik neki,bizony cudar hisztis tud lenni.
Vidám kis fickó,aki a jég hátán is megél majd.
Nagyon gyorsan eltelt ez a két év.Minél többedik gyerek,tán annál gyorsabban megy az idő,hisz annál több a feladat.Nagyfiú,aki anno oly picike volt.
A születésnapok is olyan pillanatok,amikor az ember megáll egy-egy percre,és összegez,számot vet,végigveszi a szép,és nehéz perceket.
Az őszinte,naiv derű költözött újra hozzánk Szabi születésével,és ragyogja be máig a családunk napjait.
Nagyon szeretjük a kis kétvéset mindannyian!
Paraméterei: 14 kg,84 cm
BOLDOG SZÜLINAPOT SZABI!


Kiegészítés:Második szülinapra semmi nem lehet jobb ajándék,mint a bárányhimlő!Ma estére totál tele lett pöttyel...:(

2010. május 18., kedd

EGY ÉLET A KEZEDBEN
Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.
A TE GYEREKEID HOGYAN ÉLNEK?
Dorothy Law Holtz

2010. május 17., hétfő

Logico

Hónapok is elteltek úgy,hogy nem lehetett kapni,pedig imádjuk!
Dolgozom vele bent, a munkahelymen is,itthon pedig remek unaloműző a srácoknak.Sok-sok betétet megvettünk már hozzá,van bőven ovis is,sulis is.
Sajnos változott a gyártó ,és a forgalmazó is.Kicsit megváltozott a külső,és talán a belső is,mégis klassz még mindig.
Mondjuk a régiben olyan reperotár volt fellelhető,hogy azt nehéz lesz űberelni.Nincs új a Nap alatt,mondhatnám!
Logico

Nálunk:

2010. május 14., péntek

Hogyan neveld a sárkányodat..

Múlt héten vasárnap ez a film volt a családi programunk.
Szabi persze nem jött még,neki ez nagy falat lenne.
A gyerekeknek nagyon tetszett a film,főleg azért,mert ez volt az első 3D élményük a moziban.Illusztrálom majd,hogyan is néztek ki a szemüvegekben.
Nekem is tetszett!Szorosan illeszkedett ahhoz a szemlélethez,amit én magam is igyekszem képviselni.
Sok hasonlóságot véltem felfedezni a filmben az AVATAR c. nagymozihoz.
Miért írom,hogy azt képviseli,amit én is szeretnék?
Azért,mert egy fogyatékos,akadályozott személy,sárkány oldja meg a cselekményben megjelenő konfliktust,nehézséget.
Az Avatar főszereplője egy mozgássérült katona,az Így neveld a sárkányodat főszereplője egy hiányos farkú,repülni képtelen sárkány.A főszereplő fiú pedig amolyan falu bolondja, aki mindent elbaltáz,aki nagyon más,mint a többiek.
Mindkét filmben sárkányok is röpködnek,vagy valamiféle sárkányhoz hasonló lények.
Mindkettőben ott feszül az ember által generált konfliktus,és az ellenséges felek egymásról alkotott sztereotípiái,melyek akadályozzák a másik megismerését sőt,kifejezetten rossz elképzeléseket hagynak életben.
A két film mondanivalója ugyanaz számomra.Az Így neveld a sárkányodat c. filmben el is hangzik,hogy :
"A földhöz kötött sárkány,halott sárkány!"
Igen,mindenkinek lehetőséget kell adni,akár egy protézissel,hogy szárnyaljon.Igen,meg kellene jobban ismernünk egymást,és lerombolni a régi elképzeléseinket,melyeket akadályozott embertársainkról őrízünk.
A falu bolondja, a szerencsétlen MÁS,mint a többi figura végül diadalmaskodik,de elveszíti az egyik lábfejét a harcban.Épp úgy sérült lesz,mint a sárkánya.Épp olyan,mint akitől korábban ő maga is nagyon félt.
Szerintem gyönyörűen felépített gyermekfilmről van szó.Igazán jó szocializációs lehetőségeket ad,hisz rávilágít ezekre a nagyon fontos hasonlóságokra,az elfogadásra,és arra,hogy mindenkiben ott a lehetőség bármire.
Ez tényleg kapcsolódik a későbbi társadalmi integrációt megcélzó oktatás ,nevelés kérdéséhez,mely világszerte erősödik.
A gyakorlat persze sajnos más,és a valóságban gyakran a csendesebb,visszafogottabb gyerekek számára sem terem igazán babér..de ez ismét egy másik poszt..
Mégis,azt hiszem jó lenne,ha a szemléletünk változna,és hinnénk abban,hogy bár egyikünk sem tökéletes,mindenre képesek lehetünk.
Íme a mozifilm kiegészítése a szemcsis gyerekekkel.


A földhöz kötött sárkány,halott sárkány cáfolására pedig egy gyönyörű film a szülői szeretetről,és arról,hogy miként lehet szárnyakat adni.(Vigyázat,megrázó!)

Csak a fejét meg ne üsse!


2010. május 11., kedd

Self-kontroll

Hiába, a hiszti korszakát éljük.
Szabolcs világot fedez fel,emiatt extatikus örömöt érez,és bizony meggátolni sem igen lehet ezen tevékenységében.
Tulajdonképp épp ez okoz konfliktust a szülő,és a gyermek között.Olyasmit akar megtenni,amit még nem tud,vagy nem szabad neki.Örömforrásként éli meg a környezet megismerését,saját akaratát,mi pedig külső kontrollként akadályozzuk meg ebben.
Így épül be lassanként a "Felettes -ÉN" a gyermekek tudatába,gondolkodásába.Szocializáljuk ugye őket.
6 éves korukra jutnak el a self-kontroll olyan szintjére,hogy impulzus kontrollra legyenek képesek,és késleltetni tudják a vágyaik beteljesítését.Vágyteljesítő motívumaikat tudatos kontroll alá tudják vetni.
Amerikai tudósok kísérletei alapján azok a gyerekek,akik 6 évesen jól együttműködnek a késleltetett jutalom feladatokban,az iskolában is jobban teljesítenek.Ergo ez a funkció az iskolára való érettséggel is összefügg.Cselekvéstervezés,ok-okozati összefüggések..
Amerikában kedvelt édesség a pillecukor.Így ezt választották a vizsgálat örömforrásának is.
Marshmallow-Teszt,amely jól példázza a késleltetett jutalom,a kontroll fejlődését a gyerekeknél.
A gyermekeknek pillecukrot adtak.Az instrukció szerint amennyiben a cukorral magára hagyatva,adott időt kibír a kisgyermek,úgy még egy cukor lesz a jutalma.Amennyiben megeszi a cukrot,úgy természetesen nem kap még egy cukorkát.
A picik nem tudtak késleltetni,nem motiválta őket a későbbi duplázás lehetősége.Azonnali vágyteljesítés működött náluk,és felfalták a cukrot.
A nagyobbak kivártak,és gyermeki praktikákkal igyekezték fegyelmezi magukat. :)

2010. május 9., vasárnap

Kutyás

Szabi rajong a kutyákért.Nem hiába volt a vau-vau az első szava annak idején.
Lilit is imádja.Tegnap lehúztam az ülésést,ő meg beleült kutyát dajkálgatni.
Néha úgy tűnik,kicsit "durva" a szeretet,de nagyon vigyázunk,és minden ilyen próbálkozást hamvában elfojtunk.



Csajozós

Ateszkám tegnapelőtt szülinapi bulira volt hivatalos.(Petrám meg tegnap..)
A szülinpoas ráadásul egy kislányka volt a csoportból.
Rohantam haza Pestről,hogy elvigyük Atit,bár Apa tudta mi a dolga,hova kell menni..stb..Mégis,én jobban ismerem a szülőtársakat a csoportból,és ahogy apánk mondja,ez nekem valahogy jobban megy(szülőkkel dumcsizni,szervezni,vinni a gyerekeket).
Amikor hazaértem,nem győztem csodálni a gyermeket.Apa csinosan felöltöztette,megfésülte,beillatosította.Majdnem elájultam tőle. Mire az apja lazán,mosolyogva odavetette,hogy :
- Csajozni megy,nem?
Végülis..Azért még talán nem,de kislány hívta meg,ez igaz.Szövődnek már szimpátiák is,persze.
No,tehát Apa bizonyította,hogy ő is jól szervez,és intéz.
Én meg elfogult vagyok,és úgy látom,hogy az én kis középső fiam a legszebb ötéves pasi a kerek világon.
Jó,jó én szoktam morogni a túlzott elfogultság miatt,de néha engedtessék meg nekem is. :)


2010. május 8., szombat

Hogyan rémítsük meg gyermekeink apját?

Egy ismerősöm babát vár.Mindenféle cuccuk van már,csak ruhájuk akad kevéske.
No,én megkértem a bátyámékat,hogy a központi ruhaforrást,amit 5 gyerek után őriz a család az ő padlásukon(+ unokatesók,barátok cuccai) hozzák le,és válogassunk egy adag ruhácskát az ismerősnek.Apánk épp dolgozott,így erről a manőverről nem értesült.
Mindenki kivette persze a szívének kedvesebb darabokat,és azokat azért nem adta oda.Van olyan,amit az ember jobban félt.Persze eleve kérdés,hogy ezt a nagy mennyiségű ruhát minek is őrizzük?A szomszédok terveznek még babát,elviekben nekik.No meg azért,mert szentimentálisak vagyunk.
Nos,én kivettem Szabcsi első cipőjét.Születése előtt kaptam a szülinapomra a gyerekektől,és az apjuktól.
Nézegettem a kis cipőket,puszilgattam,majd kiraktam a komódra,hogy ott díszelegjenek kicsit.Ahányszor arra mentem,mindig vetettem rájuk egy pillantást.
Tegnap aztán előadáson voltam a Bárczin,így kikapcsoltam a telefonomat.Amikor szünetben visszakapcsoltam,rengeteg hívást mutatott Apánktól.
Visszahívtam hát,mi is a gond,főleg mert reggel Atika sejtelmes volt azzal kapcsolatban,hogy esetleg fáj a füle..
Apánk,felvéve a telefont rögtön nekem is esett a kérdéssel,hogy:
-Terhes vagy,ugye?
Kérdeztem én naivan,hogy miért is gondolja ezt.Nem,dehogy vagyok,a legkevésbé sem.Van nekem most 'haj,elég bajom,bár vágyódom és nem is mondtam le végleg...Most biztos nem szeretnék.
Kiderült,hogy szegény a kis cipőket értelmezte üzenetként,és bizony megrémült.Láttunk már együtt a TV-ben celebeket,akik így adták párjuk tudtára a hírt.Azt hitte ,hogy én is bevetettem ezt a trükköt.
Jót mosolyogtam magamban.Szegény,izgult pár órát.Miket gondolhatott ez idő alatt?
Nem arról van szó,mert a gyereket,mint többször írtam ő is szeretné,csak a felneveléssel,terhekkel kapcsolatban gondolja azt,hogy a mai világ nem teszi lehetővé a 4. gyermek vállalását.
Mégis,rosszul érintette volna,ha átvágom.El is hiszem.Persze fair vagyok,mert ez két ember döntése.
A kis cipők azóta is ott csücsülnek a komódon,és most már másért is mosolygok,ha rájuk nézek.Aranyos volt na..

Kiegészítés: Egy osztálytárs anyuka,Bea találkozott is Apával tegnap a bölcsi előtt.Elég zaklatottnak látta apánkat,és felé is jelezte szegény ember,hogy nem tud felhívni telefonon..
Bea már érti,hogy miért is volt a férjem ideges.. :)


2010. május 6., csütörtök

Felborult ebéd

Délután,amikor Szabiért mentünk a bölcsibe feltűnően sunnyogott.Marika néni mellett álldogált az udvaron, és lesütötte a szemét.Szinte azonnal kérte,hogy vegyem fel,és a vállamba fúrta a fejét.
Marika néni mondta is mindjárt,hogy na sunnyog már a fiatal úr.
"Tudja,hogy vaj van a fején,mondtam neki,hogy elmondom anyának azt,ami történt."
Kérdeztem is mindjárt,hogy mi történt.
Kiderült,hogy az egyik kis kollégával fellökték az ebédes kocsit.Kiömlött egy csomó sóskafőzelék a csoportszobába,meg ugye minden ,ami még a kocsiban volt...Gondolom mennyire örültek a gondinénik,megjegyzem jogosan.
A beszélgetés során Szabolcs még inkább szégyenkezni látszott.
Azon kívül,hogy persze nem dicséretes ilyet csinálni,számomra az is szembeötlött,hogy a mennyire jól érti a beszédet a gyermek.Ráadásul jól is emlékszik ezek szerint,bár a következményes gondolkodás ezen szintjét még nem tételezem fel róla,de az tuti,hogy valamit megértett a dologból.Főként azt,hogy anya talán valamiért nem fog örülni,pedig milyen szép is volt az a zöld tenger,amit ők hoztak létre..

2010. május 4., kedd

Kannibál



Ateszka Anyák napja




...Persze már akkor sírok,amikor bejönnek.Mindig így van.A Mama kérlek meséld el nekem c. dalra sorakoztak fel.
Mondtak verset közösen,és egyenként is.Ateszka egy számomra ismeretlen verset mondott Gergővel megosztva.Arról szólt,hogy én leszek egy palotában a királykisasszony,ő pedig az én védelmezőm lesz.
Készítettek kis kaspót is az óvónénivel,amit maguk festettek ki.Ahogy ott kint állt eszembe jutott,hogy mennyire megnőtt.Láttam a pici Ateszkát magam előtt,amikor hazavittük anno a kórházból,meg egyéves kis ducikaként is felrémlett előttem.Nagyfiú,jövőre nagycsoportos.Lassan tényleg ő fog megvédelmezni engem.
Kedvencem az óvónénire emelt ,elkapott tekintet.

2010. május 2., vasárnap

Összefoglalva

Vigyázat,azt hiszem hosszú lesz!

BETEGSÉGEK

A helyzet végül jobban alakult,mint vártam. A gyermekek össznépileg kihányták magukat,volt egy kevéske hasmenés is mellé.Akadt éjszakai ágyhúzás,felmosás,minden ami ezzel jár.A doktornéninél is látogatást tettünk.Ő megállapította,hogy épp olyan vírus fertőzhette meg a gyermekeket,mint az aznap megjelenő összes többi hányós-hasmenős csemetét.Divat ez itt nálunk mostanság.
Szabolcs pöttyeiről a doktornő sem tudott bizonyossággal nyilatkozni,így a szaporodás mértékét,és a gyógyulás mikéntjét vette alapul. A pöttyök nem szaporodtak,nem hólyagosodtak,nem viszkettek,simán elmúltak,így nem a bégetős kórságról volt szó.Mindenesetre a héten itthon maradtunk.

DEPI(?) 7. napon megpihent..

Nos,ez a rázósabb adalék.
Azt hiszem,hogy túlhajtottam magam,illetőleg teljességében átélem a túlpörgős világot.Elfáradtam,és elég kedvetlen is lettem mostanra.Sose legyen persze ennél rosszabb sorunk,de néha bizony nem egyszerű mai embernek lenni,főleg nem nőnek.
Sírtam már erről párszor,és talán nem is jogos,hogy ezt teszem..sírok,pedig összességében minden jó,és szép.
Egyre inkább megvisel a rohanás, az időre kelés,kapkodás.mindig szaladunk valahová,valamit mindig intézni kell,postára,boltba szaladgálni..stb..cseng folyton a telefon,ott vannak a munkahelyi feladatok,itthon a háztartás.
Még a Teremtő is megpihent a 7. napon,mi mai emberek nem tudunk.
Valahogy emiatt is jutottam oda,hogy sem ide írni nem volt kedvem,sem úgy általában semmihez.A héten még az intézményem vezetőjével is összekülönböztem,pedig amúgy nem vagyok egy összeférhetettlen munkaerő,gyakorta még azért is elnézést kérek,hogy ott létezem,ahol épp dolgozom.(Ez a hely szűke miatt fordulhat elő.)Mégis,amikor a héten felhívott a hiányzásom kapcsán,és ,hogy nem jól értesítettem őket,mert nem koordináltam a helyettesítést..stb..Nos,akkor nem reagáltam a legjobban.
Utólag persze tisztáztuk,és tudom én ,hogy az ő szempontjából,az intézmény érdekét tekintve neki van igaza.Mégis,amikor hánynak,meg lázasak a gyerekek,akkor elveszítem a realitásom.
A héten se nem fotóztam,se nem írtam,se nem tanultam,csak úgy voltam... bele a világba.Itthon voltam,és csináltam a mókuskerék menetrendet.Házimunka,és társai.Petrával beszabadultam a virágoshoz is,és csináltunk újabb kiskertet,sziklakertet együtt.Amolyan csajos nap volt.Amikor cipeli utánam az általa választott kövér kis tujákat,akkor érzem,hogy mégis feltöltődöm.
Amíg az ember itthon van GYES-en, GYED-en,addig néha talán elvágyódik,főleg 6 év itthonlét után.Kreatív gondolatokra vágyik,felnőttek társaságára,szakmai kihívásokra.Akkor nem számol még az itthon továbbra is fennmaradó feladatokkal,hogy az együtt mekkora falat lesz.Épp ma hallottam a híradóban,hogy mennyire nehéz a mai nők helyzete.Sajnáltam is magam rendesen.
Ez volt itt az anya kitérő helye.Most készülök felszívni magam,és megírni 10 beadandó dolgozatot,és felkészülni 5 írásbeli-szóbeli vizsgára.Levezénylem az évvégét a saját,és a rám bízott gyermekek részére,és 2 hónapig pihenek+ szakdolgozatot írok.Jól hangzik.Fel is teszek egy számlálót,mikor is lesz tanév vége.

FELVILÁGOSÍTOTT

A héten hívott Petruskám barátnőjének anyukája.Zaklatott volt a hangja a telefonban.Először nem is akarta elárulni indulatai okát.Végül csak kinyögte.
A lányainkat az egyik osztálytárs kisfiú teljes körűen felvilágosította az élet nagy dolgairól.Sőt,tovább ment,és olyan kijelentéseket tett,hogy először Petrával gondolta mindezt kipróbálni,majd a barátnőjével...bár a lány WC-ben már egy másik kis osztálytársnővel ki is próbálták,amíg a napközis tancsinéni lement valahová.(?)
Először köpni-nyelni nem tudtam,majd valami hihetetlen oknál fogva kitört belőlem a nevetés.Valószínűleg kínomban.
A barátnő anyuka természetesen ezen kissé le is döbbent,megjegyzem jogosan.
Megfogtam én a dolog végét,és számon kértem a gyermeket.Valóban keni -vágja a dolgokat,persze nem tudja mit is beszél,de azt bizony szakszavakkal teszi.Én meg jövök itt a Télapóval,meg a nyuszikával..Bár én kívántam ezt úgy 6-8 év múlva átadni,de ma már úgy látszik ez lehetetlen.Megkértem a gyermeket,hogy azért a lány WC-t rendeltetés szerűen használják,és felejtsék el gyorsan ezt a témát,mert még nem nekik való mindez..Mik vannak?Elsőben?

MAJÁLIS

Akkor itt mindjárt csatlakozhatom is az előző történethez.Ellátogattunk a Kéktónál szervezett majálisra.A gyerekek hintáztak,horgásztak,vattacukroztak.Szabi is fel kívánt ülni egy forgóhintára,de amikor az elindult azonnal ki is akart szállni belőle.Neki való volt pedig,kisautót lehetett vezetni.A hinta forgott körbe a gyermek üvöltött.Ilyenkor a mozgáskoordinációs problémáimat legyőzve(akinek volt/van az próbál segíteni másokon:)) hihetettlen fürgeségről,és ügyességről vagyok képes tanúbizonyságot tenni.Pikk-pakk felugrottam mellé.Így mentünk egy menetet.Szabi végig ordított,engem is le akart lökni,közben volt a nézők között pár ismerős szülő is,aki végignézte Csilla néni hőstettét és a gyermeke kiborulását.A hintát valamiért nem állították meg,pedig látták mi is a helyzet.Megjegyzem,hogy Petra,és Peti ennyi idős korukban vér profi forgóhintások voltak.Ati talán nem..Hiába na,nem egyformák.
Visszatérve..Nos,a Demjén koncertre vártunk,úgy ezred magunkkal,mikor is megjelent a kedves kis osztálytárs fiúcska, a felvilágosítás nagymestere.Rá is kérdeztem nála a témára,csak úgy szépen,finoman.Ő meg frappánsan közölte,hogy Petra tetszik neki.Ahogy elnéztem kölcsönösség is lehet a dologban,mert a kisfiú megjelenése után a lány tulajképp észre sem vett minket.Incselkedett,arcot összedugott,rázta magát a zenére.Kész nő,hogy honnan adja magát már most ennyire?A Szerelem vonat ütemeire kézenfogva szaladtak a színpad elé a kisfiúval.Apánk arca sem volt egyszerű,rá is szólt a leány gyermekre,aki ezen jól be is sértődött.Már most kezdődik..Tudom,még csak elsősök,de mégis...Kezemben ott volt a piros kismotor,amit még Petrának vettünk első motorként.Ma Szabi jár vele.Ránéztem a kis járműre,és a csajra,aki közben kicsit nagyobb lett.Igaz még kicsi,de már mégsem annyira.Bizony,jó lesz rá vigyázni!
Miközben Demjén a színpadon énekelt,Ateszka felmászott a fára,én meg majd frászt kaptam.Őt figyeltem fél szemmel,másikkal Petrát,aki elrohant a kisfiúval,mellesleg Szabi is az én nyakamba kívánt beülni.Szokásos.
Ilyen egy nyugodt ünnep 3 gyerekkel.

ANYÁK NAPJA
Tudom,eddig talán vidámabb hangot ütöttem meg,bár kiérződött a kissé megfáradt családanya hangja is..
Anya!A mi napunk,anyáké.
Ez a bejegyzés egy össze-vissza kavalkád,talán főként érzelmileg.Szól a fáradságról,szól a féltésről,szól az idő múlásáról,a változásról.A gyerekek felnőnek,és azért mert felnőttek leszünk,nekünk kell okosnak lenni,felelősséget vállalni,nyugalmat sugározni,hátteret adni.Nekünk,pedig valljuk be,néha jól esik szintén megkapni mindezt.Valaki mondjon pár jó szót,bíztasson,legyen véleménye apró-cseprő ügyeinkről.Megteszik ezt a szüleink,amíg élnek.
Máig él bennem egy egyszerű,hétköznapi történet melegsége.
10 éves lehettem,amikor a bátyám elküldött üres kazettákért a DUNA áruházba.Elmentem,és vettem.Az árut viszont a pénztáros néninél felejtettem.más idők voltak még akkor,kisvárosban éltünk,mindenki ismert mindenkit.
Hazatérve kiderült,hogy nincs nálam a kazicsomag.A bátyám persze kiborult,mert valami kis megtakarított pénzéből vette volna.Én meg nagyon megrémültem,mert érezni akartam,hogy ő örül,amikor odaadom a cuccot neki,és már akkor is felzaklatott,ha valamit elrontottam.
Sírva indultam vissza a boltba,de félúton találkoztam Anyuval.Olyan megnyugtató volt meglátni,tudtam,hogy segít,és ott lesz,és megoldja,elrendezi..helyettem,hisz én vagyok a gyerek..Az a megkönnyebülés..felejthetetlen,amit ilyenkor érez egy gyerek.
Vissza is mentünk a boltba,és pénztáros néninél persze ott volt a kazetta csomag.
Anyu,hogy megnyugtasson beült velem a Bácska nevű kisboltba,ahol húsáru volt leginkább,de volt ott egy kis cuki is.Vettünk gesztenyepürét,meg beszélgettünk.Olyan egyszerű kis esemény volt,mégis máig emlékszem rá.Emlékszem,hogy milyen jó érzés az,amikor ott van a segítő kéz,a felnőtt,szerető anyuka,aki megoldja a bajt,és megvigasztal.
Sajnos hamar elveszítettem Anyukámat,és az általa adott biztonságot...
Mára pedig én vagyok az ,akinek félúton szembe kell jönnie,vigaszt kell nyújtania,és megoldást.Néha nem könnyű,de a legszebb örökölt szerep a világon!
BOLDOG ANYÁK NAPJÁT!